Nemcsak partnerként tekint az Egyesült Államok kormányzata az Európai Unióra (EU) és számos uniós tagországra, hanem olyan szereplőként is, amelynek belső ügyeit érdemes titkosszolgálati eszközökkel kifürkészni – írta a Der Spiegel.
A német hetilap vasárnapi számában az elektronikus hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökségtől (NSA) kiszivárgott dokumentumok alapján egyebek között rávilágított, hogy az ügynökség élénken érdeklődik az EU külpolitikai céljai iránt.
A lap szerint az Egyesült Államok csupán négy országban bízik meg annyira, hogy nem gyűjt róluk információkat titkosszolgálati eszközökkel. Ez Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland. Washington további nagyjából harminc országot úgynevezett harmadik félként tart számon, ami azt jelenti, hogy lehetséges velük az együttműködés, de a titkosszolgálati tevékenység tárgyává is válhatnak. Azt pedig, hogy a nemzetközi politika egyes szereplői mennyire „érdekesek” a szolgálatok számára, egy úgynevezett titkosszolgálati fontossági lista foglalja össze.
A Der Spiegel szerint az NSA egykori munkatársától, Edward Snowdentől származó anyagok között van egy ilyen dokumentum, titkos minősítéssel, 2013. áprilisi keltezéssel. A listán egy ötfokozatú skála alapján osztották be a nemzetközi közösség vizsgált szereplőit, illetve azt, hogy pontosan mi érdekli a szolgálatokat. A skálán az 1 azt jelenti, hogy a legfontosabb, az 5 pedig azt, hogy a legkevésbé fontos.
A német hírmagazinban spiontáblázatnak nevezett listán az 1-es minősítésű országok közé tartozik Kína, Oroszország, Irán, Pakisztán és Afganisztán, míg a legkevésbé fontos államok közé sorolták az európai országok zömét – például Csehországot, Dániát és Horvátországot –, valamint mások mellett ázsiai országokat, például Laoszt, Kambodzsát és Nepált.
A cikk nem tért ki Magyarország „besorolására”.
Németország és az Európai Unió a 3-as kategóriába került, csakúgy, mint Franciaország és Japán, míg például Olaszország és Spanyolország alacsonyabb besorolást nyert – írta a Der Spiegel. Németországgal kapcsolatban kilenc területet soroltak fel. Hármas besorolást kapott a kormány külpolitikája, a gazdasági stabilitás és a pénzügyi rendszert fenyegető veszélyek elnevezéssel összefoglalt kérdéskör, 4-est egyebek között a hadiipari export és az új technológiák, 5-öst pedig például az Egyesült Államokat megcélzó hírszerzési tevékenység.
Az EU-ról hat területen gyűjtenek információkat a spiontáblázat szerint. Hármast kapott a külpolitikai célok, a nemzetközi kereskedelem és a gazdasági stabilitás kérdésköre, 5-öst pedig az új technológiák, az energiabiztonság és az élelmiszer-ellátás.
A Der Spiegel új beszámolója megerősíti és kiegészíti a hírmagazinnak a Snowden-féle iratokból származó korábbi értesüléseit, amelyek szerint az NSA lehallgatja az EU washingtoni, illetve New York-i ENSZ-képviseletének irodáit, és tevékenysége nemzetközi összevetésben kiemelkedően nagy mértékben érinti Németországot.
A német kormány júniusban, a Snowden-ügy kirobbanásakor kérdéseket intézett a washingtoni vezetéshez az NSA németországi tevékenységével kapcsolatban. A válaszok még nem érkeztek meg.
Az NSA-tól kiszivárgott dokumentumok szerint az amerikai szolgálat nemcsak németországi vonatkozású adatokat rögzít havonta százmilliós nagyságrendben, hanem szorosan együtt is működik a német társszolgálatokkal. Ezzel kapcsolatban szinte naponta kerülnek elő újabb részletek. A Süddeutsche Zeitung és az ARD közszolgálati televízió például a napokban arról számolt be, hogy a német külföldi hírszerzés (BND) terrorizmussal gyanúsítható személyek mobiltelefonos kommunikációjára vonatkozó adatokat – például telefonszámokat – ad át az NSA-nek, és az ilyen adatok alapján akár az érintettek likvidálását célzó dróntámadást is végre lehet hajtani.
A BND közölte, hogy az adatokat törvényi felhatalmazás alapján osztják meg partnerekkel, a mobiladatok pedig túlságosan pontatlanok ahhoz, hogy csak azok alapján meghatározhassák az esetleges támadás célpontjának tartózkodási helyét.
