Elkészült a Szabadegyetemnél tervezett mélygarázs környezetvédelmi hatástanulmánya, melyet a napokban mutattak be mindazoknak, akik megjelentek a városháza kék termében.
Gordana Gavrilović, a város környezetvédelmi szakszolgálatának munkatársa és a műszaki bizottság elnöke az újságíróknak úgy nyilatkozott, maga a mélygarázs tervezett helyszíne igencsak kényesnek mondható, ugyanakkor a projektum tartalmaz elég sok olyan intézkedést, melyekkel a környezet megóvható.
Még mielőtt Milan Dragojlović, a Geoexpert Kft. munkatársa bemutatta volna az általuk készített tanulmányt, a megjelentek közül többen is rákérdeztek, hogy miért nincsenek jelen a tervezett mélygarázst körülvevő épületekben lakó polgárok, akiknek az életére és mindennapjaira a mintegy másfél-két évig tartó építkezés nagyban kihat majd. Gordana Gavrilović erre válaszolva elmondta, törvényes kötelezettségeiknek eleget téve a Subotičke Novineban, a Hrvatska Riječben és a Magyar Szóban is megjelentették a felhívást, így akit érdekelt a tanulmány, lehetősége volt abba betekintést nyerni és észrevételeit eljuttatni a bizottságnak, illetve részt venni a közvitán. Mint szavaiból kiderült, a hatástanulmány bemutatása után már nincs lehetőség panasszal vagy javaslattal élni, kérdéssel fordulni hozzájuk.
A hatástanulmányban azt elemezték, hogy a mélygarázs építése és működése hogyan hat majd ki a vizekre, a levegőre, milyen zajártalommal jár, mi a teendő, ha régészeti leletekre bukkannak a kérdéses területen, vagy hogyan lehet megvédeni a környező épületeket.
A jelenlegi zárt parkoló helyére, azaz a Jovan Nenad cár térre egy kétszintes mélygarázst terveznek építeni, melyet a Partizán utca, a játszótér, a Ferences templom zárdarésze, a Szabadegyetem és a valamikori Centar Áruház épülete ölel körül. Jelenleg ezen a területen százharminc, illetve a Szabadegyetem mögött további hetven parkolóhely van, azaz összesen kétszáz. A mélygarázs felépítésével összesen háromszáz parkolóhely állna rendelkezésre, azaz százzal több autó parkolhatna ott, mint jelenleg. A tervek szerint a Partizán utca felől lenne a kétsávos, sorompóval ellátott bejárat, a kijárat pedig a Ferencesek templomának zárdájánál. A mélygarázs cölöpjeinek legmélyebb pontja a talajszinttől számítva huszonkét méter mélyen, a garázs alsó szintje pedig tizenöt méter mélyen lenne. A felszínen vagyis a garázs felett egy teret alakítanának ki. A mélygarázs építésekor az úgynevezett top-down technológiát alkalmaznák, vagyis fentről, a tetőrésztől haladnának lefelé. A talajba cölöpöket fúrnának le, és mozaikszerűen a garázs több részén is párhuzamosan folyna az építkezés.
A tanulmány készítésekor figyelembe vették a talajvízszint magasságát, melynek szintváltozását 2006 óta mérik, a talaj szerkezetét és összetételét, az éghajlati jellemzőket, a környező épületek konstrukcióját, a meglévő földalatti infrastruktúrát.
Az ismertetőt követően a megjelentek azt firtatták, vajon erre az objektumra mennyire van szüksége a városnak, és gazdaságilag vajon kifizetődő befektetés lesz-e, továbbá elhangzott a kérdés, hogy ki vállal azért garanciát, hogy lesz elég pénz rá, és a meghatározott időre befejezik az objektumot.
– A Szabadegyetem épületében van az irodánk, vagyis mindennap ott megyünk el a parkoló mellett, és azt látjuk, hogy legalább hetven parkolóhely állandóan szabad, vagyis sosincs telt ház, mint ahogy a Galleria Hotel földalatti garázsa sincsen soha tele. Kinek jutott eszébe, hogy ilyen időkben ennyi pénzt adjon egy mélygarázsra, amivel csupán száz parkolóhellyel kap többet a város, és aminek a tetején kis teret akarnak kialakítani, miközben a nagyobb rendezvényeknek is van hely a főtéren? – tette fel a kérdést Snježana Mitrović az Arhus Központ képviseletében.
A legtöbben a talajvíz miatt fejezték ki aggodalmukat, kifogásolták, hogy a mélygarázzsal megbolygatják a talajvizet, és arra szerettek volna választ kapni, ez hogyan hat a környezetre és a többi épületre, mennyire emelkedik meg a víz szintje a környéken, s megváltozik-e az áramlat iránya, a hatástanulmányból ugyanis ez nem derült ki. Viktorija Aladžić városvédő, az Építőmérnöki Kar professzora szerint az, hogy a talajvízszint mozgását csupán 2006 óta mérik, nem elég idő arra, hogy megbízható képet adjon a talajvíz szintjének változásairól. Azt is kifogásolta, hogy amennyiben az építkezési területen régészeti leletre bukkannak, a top-down technológia lehetetlenné teszi, hogy feltárják azt, s értetlenségének adott hangot, hogy a Községközi Műemlékvédelmi Intézet miért járult hozzá, hogy az esetleges leletekkel csak akkor foglalkozzanak, ha már az építkezés kezdetét vette, s miért nem előtte vizsgálják át a területet.
A közvitán kifogásolták, hogy a mélygarázs építésével megbolygatják a környező nagy és nehéz épületek teljes statikáját, és mint a Ferences templom zárdafőnöke rámutatott, nem lehet tudni, hogy az egykori vár helyén ötszáz éve épült zárda alapjai milyen szerkezetűek, és hogyan hat majd az építkezés a város legrégebbi épületére.
– A mélygarázs alapja mélyebben lesz, mint a zárdáé, és már a Szabadegyetem építésekor repedések keletkeztek a zárdarészen. A bal torony is megrepedt, lassan válik el a templom épületétől, azzal fenyeget, hogy összeomlik, és az építkezés bizonyosan veszélyezteti a torony stabilitását. Ki fog azért felelni, ha a torony ledől? – kérdezte a zárdafőnök.
A közvitát követően a következő lépésben a bizottság elbírálja a beérkezett észrevételeket, és ő maga is megteszi a javaslatait a tanulmánnyal kapcsolatban. A munkálatok megkezdéséhez szükséges engedélyt csak akkor lehet kiadni, ha a bizottság jóváhagyja a hatástanulmányt.
