Hajdanán szegény ember tehenének tartották a kecskét, manapság viszont a tehetősebbek asztalára kerül inkább az egészséges kecsketej és a finom kecskesajt. Az igénytelen állat ugyanis alkalmatlan nagyüzemi tartásra. A bácsgyulafalvi-telecskai Tápai József udvarában jelenleg 26 kecskét tart. Már csak azért is érdemes ellátogatni erre a mini farmra, mert ezek a kíváncsi, intelligens és barátságos jószágokat mintha cirkuszban idomították volna: maguk és mindig ugyanabban a sorrendben állnak be a fejőállásba, vezényszóra vonulnak a karámba.. de a finom sajtokat is vétek lenne kihagyni.
– Parasztcsaládból származom, és természetes volt, hogy én is jószágtartással foglalkozzak, és a lányunk születésekor elhatároztuk a nejemmel, hogy kecskét is tartunk a gazdaságban – meséli házigazdánk. – Fölszaporodott az állomány, volt belőlük két tucat, és ezeket a fehér parlagi kecskéket sikerült eladni Boszniában, ahol addig csak apró hegyi kecskéket tartottak, az árukból renováltunk a házunkat. Az egy vidám történet volt, a mai már kevésbé az. Elég az hozzá, újra gyarapodott az állomány, gondoltam, változik a trend, változik a divat, jön az egészséges életmód, érdemes ezzel foglalkozni. Ráadásul van egy rögeszmém, hogy ha Szerbia egyszer az EU tagja lesz, az európai muzulmán közösséget el kell látni élelemmel, akkor innét kell, hogy menjen a birka meg a kecske, mert itt vannak az egészséges legelők. A hobbi észrevétlenül gazdasági tényezővé vált, gondoltam, tegyünk rá egy lapáttal, vettünk fejőgépet, fajtiszta alpesi apaállatot, odafigyeltünk az állományra.
Hogyan térülnek meg a beruházások költségei?
– Tavaly, meg azelőtt nem volt gond az értékesítéssel, idén viszont katasztrofális a helyzet. A faluban maximális előítélettel vannak a kecske iránt. A szegény ember tehene a szegénység szimbóluma. Németországban 10 deka kecskesajt 2,5 euró, én itt kilóját nem tudom 5 euróért eladni, a kecsketej ára közel háromszorosa a tehéntejének, én azt a minimális mennyiséget, amit egyáltalán el tudok adni, olcsóbban vagyok kénytelen árulni a tehéntejnél. A tejmennyiség több mint fele a jelen pillanatban a disznók elé kerül. Ezért is gondoltam, hogy rászánok még egy évet erre a hobbira, és ha nem megy, fölszámolom az állományt.
Vétek lenne. A marketing nem segítene?
– Bácsgyulafalva lokációja elégé szerencsétlen, távol van Zombortól, Topolyától egyaránt, így nem is mentem utána a piacnak. Tavaly meg tavalyelőtt még mindkét városból, még Szabadkáról is jártak hozzánk vásárlók, mára valahogy elmaradoztak.
Feltételezzük, hogy ha valóban visszafogná egy-két jószágra a gazdaságot, jobb idők esetén mennyi idő alatt lehet újra fölszaporítani az állományt?
– A kecske szapora, mint a nyúl. Akár egyetlen kecskéből öt év alatt szép állományt lehet kapni, ha a gazda nem vágja, nem eszi, a kis bakkecskéket eladja, vesz rajta nőstényeket, egyszerű a dolog. Ráadásul ez a jószág nem is betegszik meg. Dolgozott a faluban egy állatorvosi technikus, Štork Zvonimir, az ő szava járása volt, hogy kecskét, birkát nem gyógyítunk, mert nem betegszik meg. De ha látod, hogy valami baja van, megméred a lázát, ha lázas, irány a dögtér, ha nem lázas, megesszük.
Ha már az evésnél tartunk, tejen kívül mit vehet Önöknél az ínyenc vásárló?
– Teljesen autodidakta módon fogtunk bele a sajtgyártásba, ma 11 fajta ízesítéssel készítünk félkemény sajtokat, kezdve a zöldfűszerestől, fokhagymástól, szezámmagostól a házi kolbásszal ízesítettig, persze natúr és füstölt változatban, meg hat ízesítésben produkálunk kenős sajtot. Tíz liter tejből jó esetben nyerünk egy kiló túrót, de inkább nyolcvan dekát. Az általunk alkalmazott technológia révén a sajt 24 órán belül piacképes, de akkor még friss, és füstöletlen, ahhoz legalább egy hetet még várni kell. Az ízesítéshez használt fokhagymát, metélőhagymát, kaprot, bazsalikomot zeller- és petrezselyemzöldet, kakukkfüvet, borsikafüvet, egyebeket is mi termeljük.
A kecsketejnek jótékony hatást tulajdonítanak az emberi egészségre nézve.
– Zomborban az újszelencsei piacon árultam évekig káposztát meg hát kecsketejet is. Ott ismerkedtem össze egy doktornővel, aki a tüdőgondozóban dolgozott. Attól fogva nem lépett ki páciens a rendelőjéből, akit ne irányított volna hozzám kecsketejért, receptre írta föl nekik. De itt a faluban is több kisgyerek szenved a tipikus vajdasági bronchitiszben. Néhány anyuka elkezdett hozzánk járni tejért, és úgy látszik, segített a gyerekeken.
A kecske igénytelen jószágnak számít. Mivel takarmányozzák őket?
– A kecske a növényeket illetően gyakorlatilag mindenevő, a legelőn kiválogatja magának az eledelét. Simán megeszi a parlagfüvet, így a tej a benne lévő ellenanyag okán enyhíti az allergiát. Én a klasszikus takarmányozás híve vagyok, valójában ugyanazt kapják, mint az ipari termelésben a tehenek, árpát, zabot, kukoricát, hereszénát, szudáni füvet, kukoricaszárat. A tejelő jószágoknál úgy működik, hogy amit a szájába teszel, azt veszed ki a tejjel. Az intenzívebb takarmányozás növeli a tejhozamot, de ez pillanatnyilag nem érdekem – szögezte le Tápai József.
Miközben a házigazdával, és feleségével, Terézzel beszélgettünk, nem tévesztettük szem elől a jószágokat. A kecske valóban kíváncsi, okos és játékos állat. Elképedve néztem, hogy amint a gazda előhozta a fejőgépet és előre megmutatta, milyen sorrendben jönnek majd az állatok, azok valóban maguk sorakoztak föl a fejőállásra, és a gép zúgására hamarosan a macskák is megjelentek, amit a gazda ugyancsak előre bejelentett. Aztán akár egy cirkuszi mutatványban, hangjelzésre az összes kecske az udvarról visszacsörtetett a karámba, és a puli is parancsszóra vonult a boxba. Amit láttam, valóban arra utal, hogy Tápaiék portáján valóban hobbi a kecsketartás.
A kecsketej a tehéntejtől kevesebb tejcukrot és több fehérjét tartalmaz, ennél fogva könnyebben emészthető, így kiválóan alkalmas az anyatej pótlására. Az angol nyelvben például ugyanazzal a szóval jelölik a dajkát és a nőstény kecskét: nanny. A kecsketej előnye az is, hogy kezelhető vele a parlagfű-allergia, már hogy ha az állat parlagfüvet legel, ugyanis ekkor a vérében és tejében ellenanyag képződik. A tehéntejjel szemben nem terjeszti a TBC-t, így a tej hőkezelését megelőző időben a nyers kecsketej fogyasztása egyik megelőzési formája volt a gümőkór terjedésének.
A gazdaságban szigorúan ellenőrzik és vezetik a vérvonalat, a hatóság rendszeresen elemzi a jószágok vérét és tejét, a gazdák pedig anyakönyvben rögzítik a jószág paramétereit. Minden kecskét néven szólítanak, sőt, többüknek vezeték és keresztneve is van.
