A néhány hónappal ezelőtt megtartott mórahalmi találkozót követően kedden Újvidéken, a Tartományi Képviselőházban tartotta meg ülését a Csongrád és Bács-Kiskun megye, valamint Vajdaság határon átnyúló együttműködésének fejlesztésével megbízott munkacsoport. Az ülés megnyitása során Milivoj Vrebalov, a Tartományi Képviselőház alelnöke arra emlékeztetett, hogy a 2014 és 2020 közötti IPA pályázati ciklusban ötvenmillió euró áll az együttműködő partnerek rendelkezésére, így minél hatékonyabb munkát kell folytatni, hogy ennek az összegnek a lehető legnagyobb részét le is tudják majd hívni a sikeres projektumpályázatokkal. Branislav Bugarski tartományi régióközi együttműködési és helyi önkormányzati titkár elégedettséggel nyugtázta, hogy a munkacsoport viszonylag rövid idő alatt már másodízben ülésezik, s kulcsfontosságúnak nevezte, hogy a három régió meghatározza azokat a prioritásokat, amelyek megvalósítása mindegyik fél érdekeit egyaránt szolgálja.
(Fotó: Ótos András)
Az újvidéki találkozót arra használták ki az együttműködő partnerek, hogy néhány projektumötletüket közöljék, s hogy végül kijelöljenek négyet az Európai Unió által meghatározott tizenegy prioritás közül – a következő pályázati ciklusban a szabályok szerint e négy prioritást követve lehet majd pályázni az EU forrásaira. Mindegyik régió közölte, melyek számára a legfontosabbak, s végül – egyeztetve az álláspontokat – abban maradtak, hogy a következő úgynevezett fejlesztési fókuszok teljesítésére törekszenek:
– a kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági, halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének javítása;
– az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban;
– az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdítása;
– a fenntartható közlekedés előmozdítása és a kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban.
Vita folyt arról, hogy valamelyik tematikus célkitűzés helyett ne válasszák-e inkább az intézményes kapacitások és közigazgatási eljárások fejlesztésére vonatkozót, a partnerek azonban végül abban állapodtak meg, hogy ennek a célkitűzésnek a megvalósítására más forrásokból kísérelnek majd meg megfelelő összeget előteremteni.
A vajdasági fél projektumjavaslatai között szerepelt a Vajdaság Vizei közvállalat által javasolt néhány elképzelés is, amelyek többségéhez már a megfelelő dokumentáció is készen áll. Mint azt Micskei János, a vízgazdálkodási közvállalat fejlesztési részlegének igazgatója elmondta, a megújuló energiaforrások felhasználásában, a turizmus fejlesztésében gondolkodnak, s infrastrukturális fejlesztéseket, törpevízerőművek létrehozását, valamint a bezdáni zsilip szanálását is tervbe vették. Ez utóbbi, mint mondta, amellett, hogy a lakosság biztonságának és a gazdaság szempontjából is jelentős, életkoránál fogva már kulturális szereppel is bír. A lehetséges projektumok egyike lehet a Ferenc-csatorna felújítása is, amely a Duna–Tisza–Duna csatorna vízellátásában töltene be nagy szerepet a Duna vizének kiemelése révén. Micskei meggyőződésének adott hangot, hogy hasonló magyarországi projektumokat társítva ezekhez az elgondolásokhoz sikeres közös pályázást lehetne megvalósítani.
A Bács-Kiskun megyei közgyűlés képviselői a közös jégvédelem fejlesztésére fektették a hangsúlyt, számításaik szerint az ennek megvalósításához szükséges előfeltételek megteremtésére, vagyis a megfelelő kutatások elvégzésére a két magyarországi megyének másfél-kétmillió euróra, Vajdaságnak pedig egymillió euróra lenne szüksége. A Csongrád megyei elképzelések egyike egy a magyar–román–szerb hármas határnál megnyitandó Triplex ipari park, logisztikai központ létesítése. A projektumjavaslat szerint a központ szabad vámövezettel, árutőzsdével rendelkezne, lehetővé tenné a kutatásfejlesztést, valamint az úthálózat fejlesztését is.
Az együttműködés egyik fontos fejezetét képezi továbbra is a Szabadka–Bácsalmás–Baja vasútvonal felújítási terve. Várhatóan 2019-re fektetik le a 160 kilométeres óránkénti sebességre lehetőséget adó síneket. Csókási Eszter Anna, a Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégiós Fejlesztési Ügynökség (DKMT) ügyvezetője javasolta, ellenőrizzék le, hogy az EU engedélyezné-e az ITI integrált területi beruházási program forrásainak felhasználását erre a szerb–magyar vállalkozásra, az Európai Bizottság kitétele szerint ugyanis az ITI-program keretét csak az uniós államok közötti együttműködésre fordíthatják, bár véleménye szerint ebben az esetben elképzelhető, hogy kivételt tennének. A magyar fél már megfogalmazta a jóváhagyásra vonatkozó kérelmet, Belgrádnak is támogatnia kell azonban hivatalosan azt, s mindeddig nem kaptak ilyen visszajelzést.
