2024. március 28., csütörtök

Ilan Mor: Izrael Magyarország barátja volt és lesz

A magyar–izraeli baráti társaságok és körök negyedik országos konferenciája Zalaegerszegen

Izrael Magyarország barátja volt és lesz, illetve Izrael mindent megtesz azért, hogy béke és biztonság legyen a Közel-Keleten és az egész világon – jelentette ki Izrael budapesti nagykövete tegnap Zalaegerszegen.

Ilan Mor, a magyar–izraeli baráti társaságok és körök negyedik országos konferenciáját megnyitva arról is beszélt: a 21. században „az antiszemitizmus és az antiizraelizmus majdnem karöltve jár”. A magyar–izraeli baráti társaságok tagjai is társak a küzdelemben „azon emberekkel és ordas eszmékkel” szemben, amelyek ezt szítják, ezért a találkozó üzenete a szolidaritás kell, hogy legyen – fogalmazott a nagykövet.

A magyar–izraeli baráti társaságok és körök negyedik országos konferenciájának megnyitója a volt zalaegerszegi zsinagógában lévő Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben (Fotó: MTI)

A magyar–izraeli baráti társaságok és körök negyedik országos konferenciájának megnyitója a volt zalaegerszegi zsinagógában lévő Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben (Fotó: MTI)

Hozzátette: a találkozó részvevői elhozzák Magyarországra Izrael üzenetét. „Elmondják magyar testvéreinknek, hogy a Közel-Kelet nem csak a palesztin–izraeli konfliktust jelenti, és hogy a Közel-Kelet egyetlen demokratikus országa a zsidó állam” – fogalmazott, kiemelve, hogy Jeruzsálem oszthatatlan.

A nagykövet hangsúlyozta, hogy Magyarország és Izrael, a magyar emberek és az izraeli emberek között a kapcsolat kiváló. A következő esztendő pedig különleges év lesz a két ország kapcsolatában, illetve a magyarországi zsidók életében: a vészkorszak tragédiáinak 70. évfordulójára emlékezünk, valamint arra, hogy 25 évvel ezelőtt vette fel újra Izrael és Magyarország a diplomáciai kapcsolatokat – mondta.

Ilan Mor a megnyitó után tartott előadásában a közel-keleti helyzetre is kitért, hangsúlyozva, hogy Izrael nem kíván beleszólni a szíriai konfliktusba, de a magánemberek nem hagyhatják szó nélkül, hogy Jeruzsálemtől száz kilométerre vegyi fegyvereket vetnek be a harcokban. Közölte, remény van arra, hogy a palesztin–izraeli konfliktusban is lassan rendeződjenek a problémák, már folynak a tárgyalások a nyilvánosság kizárásával.

A kétnapos zalaegerszegi konferencia megnyitóján – a meghívóban jelzettől eltérően – Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár és Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, az Interparlamentáris Unió magyar nemzeti csoportja keretében működő magyar–izraeli baráti tagozat elnöke más irányú elfoglaltsága miatt nem tudott jelen lenni. Felolvasták Fónagy János üdvözlő levelét, amelyben az államtitkár egyebek mellett arra emlékeztetett: Magyarország a jelenlegitől eltérő társadalmi viszonyok között is az elsők között ismerte el Izrael államát és építette ki a két törvényhozás közötti együttműködést.

Fónagy János utalt arra, hogy Magyarország többször fogadott észak-amerikai csoportokat, izraeli diplomatákat, akik a magyarországi zsidóság mindennapjai iránt érdeklődve „örömmel tapasztalták meg a magyarországi közösségek szervezeti, kulturális fejlődését”, amelyben a magyar–izraeli kapcsolatoknak komoly jelentősége volt és van. Magyarország egyértelmű és konzekvens álláspontot képvisel az Izrael létét, biztonságát érintő kérdésekben és az ezzel kapcsolatos nemzetközi polémiákban – fogalmazta meg levelében az államtitkár.

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke rövid köszöntőjében arról beszélt: a magyar és az izraeli nép között mindig volt egyfajta vonzódás, a történelem miatt „a két nép a múltban és a jövőben is igyekszik egymástól tanulni, egymással szimbiózisban élni, ami mind a két népnek a javára szolgál”. Mint elmondta: a kormány és az önkormányzatok oldaláról is támogatni kell a baráti társaságokat, ebben a Mazsihisznek is feladata van.

Gyutai Csaba (Fidesz–KDNP), a házigazda Zalaegerszeg polgármestere szerint üzenetértéke van, hogy 1994, az első konferencia után visszatért a városba ez az esemény. A zalai megyeszékhelynek – ahová a 18. században települtek be Rohoncról az első zsidó emberek – olyan zsidó hagyományai vannak, amelyeket meg kell őrizni. Ma az a feladatunk, hogy a többségi társadalom és a zsidóság együtt jól működő kulturális közösségi és hívő hitközségi életet teremtsen – mondta a polgármester.