Lassan két és fél éve, hogy tombol az erőszak Szíriában, de még mindig csak találgatni lehet, mikor és főleg ki vet véget a már több mint százezer emberéletet követelő konfliktusnak. Talán egy új békekonferencia segíthet a válság lecsillapításában, de az egyezkedés időpontja még mindig bizonytalan, jóllehet a Fehér Ház és a Kreml mielőbb szeretné tárgyaló asztalhoz ültetni a Szíriában szembenállókat.
A háború lezárását szolgáló külföldi diplomáciai erőfeszítések ellenére Szíriában folytatódik az öldöklés, az áldozatok száma nő, a pusztítás egyre nagyobb. A nyugati támogatást élvező fegyveres lázadók által megdönteni tervezett Bassár el-Aszad szíriai elnök és a 13 éve a hatalmat gyakorló rezsimje még szilárdan tartja magát. Az Aszad-rezsim ellen harcolók ellenőrzésük alatt tartják az ország egyes területeit, de a két ellenséges tábor közül egyik sem tud felülkerekedni. Ezért mindegyik addig háborúzna, ameddig nem győz.
A véres és egyre kegyetlenebb polgárháborúban – a legutóbbi ENSZ-adatok szerint – már több mint százezren vesztették életüket (főként civilek), s legalább 1,8 millióan menekültek el az országból. A menekültek legalább fele gyerek, többségük 11 évesnél fiatalabb. Szírián belül további mintegy négymillióan kényszerültek elköltözni lakhelyükről a vérengzések elől. Ők maradtak ugyan az országban, de nagy részük bolyong és megpróbál nyugalmas helyet találni, ami egyre nehezebb.
Földönfutók tömegei (sokszor ezrek) menekülnek továbbra is naponta külföldre, vagy egyik szíriai településről a másikra, hogy elkerüljék a halált, vagy az erőszakot. Az amerikai Nemzetközi Mentési Bizottság (IRC) humanitárius szervezet már korábban arra figyelmeztetett, hogy Szíriában riasztó méreteket öltött a szexuális erőszak terjedése; rengetegen azért menekülnek el, hogy elkerüljék ezt a borzalmat.
A külföldre menekült szíriaiak közül legtöbben Libanonban, Jordániában és Törökországban húzták meg magukat, többnyire – a részükre kialakított – táborokban és sátorvárosokban, amelyekben sok helyütt borzalmas körülmények uralkodnak.
A három ország közül alighanem Libanon helyzete a legnehezebb. A libanoni belügyminisztérium becslése szerint az alig négymillió lakosú országban a szíriai menekültek száma már elérheti az egymilliót. Jordániában fele ennyien lehetnek, Törökország pedig legalább 300 ezer szíriait fogadott be.
Libanonnak és – a hatmillió lakosú – Jordániának egyre nagyobb gondot okoz a szíriaiak elhelyezése, ellátása, továbbá a rend és a biztonság szavatolása a menekülttáborokban. Libanonnak ugyan már az év elején megígértek 1,5 milliárd dollárt a térség gazdag arab országai, de a menekültprobléma enyhítésére tett pénzbeli felajánlásnak eddig csak a negyede érkezett meg a kormány számlájára.
A kedvezőtlen életkörülmények miatt több táborban voltak már tiltakozások és zavargások mindhárom országban. A (túl)zsúfolt menekülttáborokban gyakoriak a rendbontások, tiltakozások és viták, amelyeket olykor a jelen levő humanitárius szervezetek aktivistái is megszenvednek.
Sok szakmai szervezet már attól tart, hogy a szíriai menekültáradat humanitárius katasztrófát okozhat az egész Közel-Keleten. Ezért mind többen sürgetik a világ vezető hatalmait a válság megfékezésére és a szíriai menekültek megsegítésére.
A világszervezet közben arra figyelmeztetett, hogy Szíriában már legalább kétmillió embert fenyeget az éhínség. Az ENSZ élelmiszer-segélyezési szervezete, a Világélelmezési Program (WFP) már több mint 1,5 millió szíriait támogat. Munkája azonban egyre nehezebb, mert az élelmiszert – a szűnni nem akaró harcok miatt – csak nehezen tudja eljuttatni Szíriába.
