2024. április 25., csütörtök

Nagyszabású hadgyakorlat Oroszország távol-keleti részén

Évek óta a legnagyobb szabású hadgyakorlat kezdődött a hét végén Oroszország távol-keleti régiójában. A manőverek célja egyrészt a fegyveres erők bevethetőségének a tesztelése, másrészt a Kreml politikai jelzést is küld a térség államainak – írta a Neue Zürcher Zeitung.

A moszkvai védelmi tárca adatai szerint a hadgyakorlaton mintegy 160 ezer katona, ezer harckocsi és páncélozott harcjármű, 130 repülőgép és helikopter, valamint nagy hatósugarú bombázó vesz részt. Az Ohotszki-tengeren zajló haditengerészeti manőverekre összesen 70 hajót mozgósított a flotta. A július 20-áig tartó hadgyakorlatot Valerij Geraszimov, az orosz vezérkar főnöke felügyeli.

A manőverek előzetes bejelentés nélkül kezdődtek: Vlagyimir Putyin elnök szombatra virradó éjszaka rendelt el riadókészültséget a keleti katonai körzetben állomásozó fegyveres erők számára. A főparancsnokság közlése szerint a gyakorlatok során megvizsgálják, milyen gyorsan képesek emberanyagot, fegyvereket és katonai felszerelést nagyobb távolságra mozgatni. Erre a célra rendelkezésükre állnak a központi katonai körzet erőforrásai is.

Az orosz fegyveres erők átfogó reformja már 2008 óta folyamatban van. A haditechnika és az infrastruktúra korszerűsítése mellett a Kreml tervbe vette a szárazföldi erők átszervezését is. A cél a létszám csökkentése és egy jelentős mértékben speciális feladatokra kiképzett, korszerű haderő létrehozása, a hivatásos állomány részarányának növelésével párhuzamosan. Az orosz hadsereg jelenleg körülbelül egymillió embert számlál. Szó van arról is, hogy javítani fogják a katonák és a veteránok javadalmazását. A Kreml számításai szerint a haderőreform 2020-ig (átszámítva) összesen 680 milliárd svájci frankba fog kerülni.

A hétvégén kezdődött manővereknek persze politikai jelzésértékük is van. A fegyveres erők elsőrendű fontossággal bírnak Oroszország számára: a Kreml rájuk támaszkodva tudja nyomatékosítani nagyhatalmi igényeit. A hadgyakorlat helyszínének megválasztásával pedig Moszkva tekintetbe veszi az ázsiai–csendes-óceáni térség növekvő stratégiai és politikai jelentőségét.