A múlt hét végén hirdette meg az állami árutartalék a búza felvásárlását 20 dináros áron, és természetesen érdekelt bennünket, hogy az állam részéről történő (egyébként nem nagy) felvásárlás hogyan érintette a kishegyesi termelőket.
– A felvásárlás hírére több termelő is jelentkezett nálunk, kitöltötték a kinyomtatott űrlapokat, és azokat megpróbáltuk elküldeni faxon, de a telefonszám állandóan foglaltat jelzett. Munkaidőben nem is tudta elküldeni senki, csak utána. Értesüléseink szerint csak hat gazdaságnak sikerült eladnia a búzát a tartalékok által felkínált áron. A bácsfeketehegyi szövetkezet több helybeli termelő ajánlatát összegezve próbálta eladni a búzafelesleget, nem sikerült azonban telefonkapcsolatot teremteni a tartalékokkal. A kishegyesieknek Csantavérre kell szállítaniuk a búzát, és azt mondják kérdés, megéri-e majd, hiszen szállítási költségek is lesznek, és azt sem tudni, mennyit fognak majd le szennyezettség címén. Gazdaságonként 50 tonnát lehetett felkínálni, és véleményem szerint a gazdaságok mindegyike felkínálta ezt a mennyiséget – hallottuk Bácsi Gábortól, a kishegyesi gazdasági és mezőgazdasági osztály vezetőjétől.
A községben egyébként mintegy 6400 hektáron termesztettek kenyérgabonát, és mivel jó termés volt, a számítások szerint 32–35 ezer tonna búza termett.
– A hat termelő által felkínált mennyiség is csak csepp a tengerben. Országos viszonylatban is ugyanez a helyzet, mivel a felvásárlás mennyisége az égvilágon semmilyen kihatással nem lesz a piacra, se a kínálat-keresletre, sem pedig az árra. Pillanatnyilag 16,5 dinárt adnak a búza kilójáért, és ez minden gazdasági számítás alatt van. A Szövetkezeti Szövetség számításai szerint a tartalékok által felkínált ár is csak akkor éri el a kifizetődőség határát, ha a hozam meghaladja a hektáronkénti 5–5,5 tonnát. Az államnak végérvényesen el kellene döntenie, hogy támogatni akarja-e a legéletképesebb ágazatot, vagy sem. A mezőgazdaság ugyanis a tavalyi mostoha körülmények ellenére is kiváló eredményeket mutat, s ha az ősszel sikerült volna mindenkinek befektetnie azt, amire szükség volt, most 7-8 tonnás átlagról beszélhetnénk. Másrészt a termelőknek is be kell előbb-utóbb látniuk, hogy a legmegfelelőbb agrotechnikát kell alkalmazniuk. Ez azt jelenti például, hogy talajelemzés alapján kell szórni a műtrágyát, hiszen, ha kevesebbet szórunk, mint kellene, terméskiesésre kell számítanunk, ha viszont többet szórunk, az kidobott pénz. Ezenkívül ügyelni kell a fajta szerinti agrotechnikára és a fajta szerinti növényvédelemre is. Ezeket a dolgokat pontosan tudni kell, hogy az ember az optimális hasznot érje el a vetéssel — mondta Bácsi Gábor osztályvezető.
Az aratás Kishegyes községben befejeződött, az időjárás kedvező volt, eső miatt legfeljebb 1-2 nap kiesés történt. Az is fontos, hogy aratás során nem volt egyetlen tűzeset sem, és eddig tarlóégetésre is kevés példa volt.
