A kétkedők és ellenzők eleinte csak nevettek, gúnyolódtak rajta, de mindinkább úgy tűnik, korai volt szabadjára engedni a cinizmusukat és közhírré tenniük a várt bukás miatti megelőlegezett kárörömüket, ugyanis Sólyom Hungarian Airways néven hamarosan megkezdi működését az új magyar légiforgalmi vállalat. Az alakuló társaság tegnap hirdette meg nyílt pályázatát harmincöt állás betöltésére, és augusztus 18-án már megérkezik az első lízingelt gép a Ferihegyre, amelyet névadói Álmos vezérnek kereszteltek el.
MÁSFÉL ÉVES ŰR
A Malév tavaly februári csődje után teremtődött űr ezek szerint csak másfél évig tartott. Csak másfél évig? Ennyi idő is untig elegendő volt arra, hogy a tönkrement nemzeti légitársaság helyét mások vegyék át. A felszabadult piacra rögtön rástartoltak a fapados járatokat üzemeltető társaságok. Köztük Kelet-Közép-Európa legnagyobb diszkont légitársasága is, a Wizz Air, amelyet a Figyelő Magyarország ötven legnagyobb vállalata közé sorolt. Ez a Wizz Air jelentette föl az Európai Bizottságnál a Malévot meg nem engedett állami támogatás felhasználása miatt. Ennek a végeredménye az lett, hogy az európai irányítószerv arra kötelezte a magyar légiforgalmi vállalatot, hogy négy hónapon belül fizessen vissza a magyar államnak 38 milliárd forintnyi támogatást. Ezután következett a csőd. Tipikus magyar történet.
LÉGI HONFOGLALÁS
Ilyen körülmények közepette fölér egy igazi légi honfoglalással, vagy inkább égi honvisszafoglalással a Sólyom indulása, amely nem titkoltan a Malév helyét és szerepét szeretné visszaszerezni, idővel pedig túlszárnyalni. Nem tudni, hogy az alakuló társaság bevallottan nemzeti érzelmű vezetői hívei-e a honvisszafoglalás elméletének, amely a két Gesta Hungarorum néven ismert középkori krónikánkban fogalmazódik meg, de az általuk kiötlött vagy jóváhagyott elnevezések mindenképpen erre utalnak. Anonymus regél Álmos vezérről, aki Attila örökét indul el visszafoglalni, s lám, az első Sólyom-gép neve Álmos vezér! Kézai Simon mester ír először a turulmadárról, amely szerinte Attilától Géza fejedelemig a hun–magyar uralkodóház címerállata volt. A légitársaság neve ugyan Sólyom, nem Turul, de az összefüggések alapján mindenki számára világos lehet a turulra való utalás ebben a választott névben. A turul szót a külföldieknek is könnyebb lett volna kiejteni, de a fájdalmas emlékekkel teli magyar történelmi múlt miatt ez a név bizonyosra vehető, hogy megoszlást okozott volna, és a kezdet kezdetén ellehetetlenítette volna a új légitársaságot, amely elsősorban a magyar utasokra számít: a jobboldaliakra ugyanúgy, mint a baloldaliakra és a liberálisokra. És hát a nemzeti légitársaságot igénylő magyar érzelműségre, amely „vissza szeretné foglalni a magyar légteret”.
Emiatt vezethette föl az egy héttel ezelőtt megtartott sajtótájékoztatót ezekkel a szavakkal Vágó József, a Sólyom Hungarian Airways vezérigazgatója: „Ez egy új honfoglalás, emeli Magyarország presztízsét, befektetőket csábít ide.”
A Honfoglalás című kultuszfilm fülbemászó betétdala juthat erről eszünkbe, a Szállj, szállj, sólyom szárnyán... Alighanem ezzel már meg is van az új légitársaság reklámzenéje.
ARAB BEFEKTETŐK
Természetesen a megalapítói nem érzelmi alapon kívánják működtetni a légitársaságot. Merész – a bírálók szerint megvalósíthatatlan – üzleti tervvel előhozakodó, hozzáértő emberek állnak az alakuló cég mögött: magyar befektetők, akik a magyar munkaerőt kívánnak alkalmazni. De nem csupán ők. Titokzatos, meg nem nevezett arab beruházók szavatolják a szükséges tőkét, mert mindenki tudhatja, légitársaságot indítani és üzemeltetni nem olcsó mulatság. Az első évben hat lízingelt géppel indulnak, de a tervek szerint 2017-re 50 gépből álló, saját tulajdonú flottájuk lesz hosszú távra induló járatokkal. A kilétüket fölfedni nem akaró arab befektetőkről egyelőre csak annyit tudni, hogy Ománból és az Egyesült Arab Emírségekből valók. Abból az országból, ahonnan a JAT-ot felvásárló Etihad is származik.
Rögtön elindult a találgatás, hogy kik lehetnek. Eleinte az emírségek legnagyobb légitársaságára, a Dubaiban székelő Emiratesre gondoltak, de a légiforgalmi vállalatban cáfolták ezt. A gyanú ezután az Emírségek nemzeti légitársaságára, az Abu-Dzabiban székelő Etihadra terelődött, épp abból kifolyólag, hogy az Etihad most vásárolta föl a szerb légitársaságot, és állítólag a Sólyom egyik magyar tulajdonosának szerbiai cégérdekeltségei vannak.
SÓLYOM VAGY GALAMB?
A turulról sem tudjuk, hogy hogyan nézett ki, sólyom volt-e vagy sas, csak azt, hogy ragadozómadár volt. A Sólyom Hungarian Airways logójáról sem igazán tudni, hogy mit ábrázol, sólymot vagy galambot. Laikusként – pusztán csak a megrajzolt madártestet nézve – galambra is gondolhatnánk. Talán arról van szó, hogy a logó készítője nem a legjobb rajzoló volt, a ragadozómadarat ugyanis jellegzetes csőre alapján ismerni föl. Itt a csőr alig látszik, s így a madarat is nehéz beazonosítani. És vajon miért kellett egy egész madarat megrajzolni? Nem lett volna szebb egy stilizált, ragadozómadárra utaló madárfej?
Az Etihad logója is egy megrajzolt, szárnyas sasmadár. A madárban az Egyesült Arab Emírségek címerállatát ismerhetjük föl. Az Etihad tőkeerejével most megalakult Air Serbia új logója úgyszintén stilizált kétfejű sas, amely egyértelműen a szerb címerben látható kétfejű sasra asszociál. A Sólyom Hungarian Airways logója is egy megrajzolt szárnyas madár, amely – mint erről a föntiekben szó volt – az egykori magyar címerállatra, a turulra utal.
A megfelelések lehetnek teljesen véletlenek is, de azért szöget ütnek az ember fejében.
A TÖRÖK SZULTÁN JELE
Egy, az iszlám kalligráfiában járatos blogíró figyelt fel egy érdekes lehetőségre: szerinte a madarat ábrázoló háromszínű sólyom egy tugrát idéz. A tugra az oszmán–török szultánok kalligrafikus „pecsétje” volt, amellyel az uralkodói dokumentumokat hitelesítették. Arab betűkkel írva – a kalligráfia művészi alkalmazásával – a szultán nevét és címét tartalmazta. Ma már modern formában az arab világban is előszeretettel alkalmazzák a tugrára emlékeztető rajzokat, kalligráfiákat. Mivel az arab írás nem sarkos és/vagy kerek betűket használ, mint a latin vagy a görög, ezért velük a kaligráfus szinte bármit ábrázolhat. Egyes tugrák például madáralakokat mintáztak. Ha igaza van az említett blogírónak, akkor a Sólyom Hungarian Airways logójának megrajzolásakor ennek a fordítottja történt: egy – nyilván az arab befektetők kulturális ízlésvilágának a kielégítése végett – tugrára emlékeztető madarat készített a művész. És hogy igaza lehet, azt nagymértékben megerősíti a Air Serbia tegnap megismert stilizált logója, amelynél sokkal egyértelműbb, hogy azt az iszlám kalligráfia, még pontosabban az uralkodói címerpecsét, a tugra ihlette.
Érdekes párhuzamok, amelyek valamiképp mind az arabok mutatnak. Lehet, hogy ez csak légből kapott a föltételezés, egyvalamit azonban semmi esetre nem lehet kétségbe vonni: azt, hogy az arabok pénze nélkül sem az Air Serbia, sem a Sólyom Hungarian Airways nem jöhetett volna létre.
