2024. március 29., péntek

A községek itt tarthatnák a tanult fiatalokat

A VMSZ a szabadkai képviselő-testület szeptemberi ülésén már el szeretné indítani a városi községek megalakításának kérdését

A Vajdasági Magyar Szövetség szabadkai szervezete szerint a városi községek megalakítása megakadályozhatná a falvak elnéptelenedését, illetve elősegítené a fiatalok megtartását a peremvárosi településeken. Mint azt Maglai Jenő, a szabadkai szervezet elnöke elmondta, a községek megalakítása egy több éven át tartó folyamat, leghamarabb 2016-ban kezdhetnek működni. Előtte azonban számos tanulmányra, gazdasági és jogi esettanulmányok kidolgozására van szükség.

– Elsődleges cél a peremvárosi települések megerősítése, meg kell végre állítani több éve tartó leépülésüket. Nem látunk más reális lehetőséget erre, mint azt, hogy e településeknek hatásköröket és költségvetést adjunk. Ezért gondoltuk úgy, hogy jó megoldás lenne, ha e településeket községekbe csoportosítanánk – mutatott rá Maglai Jenő. – Más városok, mint Újvidék, Niš, illetve tudomásom szerint Kragujevac is, rendelkeznek városi községekkel. Belgrád teljesen specifikus helyzetben van, nem mérhetjük hozzá magunkat. Ugyanakkor tény, hogy a községek megalakítása nem egy elterjedt dolog, de az alkotmány és a törvények is lehetőséget biztosítanak erre. És azt gondolom, hogy élni kell ezzel a lehetőséggel itt Szabadkán is.

Elmondta, fontos lenne, hogy a peremvárosi településeken élő polgárok is hozzájussanak azokhoz a mindennapi szolgáltatásokhoz, amelyeket most nehezebben vagy drágábban tudnak igénybe venni.
– A városi községek megalakítása ne csak arról szóljon, hogy a községek megalakításával feláll egy újabb adminisztráció, hanem az önkormányzat nyújtotta szolgáltatások mellett mindazok az állami hivatalok is megkezdjék ott helyben a munkájukat, amelyek fontosak a polgárok mindennapjaiban. Ilyen például a földhivatal, amelynek szolgáltatásait leggyakrabban használják ezeken a településeken. Vagy ilyen például az Egészségbiztosítási Alap, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat vagy a belügyi titkárság. Ha ezek az intézmények kirendeltségeket nyitnának ott helyben, a várakozás is kisebb lenne az ügyintézésnél, és a peremvárosi településeken élők számára is kevesebbe kerülne, ugyanakkor hatékonyabbá válna a hivatalos ügyek intézése – mondta Maglai.

– Ezek után várható lenne, hogy ezekben a közegekben kialakulna egy intellektuális réteg is. Jelenleg a képzett fiatalok elhagyják a falvakat, amelyek emiatt teljesen leépülnek. De ha megnyílnak e falvakban az intézmények fiókintézetei, akkor ott már szükség lesz közgazdászokra, jogászokra vagy építészmérnökökre. Ahhoz viszont, hogy a külvárosi településeken megnyílhassanak a kirendeltségek, bizonyos feltételekre van szükség. Községek alapításával lehetőség nyílik arra, hogy községházak épüljenek, amelyek otthont adnak az intézmények kirendeltségeinek. Terveink szerint a szeptemberi képviselő-testületi ülésre átadjuk indítványunkat. Ha megindul a folyamat, amihez idő kell - hiszen számos rendeletet, határozatot kell meghozni, módosítani – akkor ez 2016-ig befejeződhet. Az első lépés mindenképpen önkormányzaton belül egy munkacsoport felállítása. Fontos kérdés, hogy a városi községeknek milyen hatásköreik lehetnek, és milyen költségvetési eszközökkel rendelkezhetnek. Valószínűleg a jelenlegi városi költségvetésből kapnak majd egy bizonyos összeget. De meg lehetne határozni, hogy például az állami földek bérbeadásából vagy a jövedelemadóból származó összeg egy bizonyos része ott maradjon helyben. Azt gondolom, hogy ezekkel az összegekkel a városi költségvetés nem lenne megcsorbítva vagy megkurtítva, mert ez által a városi községek is törekednének arra, hogy minél jobban felhasználják a rendelkezésre álló pénzt, ugyanakkor az emberek azt éreznék, hogy a befizetett összegek egy része ott maradna helyben, amivel ők maguk rendelkezhetnek – világított rá.

Elmondta továbbá, hogy külföldi segítséget a szakemberekből álló csoport nem tud majd kérni, mert például Magyarországon teljesen más törvényes előírások szabályozzák ezt a kérdést. Mint monda, Szabadka rendelkezik olyan közgazdászokkal és jogászokkal, akik ebben a kérdésben szakmai véleményt tudnak kialakítani.

Felmerül a kérdés, hogy amennyiben Bajmok, Csantavér és Palics a környező településekkel együtt községekké alakulnak át, mi lesz a városi helyi közösségekkel.
– Természetesen a munkacsoport fogja majd eldönteni, hogy mi lesz Kelebiával, Kisboszniával vagy a többi helyi közösséggel. Számos földrajzi kérdés merül fel. Természetesen gazdasági szempontból, illetve a lakosságszám, kiépítettség szempontjából is meg kell vizsgálni ezeket a kérdéseket. A szakcsoport fog majd arról döntést hozni, hogy a városi helyi közösségekkel mi lesz – emelte ki Maglai.

A községek megalakításának ötletével szinte mindegyik párt foglalkozott már, így a Demokrata Párt is. Nenad Ivanišević, a DP szabadkai szervezetének alelnöke a községek megalakításának ötletét jónak tartja, de csak akkor, ha ehhez nincs szükség további pénzeszközök elkülönítésére.

- Ezt ellenezni fogom, ha a községek megalakítása csak arról szól majd, hogy új személyeket foglalkoztasson az újonnan felállt adminisztráció. Mindenekelőtt azonban meg kell vizsgálni, hogy mely városi község megalakítása indokolt, illetve pontosan megfogalmazni, mely határokkal rendelkezik majd egy község, illetve milyen hatáskörökkel ruházzuk fel őket – emelte ki Nenad Ivanišević. – Érdekes, hogy a városi községek működése szinte sehol nem mutatott előremozdulást, csupán Belgrádban, de a főváros egészen más helyzetben van. Nem gondolom, hogy a decentralizáció ötletével rohanni kell, tárgyalni kell róla, és megfogalmazni, hogy a polgárok hogyan kaphatnak a jelenleginél többet. Vagyis első lépésként mindenképpen egy minden területet felölelő tanulmányra van szükség.
Kiemelte, hogy mindenképpen tanácsot kellene kérni a régió szakembereitől, akik rendelkeznek már a hatalom decentralizációja területén tapasztalatokkal. Mint mondta, Horvátországban és Magyarországon számos kis lélekszámú község működik hatékonyan.