A Déli Áramlat földgázvezeték területrendezési terveinek módosítását Szerbiának szeptemberben kellene elfogadnia, az építkezés pedig már az év vége előtt megkezdődhet – jelentette be hétfőn Pavel Persicki, a South Streem Srbija (Déli Áramlat Szerbia) vállalat műszaki igazgatója. Szavai szerint hamarosan megkezdődhetnek az érintet földterületek kisajátítási eljárásai.
– Az ötlettervet befejeztük, elkészítettük a környezetvédelmi hatástanulmányt. Amennyiben mindezt és a módosított területrendezési terveket szeptemberben elfogadja a Szerbiai Képviselőház, akkor már az év vége előtt megkaphatjuk az építési engedélyeket, és nekiláthatunk a munkának – mondta a műszaki igazgató.
Szavai szerint a vállalat már megkezdte a kisajátításra kiszemelt területek tulajdonosaival a tárgyalásokat, és a legrövidebb időn belül kisajátítása kerülnek azok a területek, amelyeken el kell kezdeni az építkezést. Hozzátette, hogy a kisajátítás esetében az érintett községek által megszabott árakat veszik figyelembe, valamint külön szakembereket is alkalmaznak, akik segítenek majd a parcellák értékének felbecslésében. Mint megjegyezte, az építkezés legnehezebb része az első szakasz, a bolgár határtól Zaječarig tartó 150 kilométer lesz, mivel hegyvidéki területről van szó, a vállaltnak azonban nem jelent majd problémát, hiszen sokkal mostohább területeken is építettek már gázvezetékeket. A földgázvezetéket a tervek szerint 2016-ban állítják forgalomba. A Déli Áramlat jelenleg Szerbia egyik legnagyobb beruházása. A gázvezeték szerbiai része 33 városon és községen halad majd át, 422,4 kilométer hosszú lesz, ebből egy 50 kilométeres leágazás Horvátországba, egy 107 kilométeres leágazás pedig a boszniai Szerb Köztársaságba vezet majd.
Đorđe Milić, a köztársasági területrendezési ügynökség igazgatóhelyettese megjegyezte, hogy vizsgálják a Déli Áramlat macedóniai leágazása megépítésének a feltételeit, a leágazás Macedónián kívül Koszovót és Montenegrót is elláthatná földgázzal.
A módosított területrendezési terv 323 négyzetkilométert foglal magába – mondta Zoran Mirjanić építészeti szakember. A gázvezetékkel igyekeztek elkerülni a lakott településeket, és főként mezőgazdasági, valamint erdős területeken építenék meg. Mindössze 80 hektár mezőgazdasági földterületet sajátítanának ki véglegesen, ez az összes érintet földterület 0,2 százaléka. A többi területeken a gazdák továbbra használhatják majd a földeket, azzal a megkötéssel, hogy nem ültetnek olyan kultúrákat, amelynek gyökerei 1 méternél mélyebbre húzódnának. A Déli Áramlat Paraćinnál és Boldogasszonyfalvánál (Gospođincinél) csatlakozna a szerbiai földgázrendszerhez. A Déli Áramlat módosított területrendezési tervét szeptember 6-ától teszik a nyilvánosság számára is elérhetővé.
A Déli Áramlaton orosz földgáz érkezne Európába a Fekete-tengeren és a délkelet-európai országokon keresztül. A tenger mélyén vezetendő cső Bulgáriánál érne a felszínre. Onnan északnyugat felé haladna Szerbián, Magyarországon, Szlovénián és Ausztrián át Olaszországba. Leágazásai lennének Horvátország és Bosznia Hercegovina felé. A törzsvezeték éves kapacitását 63 milliárd köbméterre tervezik, az építkezés hivatalosan tavaly decemberben indult el. A gázvezeték megépítését 16 milliárd euróba becsülik, a szerbiai szakaszt a Déli Áramlat Szerbia vállalt építi ki. A vállaltban az orosz Gazprom 51 százalékos, a Srbijagasnak pedig 49 százalékos részesedése van. A gázvezeték szerbiai szakaszának összköltsége 1,7 milliárd euró.
