2024. április 24., szerda

Milliók űznék el Murszit

Egyiptomban véres erőszakba torkollott az évforduló – A hadsereg kész beavatkozni

Több helyen is zavargásokká fajultak az egy éve hivatalba lépett egyiptomi iszlamista elnök, Mohamed Murszi és a kormány távozását követelő tüntetések, amelyeken milliók vettek részt országszerte. A rendszer ellen tiltakozók és a Murszi távozását követelők (főként ellenzéki liberálisok és baloldaliak) több helyen összetűztek az elnök híveivel, akik szintén az utcára vonultak Egyiptomban.

A Murszi- és kormányellenes vasárnapi, majd hétfőre is átnyúló megmozdulásokban, zavargásokban legalább tizenhatan meghaltak, csaknem nyolcszázan megsebesültek. Az ellenzék kedd estig adott határidőt az egyiptomi elnöknek, hogy mondjon le. Követelését huszonkétmillió egyiptomi aláírásával is alátámasztotta. Az aláírók előre hozott választást is sürgetnek.

Murszi hallani sem akar a távozásról, sem új parlamenti választásról. Eközben a kormányt és a – 270 fős, iszlamista többségű – parlamentet egyre többen hagyják ott, tiltakozásul az elnök politikája ellen. A hét végén nyolc parlamenti képviselő adta vissza a mandátumát, lemondott Murszi egyik tanácsadója is.

A feldühödött tüntetők legalább tíz településen megostromolták az államfőt támogató, iszlamista Muzulmán Testvériség irodáit is. A fővárosban, Kairóban több helyszínen is volt rendbontás, sőt az elnök bírálói közül több mint húszan lőfegyverrel és gyújtópalackokkal támadtak a Muzulmán Testvériség hatemeletes székházára, s kifosztották, majd felgyújtották. Előzőleg az épület előtt fegyveres harc bontakozott ki a Murszi elnököt támogató és a távozását követelő fegyveresek között. Ellenzékiek sok más vidéki városban is megrohamozták a Muzulmán Testvériség központjait, szintén komoly károkat okozva az épületekben.

Az általános elégedetlenséget egyrészt az iszlám vallás erősödő befolyása, másrészt az életszínvonal romlását okozó mélyülő gazdasági válság váltotta ki. Az ellenzék mindezért a Murszi-rendszert okolja. Sokak szerint Murszi a hatalmával is visszaél a 83 millió lakosú Egyiptomban, csak a saját pártjának, az FJP-nek az érdekeivel törődik, és az őt támogató konzervatív, iszlamista Muzulmán Testvériséget igyekszik mindenütt helyzetbe hozni. Az ellenzék szerint Murszi épp olyan tekintélyelvű államot akar kiépíteni, mint amilyen a harminc évig kormányzó és 2011 elején megbuktatott Hoszni Mubarak elnök idejében volt.

A több millió embert megmozgató vasárnapi s hétfői tüntetés nyomására az elnök elismerte hibáit, s megüzente: igyekszik helyrehozni őket. Murszi ugyanakkor azt is jelezte a tüntetőknek, hogy kész tárgyalni velük a súlyos belpolitikai válság rendezéséről.

A legnagyobb ellenzéki szervezet visszautasította Murszi tárgyalási javaslatát, és azzal fenyegetőzik, hogy a tiltakozók addig maradnak az utcákon, amíg össze nem omlik a jelenlegi politikai rezsim. Hírek szerint a rendőrség igyekszik távol tartani magát a rendszer hívei és az ellenzék közötti összecsapásoktól.

A hadsereg egyelőre kivár, bár a múlt héten azzal fenyegetőzött, hogy átveszi a hatalmat, ha a politikusok vasárnapig nem tudnak megegyezni és véget vetni a válságnak. A nemzetközi diplomácia azt várja Murszitól, hogy tegyen engedményeket, s ossza meg hatalmát az ellenzékkel. Barack Obama amerikai elnök párbeszédet sürgetett Murszi és az ellene tüntetők között.