A jelen gazdasági helyzetben a közszolgálati televízió elfizetése nagy megterhelést jelent Szerbia szegényebb polgárainak, ezért kényszermegoldásként két éven keresztül az állami költségvetésből finanszírozzuk a szóban forgó adók működését, mondta kedden Dragan Kolarević, a művelődési és tájékoztatási miniszter segédje. Szavai szerint az állam meghatározza, hogy mi tartozik a közszolgálatiság alá, és csak erre utalnak át pénzt, a kereskedelmi üzletelés külön számlán történik. A szakma attól fél, hogy az állami költségvetésből történő pénzelés veszélybe sodorná a Szerbiai Rádió és Televízió (SZRTV), valamint a Vajdasági Rádió és Televízió (VRTV) függetlenségét, de szerintük problémába ütközik majd két év múlva az előfizetés újbóli bevezetése is.
– Véleményünk szerint a közszolgálati médiumokat kombináltan kellene pénzelni. Elsődlegesen előfizetéssel, a hiányzó részt pedig kereskedelmi szolgáltatásokból, vagy az állami költségvetésből kellene pótolni. Ez lenne a legjobb megoldás. Az állami költségvetésből történő pénzelés azonban lehetőséget ad a közszolgálati adókra történő politikai nyomásgyakorlásra, még annak ellenére is, hogy ezt törvényileg igyekeznek megakadályozni és a közszolgálati sajtó függetlenségét szavatolni – érvelt Vukašin Obradović, a Szerbiai Újságírók Független Egyesületének (NUNS) elnöke.
A Tanjug hírügynökséget német modell szerint a szerb kormány kommunikációs szolgálatává változtatnák. Az átszervezési és tulajdonváltási terv még nem készült el, míg a jelenlegi kommunikációs szolgálatban 30 ember dolgozik.
– A Tanjug a szerb kormány szempontjából közvetlen fontosságú információkkal foglalkozik majd. Olyan információkat gyűjt és közvetít a világ felé különféle nyelveken, amelyek a kormány törekvéseit tükrözik, ezért nem sajtóként, hanem ügynökségként működik tovább, és mint ilyen, nem jelent többé konkurenciát más médiumoknak – magyarázta a miniszter segédje.
Az újságíró-szervezetek ezzel kapcsolatban megjegyzik, hogy a szóban forgó kényszermegoldás végre pontosan meghatározná az állam kapcsolatát a Tanjug hírügynökséggel, azonban arra külön oda kell figyelni, hogy az átszervezés után ne váljon előnyt élvező konkurenciává.
– Még nem láttuk a törvénytervezetet. Az elképzelésben elfogadhatónak tartjuk, hogy a technológiai felesleggé váló kollégáink szociális programot kapjanak. Továbbá az is elfogadható lenne, ha a Tanjug, miután kommunikációs szolgálattá válik, nem lépne ki a sajtópiacra, és nem lenne a többi sajtóorgánum konkurenciája – vélte Petar Jeremić, a Szerbiai Újságírók Egyesülete (UNS) végrehajtó bizottságának elnöke.
Aleksandar Tijanić, az SZRTV igazgatója szerint az adó jól járna, ha a költségvetésből 80 millió eurót különítenének el számukra, de ha kevesebbet kapnának, rosszul is járhatnának. Mint megjegyezte, az erről szóló jogszabály elfogadása még „messze van”.
– Kolarević szerint már jövőre az állami költségvetésből pénzelik az adónkat. Ez számunkra jó, de rossz is lehet. Ha netalán 80 millió eurót kapnánk, akkor jól járnánk, mert ehhez hozzáadnánk a kereskedelmi szolgáltatásainkból származó 15–17 millió eurónkat, és amellett, hogy felkészültek lennénk a digitális átállásra, elkészíthetnénk 1000 távozó munkatársunk számára a szociális programot. Ha 60 millió eurót kapunk, akkor csak a digitális átállást tudjuk megvalósítani, ha pedig 50 millió eurót, akkor kényszerhelyzetben fogunk dolgozni – számolt be az SZRTV igazgatója, aki szerint megértik, hogy gazdasági válság van, és minden kiadás sok, de a külszolgálati adók pénzbe kerülnek, ugyanis a sajtószolgáltatások mellett ők a nyelv, a kultúra és a szokások őrei.
Azzal a kritikával kapcsolatban, hogy az állami költségvetésbeli pénzelés kiskapukat hagy a sajtó politikai nyomásgyakorlására Tijanić nem kívánt foglalkozni, szavai szerint addig, amíg nem látja a törvénytervezetet, majd hozzátette, hogy Szerbia egy olyan specifikus állam, ahol a politikusok akkor is megtalálták a módját a nyomásgyakorlásnak, amikor az lehetetlennek látszott. Hozzátette, hogy eddig az összes rezsim megtette ezt, míg a jelenlegi hatalom eddig korrektül viszonyult a közszolgálati sajtóhoz.
