Az augusztusra bejelentett áram drágulása nem vonja maga után az árak emelkedését. A drágább áram árát a Szerbiai Nemzeti Bank már az ez évre szóló infláció előrejelzésébe belekalkulálta, amely októberig legfeljebb 5,5 százalékos lesz, jelentette ki Jorgovanka Tabaković bankkormányzó.
„Az elektromos energia árának az emelkedése az inflációra kifejtett közvetlen hatása csupán 0,55 százalékos. A drágulás nem látszik meg a vállalatok kiadásain, a kiskereskedelmi árakra az alacsony kereslet miatt csak korlátozottan hat ki”– nyilatkozta az Informer újságnak Tabaković.
A statisztika szerint jelenleg az infláció 9,9 százalékos, a polgárok azonban a pénztárcájukon jóval nagyobb drágulást éreznek. A bankkormányzó szerint a statisztika nem hazudik, és minden polgár egyéni szemszögből éli meg az árak változását.
„A lakosság jelentős része a jövedelmének a nagy részét az alapvető szükségleteire költi, mindenekelőtt élelmiszerre, amely az elmúlt időszakban igencsak megdrágult és a gazdasági válság egyik fő okozója volt. A lakosság szegényebb rétegei ezért úgy érzik, hogy nagyobb az infláció, mert a vásárlói erejükön jobban meglátszott mint ahogy a statisztika azt kimutatta”– elemezte Tabaković.
Vladana Hamović közgazdász más állásponton van, szerinte az áram drágulása egy csomó más termék drágulását okozza, beleértve az élelmiszereket is, amely legérzékenyebben érinti a polgárokat, hiszen az ennivalóra költenek a legtöbbet.
Saša Đogović közgazdász valamivel árnyaltabban látja a helyzetet, véleménye szerint az elektromos energia árának változása valóban sok területen drágulásokat eredményez, de a kiváló mezőgazdasági év ezt képes lesz jelentősen ellensúlyozni.
Az átlag szerbiai háztartás 3500 dinárt fizet havonta az áramért, azonban augusztus után 400 dinárral lesz nagyobb ez az összeg.
Životije Jovanović, a Szerbiai Villanygazdaság (EPS) igazgatóhelyettese szerint az áremelés indokolt, mert a többi energiahordozóhoz képest az áram ára alacsony. „Az áram drágulása hatással van más termékek árára. Az áramnak több mint kétharmadát szénből kapja az ország”– állítja Jovanović.
A Szerbiai Villanygazdaságnak már több mint 100 milliárd dináros adóssága van, és a drágítástól a közvállalat anyagi felépülését várják.
Annak ellenére, hogy Horvátország és Macedónia 5-7 százalékos árcsökkenést jelentettek be, a régióban továbbra is Szerbia lakosai fizetik a legkevesebbet az áramért.
A Portal Busines.hr internetes hírportálon olvasható, hogy Horvátország az EU-ba való belépésével az európai konkurenciának köszönhetően a horvátok hamarosan kevesebbet fognak fizetni az elektromos energiáért.
A régióbeli országok közül Szerbián kívül Montenegró drágítja az áramot, mintegy 3 százalékkal. Noha az illetékesek áremeléskor mindig azzal mentegetőznek, hogy a régióban továbbra is nálunk a legolcsóbb az áram, de azt nem teszik hozzá, hogy Szerbiában az átlagkereset 380 euró körül mozog, amellyel az utolsók között van.
|
Jóváhagyták a 10,9 százalékos drágulást A Köztársasági Energetikai Ügynökség tegnap jóváhagyta a Szerbiai Villanygazdaság követelését, aminek következtében – ha a kormány is a jóváhagyását adja – 10,9 százalékkal megdrágul az áram. A határozat előreláthatólag augusztus elsején lép életbe, mert a Szerbiai Villanygazdaság 15 nappal az árváltoztatás előtt köteles értesíteni a fogyasztókat. Az elektromos energiahordozó ára a háztartások számára 10,9 százalékkal drágul meg, az átlagos árnövekedés viszont 11,3 százalékos lesz. Az áram kilowattja ezután 6 eurócent lesz, ami továbbra is a legolcsóbbnak számít Európában. Az elektromos energia legutóbb 2011 áprilisában drágult 15 százalékkal. Az áram kilowattja Boszniában 6,38 eurócent, Montenegróban 7,78, Albániában 9,68, Ausztriában 14,33, Németországban pedig 14,4 eurócent. |
