2024. április 24., szerda
KAPCSOLÓDÓ KOMMENTÁRUNK

A nyomdásznő és az ő melltartója

Mi a véleménye a matematika teszt körül kialakult botrányról?

(A honlapunkon beérkezett olvasói válaszok alapján.)

Elfogták a teszttolvaj nyomdai alkalmazottat, aki az egyik bulvárlap exkluzív híre szerint a melltartójában csempészte ki a nyolcadikosok matematika és szerb nyelvi záróvizsgájára elkészített feladatlapokat. Ezt aztán áruba bocsájtotta. Értékes zsákmány, különösen most, hogy a kisérettségin szereplő feladatok háromnegyede nem szerepel a gyakorlásra használt feladatgyűjteményben, hanem ismeretlenek ezek a példák, a diákok a megmérettetésen szembesülnek először velük. Kiszivárogtak, holott másrészt elképesztően szigorú biztonsági intézkedéseket hoztak: például a szabadkai iskolaigazgatókat állítólag hat rendőrautó kísérte Zomborba, hogy átvegyék a teszteket, elszállítsák Szabadkára az egyes iskolákba, és ott biztonságba helyezzék ezeket. A matematika záróvizsgát – miután bebizonyosodott, hogy a fővárosban utcán is meg lehetett venni előre a feladatkombinációkat – egy napos késéssel tették le a diákok, ami plusz izgalmakkal járt számukra. Életük első komoly megmérettetése nem a legjobb emlékeik között marad meg. Most kapták az első leckét arról, hogy mennyire korrupcióval fertőzött társadalomban élnek, hogy az élet minden pórusába beitta magát a megvesztegethetőség, a csalás, a bűnözés. Most kapták az első leckét az élet iskolájában: akinek pénze van, aki szemfüles, az előnyökhöz juthat.

Teljes a káosz, a bizonytalanság. Még csak ma hozza meg az illetékes testület az iratkozási mércéket, annyi azonban már bizonyos, nem kell megismételni a záróvizsgát. Amely rosszul sikerült. Csak a botrány valahogy háttérbe szorítja az igazi problémát: baj van a nyolcadikosok tudásával, mert az ismeretlen feladatok – amikor nem lehet bebiflázni, hogy ennél a kérdésnél a b a jó válasz – komoly akadályok elé állítják a diákokat és rosszabbul teljesítenek, mint tavaly, amikor még csak a feladatok fele volt olyan, ami nem szerepelt a kora tavasszal kézhez kapott gyakorlófüzetben (amely a helyes válaszokat is tartalmazza). Idén már a feladatok háromnegyede volt olyan, amelyet nem az említett gyakorlófüzetből vettek ki a vizsgakérdések összeállítói. Az utólag derült ki, hogy az egy nap késéssel megtartott tesztelésen matematikából nem volt minden feladat azonos a magyar és a horvát, valamint a szerb tesztekben, de a szakemberek szerint azonos nehézségű példákról van szó, úgyhogy állításuk szerint nem szenvedtek hátrányt a magyar és horvát diákok. Az egyik belgrádi anyuka azok közül, aki a kisérettségi eredményeinek a megsemmisítését követeli, azt nyilatkozta az egyik napilapnak, hogy már napok óta erős nyugtatókon él. Megértem, mert az a nyolcadikos, aki előre felkészülhetett az ismeretlen feladatokból és emiatt jóval több pontot szerzett, mint társai, az nagyobb eséllyel jut be a jobb, vonzóbb szakokra, népszerűbb középiskolákba, mint az említett szülő gyereke, aki becsületesen tanult egész évben, nyolc éven át.

A miniszter nem érzi magát felelősnek a történtekért. Pedig mindenütt a világon mindig a miniszterek szokták felvállalni a felelősséget mindazért, ami azon a területen történik. És ezen a vizsgán a minisztérium is megbukott: késnek a tényleges reformok, állandóan halasztgatják az oktatásügyben felgyülemlett problémák orvoslását, és jelenleg olyan az oktatásügyünk, hogy sem a diák sem a tanító, tanár nem érzi jól magát benne.

Sokan azt mondják, el kellene törölni a záróvizsgát, vegyenek fel mindenkit csak az általános iskolai eredménye alapján a középiskolába, annál is inkább, mert a kisérettségin megbukni nem lehet, ez azért nem járható út, mert ma már az x iskolában és az y iskolában kapott ötös nem ugyanannyit ér. Ebben még ragaszkodnak az elvekhez, a másikban pedig gátlástalanul felemelik a hármast ötösre, elég ha a szülő bemegy az iskolába és egy kicsit ordítozik a tanárral vagy az igazgatóval. Itt a tanár igazságtalanul szigorú, vagy szeszélyes, ott pedig, hogy jobb színben tűnjön fel az iskola, szívesebben írassák oda a szülők gyereküket, szinte két kézzel ajándékozzák a négyeseket, ötösöket. Ezért ragaszkodik a minisztérium a záróvizsgához, amely valamilyen módon rangsorba állítja a diákokat. Az itt kapott pontszám és az általános iskolai eredményre kapott pontok alapján jutnak be a diákok ebbe vagy abba a középiskolába.

A miniszter most egy interjúban elárulta, az elhalasztott vizsga előestéjén, éjjel fél egykor üzentet kapott egy szabadkai nyolcadikostól, aki azt írta neki, a diákok tanácstalanok, ha tovább tart a zűrzavar, azt fontolgatják, hogy békés tiltakozó megmozdulással fejezik ki elégedetlenségüket. Végül persze mindannyian kimentek a záróvizsgára. Pedig a felnőttek megérdemelték volna, hogy a hetvenhétezer nyolcadikos az utcára vonuljon. A pártok is megérdemlik ezt, mert az eset pártszínezetektől sem mentes. Az egyik lap fontos tényként közli a lefülelt nyomdásznővel kapcsolatban, hogy akkor került a Hivatalos Lap nyomdájába alkalmazottként, amikor a Demokrata Párt volt hatalmon. (Azt még nem derítették ki, hogy mely párt tagja a melltartót gyártó cég tulajdonosa.) Másrészt a Demokrata Párt a szocialista párti miniszter lemondását követelte, holott amikor ők voltak a többségi hatalom megtestesítői Szerbiában, akkor is ez a miniszter állt az oktatásügy élén, és ne feledjük, tavaly és tavalyelőtt is – igaz, csak utólag – bebizonyosodott, hogy nem volt minden rendben a tesztekkel, egyes iskolákban történtek csalások, hogy minél magasabb pontszámokkal bocsáthassák szárnyukra a diákokat. Csak akkor ez az egész ügy nem vert ekkora hullámokat. Reméljük, a minisztérium az esetből levonja a tanulságot és jövőre már cirkuszmentes lesz a kisérettségi, hagyják a nyolcadikosokat, hogy nyugodtan tegyék a dolgukat, vagyis, hogy a tőlük telhető legjobb eredménnyel letegyék a záróvizsgát.