Nemes Máté most nyilván a legkeresettebb vajdasági magyar sportoló. A zentai birkózó a múlt héten bronzérmet nyert a Szkopjében lezajlott juniorbirkózó-Eb-n, ami nem kis szó ebben a sportágban, hiszen a volt szovjet tagköztársaságoktól igen nehéz dobogóközelbe jutni, s az áhított medál kapcsán számos médium keresi, interjúkat kérnek tőle, fényképezik.
– Rendben is van ez így. Nem a magam dicsősége miatt, hanem azért, hogy végre egy kicsit a birkózásra irányítsuk a figyelmet, meg a sportág áldatlan helyzetére. Csak minden évben lenne ilyen!
S mennyire igaza van Máténak. A helyi sportszövetség ugyanis a minap egy fenyegetéseket is tartalmazó átiratban értesítette többek között a zentai birkózóklubot, hogy csökken a város költségvetése, ezért a klub támogatása is 10 százalékkal kevesebb lesz, magyarán az amúgy sem elég pénz még kevesebb lesz.
• De hagyjuk a politikát. Tíz nap eltelt az óta a famózus nap óta, amikor érmet szereztél. Csökkent az adrenalinszint is, hogyan emlékszel vissza?
– Nagyon örülök, hogy végre sikerült érmet szereznem egy világversenyen. Az előző években is ott voltam annak küszöbén, de valahogy mindig kikaptam az első körben, s az ellenfeleim sorra estek ki, velük együtt pedig én is.
• A sorsolást végigtekintve, mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy könnyű volt, hiszen valamennyi ellenfeled már volt érmes a korosztályos nagy versenyeken. Hogy csak a fehéroroszt említsük, akinek négy érme van kadét- és junior Eb-kről. Mégis azt láttuk, hogy bedaráltad őket. Milyen felkészülés volt ez, hogy ilyen kiváló kondícióban voltál?
– Kondíció eddig is volt, azzal sohasem volt gond. Mi már Zentán egy éve 4-5 perceket birkóztunk egymással, ami ehhez az új szabályokhoz tökéletes. Más klubokban 2 perceket birkóztak. A partnerre azért nem ment olyan jól, s ez meg is látszott, de állásból nem volt probléma.
• Előző nap birkózott a testvéred, Viktor és Nagy Tamás, akik ugyanolyan jól fel voltak készülve. Mi lehetett az ő kudarcuk oka?
– Nem tudom. Talán az utazás is, hogy 12 órát zötykölődtünk a vonattal. Nem pihenhették ki magukat eléggé, meg fejben sem voltak ott igazán. Meccs előtt nem szabad gondolkodni, mert akkor az elmegy. Náluk ez lehetett a gond, én viszont nyugodt voltam, s csak az első ellenfelemet tudtam, a többi nem is érdekelt.
• Teljes erővel birkóztál végig, s tulajdonképpen csak a későbbi bajnok lengyel szorított meg. Ha így ment az Eb, milyen lesz a világbajnokság, amely augusztus 13-án kezdődik Szófiában?
– Sok minden attól függ, milyen lesz az első ellenfelem. Ha olyan versenyző lesz, aki fekszik, azután már egyre könnyebb lehet. Ez az első meccs lesz a legnehezebb, hiszen hat kilót fogyasztanom kell előtte.
• Volt-e az Európa-bajnokságon holtpontod?
– Talán a lengyel ellen, aki igen kellemetlen volt. A többiek feküdtek, mert le bírtam hajtani őket. A lengyel viszont beállt passzívan, s be kell vallanom, hogy kétszer is hibáztam ellene. Ő ezeket a hibáimat használta ki.
• Látványos volt viszont a bronzmérkőzésed az örmény ellen, aki a második menet közepén már alig állt a lábán.
– Már az első menet végén éreztem, hogy elfogyott az ereje. Igaz, hogy nem sikerült megpörgetnem, amikor szőnyegre küldték, de végül jól kijöttek a dolgok. Így visszatekintve, valóban azt kell mondani, hogy reális a helyem a dobogón, hiszen erőben mindenkivel felvettem a versenyt.
• Testvéreddel beszélgettél-e? Menni erőt adott neki a te érmed?
– Azt mindenki tudja, hogy Viktor nem így szokott birkózni, mint ahogy most tette. Nem küzdött ő rosszul az első meccsen, mert a később bajnokká lett örmény rajta csinálta a legkevesebb pontot, s végig fogta a csuklóját, ami azt jelentette, hogy tartott tőle, mert Viktor igen jó erőben van. Szerintem a bírók sem úgy fújtak, ahogy kellett volna, de ez már így sikerült.
• Egy hónapotok sincs már a vb-ig. Milyen a programotok?
– Hétfőn megyünk Tatára, aztán két hétre Fehéroroszországba. Tatán többek között a magyar és a szerbiai felnőtt válogatottakkal edzhetünk, s szerintem ennél jobb felkészülés nem létezik. Nekem például olyan ellenfeleim lesznek, mint a világ legjobb birkózójának tartott Lőrincz Tamás, vagy Korpási Bálint és Jáger Krisztián. Fehéroroszországról egyelőre nem tudunk sokat, hiszen nem jártunk még ott, de azt mondják, ott is legalább öt ország képviselőivel edzhetünk majd.
• Mit vársz a vb-től?
– Remélem, hogy jól sikerült a fogyasztás, s hasonlóan jól birkózok. Sok mindenen múlik az eredmény: azon is például, mivel utazunk a bolgár fővárosba, s hogyan sikerül kipihenni magamat.
• Nektek tulajdonképpen ez lesz az utolsó nagyversenyetek a junior mezőnyben. Mi a helyzet a felnőtt válogatottsággal?
– Viktornak a legkönnyebb bekerülni, mert 74 kg-ban ő a legjobb az országban. Nekem már nehezebb lesz kivívni a helyemet, hiszen ebben a súlycsoportban van Davor Štefanek és Aleksandar Maksimović is. Fejlődni viszont én fejlődök a leggyorsabban, s arra számítok, hogy legfeljebb két-három éven belül megverem őket.
• Most folytatódik az intenzív edzés. Azután pedig intenzív tanulás lesz?
– Már az edzőtábor alatt kellene tanulnom egy kicsit. Szeptemberre maradt még két vizsgám az elektroautomatikán. Vagy a fizikát, vagy az elektrót le kell raknom ahhoz, hogy a költségvetésen maradjak. Lesz rá két hetem, kétszer próbálkozhatok. Remélem, hogy sikerül.
