Hétfőn lépett életbe az időseket védő törvény Kínában, amelynek értelmében „kötelezővé” válik az idős szülők látogatása az országban. A jogszabály ugyanakkor a kritikusok szerint túl általános, a törődés pedig nem kényszeríthető ki jogi úton.
Azoknak a családtagoknak, akik távol élnek a szüleiktől, gyakran meg kell látogatniuk őket vagy üdvözletet küldeniük számukra, ellenkező esetben a szülők bíróság elé idézhetik gyermekeiket – áll a rendelkezésben. Hogy pontosan milyen időközönként kell az időseket felkeresni, a jogszabály nem részletezi, és azt sem tudni, milyen büntetéssel számolnak azok az utódok, akik ezt nem teszik meg. Az új törvény egy külön bekezdésben az idősek elhanyagolását is megtiltja, ennek kereteit és szankcióit azonban szintén nem részletezi.
Kínában jelenleg csaknem száznyolcvanmillió idős, azaz 60 évnél idősebb ember él, számuk a hivatalos becslések szerint az évtized közepére a 216 milliót, 2053-ra pedig a 487 milliót is elérheti: ez utóbbi a teljes népességen belül 35 százalékos arányt jelentene.
Az idős emberek nagy része ugyanakkor – az elmúlt évtizedek gazdasági és társadalmi változásainak következtében – gyermekei nélkül él. Az ország nyugati és középső részeiről a keleti partra vándorolt migráns munkások például nemcsak gyermekeiket, hanem jellemzően idős szüleiket is kénytelenek voltak hátrahagyni. Az egy gyermeket engedélyező családtervezési politika 1979-es bevezetése után sok család maradt gyermektelen az egyetlen utód korai halála miatt. Azok, akik felnevelték gyermeküket, az úgynevezett „4-2-1 problémával” kénytelenek szembenézni, egy kereső felnőttre ugyanis két szülő és nem ritkán négy nagyszülő anyagi és erkölcsi támogatása hárul.
A jogszabály kritikusai szerint a kérdés jogi útra terelése helyett sokkal inkább erkölcsi és felvilágosító kampányokkal, a kérdést boncolgató filmekkel és írásokkal kellene felelősségre ébreszteni a lakosságot. A gondoskodás és a családközpontúság nem kényszeríthető ki törvényekkel – fogalmaznak a kritikusok.
