Ivica Dačić kormányfő egyelőre még nem hívta össze a hatalmi koalíció vezetőinek kabinetje átalakításával kapcsolatos megbeszélését – ezt pénteken jelentette be a kormányfő a sajtónak nyilatkozva a Szerbia Palotában. Arról is szólt, hogy nem várható el a kormányátalakítás kérdésének egyetlen ülésen történő rendezése, mert a személycserék mellett még megannyi más témában is egyetértésre kell jutniuk a partnereknek: a jövőbeni stratégiát, a gazdaságot érintő kérdéseket és az európai integrációs folyamat következő lépéseit illetően is.
– Akkor lesz találkozó, amikor én összehívom. Eddig tehát nem hívtam össze, nem is halasztottam el: a megállapodás arról szól, hogy körülbelül július 27-re, vagyis a kormány első évének végére befejeződjenek a rekonstrukciós egyeztetések – közölte a miniszterelnök.
Hozzátette, hogy az első megbeszélés pontos idejét még egyeztetni fogja Aleksandar Vučić kormányfő-helyettessel is. Meglátása szerint nem kell attól tartani, hogy koalíciós perpatvarrá alakulnak át a kormányon belüli változásokat taglaló egyeztetések, ellenkezőleg, ezeknek a beszélgetéseknek éppen az a céljuk, hogy a kormánynak még erősebb hátszelet adjanak munkája sikeres folytatásához.
Nyilatkozatának folytatásában a kormányfő a koszovói kérdés rendezésének egyes mozzanatairól szólt. Annak az elvárásának adott hangot, hogy a koszovói képviselőház végül mégis el fogja fogadni a koszovói szerbek amnesztiáját szavatoló törvényt, mely legutóbb nem kapta meg a szükséges képviselői szavazatszámot. Dačić úgy fogalmazott, hogy az amnesztiatörvény a brüsszeli megállapodás teljesítésének egyik előfeltétele, s annak elfogadását maga a koszovói kormányfő javasolta a párbeszéd kezdetén. Kellemetlen meglepetésnek nevezte azt, hogy a koszovói parlament a megbeszéltekkel ellentétes döntést hozott.
– Az amnesztiatörvény a brüsszeli megállapodás szerves része. A Hashim Thaçival esedékes hétfői találkozón biztosan szó lesz majd erről a témáról is. Az előállt helyzet rossz fényt vethet a Belgrád és Pristina közötti megállapodás alkalmazására, mert az egyezmény bizonyos pontjainak betartása csak e törvény elfogadását követően válik lehetségessé – állapította meg Dačić.
Szerinte nem lehet a brüsszeli egyezmény alkalmazásáról beszélni mindaddig, amíg e folyamatban nem vesznek részt a koszovói szerbek is, s az amnesztia nélkül a szerbek részvétele elképzelhetetlen. Elmondta, hogy az amnesztiáról szóló jogszabályok hagyományosnak számítanak olyan társadalmakban, amelyek háborús időszakot hagytak maguk mögött. Emlékeztetett, hogy a szerb állam két ilyen jogszabályt is elfogadott már az eddigiekben. Véleménye szerint az albánok nem néznek jó szemmel arra, hogy a szerbség egyre fontosabb tényezőnek számít Koszovóban, míg korábban csupán kivégzések, üldöztetések célpontjai lehettek, s mindeközben Szerbia sem volt olyan helyzetben, hogy meg tudja őket védeni.
A miniszterelnök ugyanakkor bírálta a koszovói szerbek azon álláspontját is, mely szerint nem kívánnak részt venni a Koszovóban esedékes helyhatósági választásokon. Ha jót akarnak maguknak, saját kezükben kell tartaniuk a viszonyok rendezését szolgáló folyamatot, nem pedig folyton azzal szembesülni, hogy kívülről irányítja valaki a történéseket – fogalmazott Dačić.
– Szerbia kész képviselni a koszovói szerb közösség érdekeit, a harc eszközét azonban olykor módosítani is kell. A fal ma is ott áll, ahol állt, de fel kell tenni a kérdést: van-e még elég ép fej ahhoz, hogy fejjel menjünk e falnak, s úgy kíséreljük azt meg ledönteni, vagy nem lenne-e okosabb ezúttal inkább megkerülni a falat?
A beindult megbékélési folyamat csak abban az esetben végződhet sikeresen, ha a szerbek is részt vesznek benne, e folyamat pedig a jelen pillanatban az egyetlen létező módja annak, hogy a koszovói szerbek megoldják az őket sújtó problémákat – hangsúlyozta a kormányfő.
– Hát nem elég jó példa számukra mindaz, ami a volt Jugoszlávia területein történt? Nem szabad délibábot kergetve azt képzelni, hogy léteznek más megoldások is. Ettől el kell állniuk az albánoknak és a szerbeknek is – húzta alá Ivica Dačić.
