Szerbia kilábalása a válságból és tartós fejődési pályára való átállása nem hajtható végre gyökeres fordulatok nélkül. A kormánynak szakítania kell az előző kormányok pártérdekeket szem előtt tartó gyakorlatával és erőt és bátorságot kell gyűjtenie a népszerűtlen intézkedések meghozatalához. Folytatni kell a korrupcióellenes harcot, a jogállam megszilárdítására és a bürokrácia visszaszorítására tett erőfeszítéseket. Új, a jelenkor kihívásaira válaszoló munkatörvényt kell hozni. Ezek a szerbiai gazdasági fordulatról szóló hétfői belgrádi konferencia legfontosabb megállapításai.
A szerb kormány elsődleges célja a munkanélküliség csökkentése – szögezte le Mlađan Dinkić gazdasági és pénzügyminiszter a belgrádi Hyatt Regency hotelben tartott hétfői, „Szerbia a gazdaságra összpontosít” elnevezésű konferencián, amelyen a gazdasági miniszter mellett felszólaltak Aleksandar Vučić kormányfőhelyettes is, valamint Vincent Degert, az EU szerbiai küldöttségének a vezetője, Bogdan Lissolovik az IMF állandó szerbiai képviselője és nem utolsósorban Miodrag Kostić, a legtekintélyesebb szerbiai vállalkozói csoportosulás, a Privrednik üzleti klub elnöke. A téma több mint aktuális volt: Szerbia kilábalása a válságból és a gazdasági fordulat, amivel ez a véghezvihető. Ez a cél azonban – amint arra a kormányfőhelyettes figyelmeztetett – csak akkor lehet sikeres, ha a gondolkodásban is gyökeres váltás időszaka következik.
A jelenlegi kormány, ellentétben az előzővel, nem riad vissza a népszerűtlen intézkedések meghozatalától – jelentette ki a belgrádi Hyatt Regency Szállodában megtartott Szerbia a gazdaságra összpontosít elnevezésű tanácskozáson Aleksandar Vučić kormányfőhelyettes. Megerősítette Mlađan Dinkić állítását, amely szerint a kormány elsődleges célja az állástalanok számának csökkentése. A munkanélküliségi rátát a mostani – hivatalos adat szerinti – 24,1 százalékról 20 százalék alá szeretnék csökkenteni. Vučić szerint ez a kormány készen áll a gondolkodásmódbeli és hozzáállásbeli fordulatra. Szerbia korábban folyamatosan leépült, de ezt a velejéig hatoló állapotromlást senki sem hozta a szerbiai polgárok tudomására, emiatt a mostani politikusoknak – a kormányfőhelyettes szerint – az a küldetésük, hogy mindenekelőtt az ország javát tartsák szem előtt, ez pedig adott esetben azt jelenti, hogy készen álljanak a népszerűtlen intézkedések meghozatalára is. Vučić szerint a az ország fejlődési pályára való átállása a jogállam megerősítésével, a túlburjánzott bürokrácia visszaszorításával, valamint a közszféra és a nyugdíjrendszer reformjával valósítható meg.
– Egymillió-hatszázhetvenezer nyugdíjas havi juttatását kell fizetnünk, de meg kell teremtenünk annak feltételét is, hogy legyen miből fizetnünk, ugyanis nincsenek vagonokban őrzött pénzhalmaink, amelyből kedvünkre vehetnénk, és osztogathatnánk a nyugdíjasoknak. Először meg kell teremtenünk azt az értéket, amit utána szétoszthatnunk – magyarázta a maga jól ismert stílusában Vučić.
Emiatt a kormánynak az a fő célja, hogy új munkahelyeket teremtő, életképes vállalkozások létesüljenek.
MUNKATÖRVÉNY ÉS ELBOCSÁTÁS
Mlađan Dinkić gazdasági és pénzügyminiszter szerint annak érdekében, hogy minél több ember juthasson álláshoz, módosításokat kell eszközölni a munkatörvényen. Az új munkatörvény nem a foglalkoztatottak könnyebb elbocsátását szolgálja majd – állapított meg Miloš Đurković, a Szerbiában működő Amerikai Gazdasági Kamara elnöke –, hanem a foglalkoztatás növelését. Az Amerikai Gazdasági Kamara egy új, modern munkatörvényt szeretne, ami megvédené a munkaadókat attól a tisztességtelen konkurenciától, amit a feketén való foglalkoztatás jelent.
Aleksandar Vučić is hozzászólt a témához:
– Ne gondolja bárki is, hogy elbocsátanám a jól dolgozó munkást, hiszen mindenki jó és megbízható foglalkoztatottra vágyik. Ha valakit mégis el kellene bocsátani, akkor a választás arra esik, aki rosszul végzi munkáját, vagy aki munkaerő-fölösleg.
SZERBIA JÓ ÚTON HALAD
Vincent Degert, az EU szerbiai küldöttségének vezetője szerint Szerbiának két reform-intézkedéscsomagot kell végrehajtania: az egyiknek a jogállam megerősítését, a másiknak pedig a korrupció visszaszorítását kell célul kitűznie. Degert elismerően szólt az ország sikereiről az Európai Unió felé vezető úton, ezekkel ugyanis sikerült igazolni, hogy Szerbia megbízhatóm stabil demokrácia, s ezt a küldöttségvezető szerint, a befektetők is méltányolni fogják. Degert felsorolta Szerbia utóbbi időszakban tett fontosabb lépéseit: a stabilizációs és csatlakozási szerződés aláírását, a hágai törvényszékkel való együttműködést, a Belgrád és Pristina közötti dialógus megkezdését. Ezek, szavai szerint, végső soron az ország polgárainak érdekét és a gazdaság fellendítésének a célkitűzését szolgálják.
A BALKÁNI SVÁJC
Miodrag Kostić, a Privrednik üzleti klub elnöke szerint Szerbia ha kihasználná a rendelkezésére álló lehetőségeket, akkor Svájcnál is gazdagabb ország lehetne. Az üzletember elmondta, hogy az ország túlnyomórészt kiaknázatlan bányakincsének értéke 263 milliárd dollárra becsülhető. Ebből csupán 3,7 milliárd dollárt hasznosítunk. Kostić szerint nagyon gyorsan elérhetnénk, hogy a félmillió hektár termőföldet öntözőrendszerekkel lássuk el, ennek köszönhetően évente 1,2 milliárd euróval növekedhetne a szerbiai mezőgazdasági termelés.
Miodrag Kostić felszólalásában egy merész fölvetéssel hozakodott elő. Kijelentette, adjanak neki egy állami tulajdonban lévő vállalatot, nem fogja megvásárolni, csak segíteni fogja, hogy nyereségessé váljon. Mlađan Dinkić a fölvetésre reagálva a priboji FAP teherautógyárat vagy a kruševaci Október 14-e vállalatot ajánlotta figyelmébe.
NEM CÉL AZ IMF-MEGÁLLAPODÁS
Aleksandar Vučić kormányalelnök azt nyilatkozta, hogy a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) való megállapodásra szüksége van Szerbiának, de szeretné, ha a nemzetközi pénzszervezet egy kicsit enyhítene a szigorú hitelfeltételein. Vučić kifejtette, hogy egyszerre szakadt minden a kormány nyakába, Koszovótól a korrupción át a tarthatatlan közadósságig.
– Az utóbbi huszonöt év számlái megérkeztek, és most sajnos ezzel valakinek szembesülni kell – jelentette ki a kormány alelnöke.
Az IMF követeléseivel kapcsolatban Vučić elmondta, hogy Mlađan Dinkić gazdasági és pénzügyminiszterrel közös politikai céljaik vannak.
Bogdan Lissolovik, az IMF állandó szerbiai képviselője a 2013-as állami költségvetés kiigazítását hasznos lépésnek tartja, viszont hozzátette, hogy ez nem elegendő a költségvetési hiány kockázatának kivédéséhez. További deficitcsökkentő intézkedésekre van szükség, de nemcsak 2013-ban, hanem hosszabb távon is – mutatott rá Lisolovik azon a gyűlésen, melynek Szerbia a gazdaságra összpontosít volt a témája. Szerbia még nem kezdte meg a fontos strukturális reformokat, és még semmit nem tett a nyugdíjreform, a közszféra fizetéseinek reformjával, valamint a munkapiac reformjával kapcsolatban – értékelte az IMF képviselője. A költségvetési rendszerről szóló törvénnyel előrehaladást ért el az ország, az adók megfizettetésére vonatkozó tervek is biztatóak, viszont az a probléma Szerbiában, hogy nem alkalmazzák kellőképpen az előírásokat – mutatott rá Lisolovik.
Mlađan Dinkić kijelentette, hogy jelenleg nem reális megállapodást kötni az IMF-fel, mert a kormány nem tudja elfogadni a nyugdíjak és a közszféra fizetéseinek csökkentésére vonatkozó követeléseket. Az IMF a költségvetési hiány csökkentése érdekében azt követeli az országtól, hogy a 40 ezer dinártól többet kereső közszférában dolgozók fizetését és a 25 ezer dinárt meghaladó nyugdíjakat 10 százalékkal csökkentsék. Dinkić szerint ezeknek a követeléseknek a teljesítése nem csökkentené a költségvetési hiány, viszont ennek a hazai kereslet látná kárát, és lassítaná a gazdasági növekedést. 2014. június 14-éig 179 vállalatban fejezik be a szerkezeti átalakításokat, és akkor meg lehet állapodni az IMF-fel – mondta a gazdasági és pénzügyminiszter.
A belgrádi Hyatt Regency Szállodában megtartott „Szerbia a gazdaságra összpontosít” elnevezésű konferenciát a Privrednik üzleti klub, az EU szerbiai küldöttsége, a Külföldi Beruházók Tanácsa és a Szerbiában működő Amerikai Gazdasági Kamara szervezte.
