Kitartás a magyar nyelvért

Horváth István jogász és Nikola Perušić újságíró érdemelte ki a Magyar Nemzeti Tanács nyelvhasználati díját

Diósi Árpád

2012. december 20., 19:07 >> 2012. december 21., 12:03

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

A Magyar Nemzeti Tanács kedden a Kisebbségek világnapja alkalmából átadta a Magyar Nyelv Hivatalos Használatáért díjakat Horváth Istvánnak és Nikola Perušićnak.A jelenlévőket Várkonyi Zsolt, az MNT Közigazgatási Hivatalának elnöke köszöntötte. Mint megjegyezte, az ünnepség rendhagyó alkalom, hiszen december 18-án a kisebbségek világnapján, amely egyben az MNT jeles napjának is számít, első alkalommal került odaítélésre és átadásra a nyelvhasználati díj.

A jelöltek közül a nyelvhasználati bizottság Horváth István nyugalmazott bírót és Nikola Perušić újságírót tartotta méltónak az elismerésre, amellett, hogy elismeréssel adóztak a többi jelölt irányába is, hiszen ők is sokat tettek a magyar nyelv hivatalos használatáért – mondta Várkonyi.

Dr. Várady Tibor, az MNT nyelvhasználati bizottságának elnöke alkalmi beszédében többek között Martin Heidegger német filozófus szavait idézte, miszerint a nyelv a létezés otthona. Mint megjegyezte, a magyar nyelv fennmaradási törekvéseinél még nehezebb példák és utak is vannak. Kiemelte, hogy néhány évszázaddal ezelőtt, a nagy éhínség korában Írországban szinte kihalt az ír nyelv, majd 1893-ban alapítottak egy szervezetet az ír nyelv megmentéséért. Mára már az ír nyelv hivatalos használata is helyreállt. A huszadik század elején a walesi nyelv is majdnem a kihalás szélére került, de az is visszaállt, sőt a világ egyik legősibb nyelve, a baszk is.

Természetesen a hivatalos nyelvhasználat esélye és lehetősége nem old meg mindent. Lehetetlen célkitűzés lenne a magyar nyelv hivatalos nyelvhasználata, ha nem lennének magyar háztartások, iskolák, nem lenne magyar irodalom és magyar tudat. De a valódi egyenrangúságnak a magyar hivatalos nyelvhasználat egy roppant fontos feltétele. Ugyanígy fontos feltétele az is, hogy a térképen maradjunk és a magyar öntudatunk elismerést, valamint megerősítést nyerjen. Könnyebb egy országot hazánkként elfogadni, ha Subotica mellett ott van a Szabadka is, ha a bíróságokon, a közigazgatásban helye van a magyar nyelvnek, ha az anyakönyvi kivonatban, a személyi igazolványban az a név áll, amelyet magunkénak tudunk – érvelt Várady.

Szavai szerint nem mindig alakulnak maguktól a dolgok, tudatosítanunk kell, hogy jogunk van magyarul fordulni a hatóságokhoz. Mindez plusz kitartást, kiállást és olyan embereket követel, akik tesznek is mindezért, de azon más nemzethez tartozó emberek is elismerést érdemelnek, akik megértik és segítik e feladat teljesítését.

Nikola Perušić szabadkai újságíró és fordító ahhoz járult hozzá, hogy helye, rangja és becsülete legyen a magyar nyelvnek. 2001-2002-ben az észak-bácskai panasziroda vezetője volt és számos alkalommal szállt síkra a magyar nyelv használatáért, valamint 2003-2004-ben a szabadkai önkormányzat protokollszolgálatának alkalmazottjaként sikeresen küzdött azért, hogy az értesítések és a közlemények három nyelven, magyarul, horvátul és szerbül jelenjenek meg. Horváth István jogász életműdíjat kapott. A hatvanas évek végén Horváth István volt az, aki Szabadkán, Topolyán, Zentán, Magyarkanizsán szervezett munkatársaival óriási munka árán magyar nyelvű igazságszolgáltatást – mutatta be a díjazottakat a nyelvhasználati bizottság elnöke.

Mint azt Horváth István megjegyezte, a díj meglepetésként érte, s bár úgy érezte a díj a munkásságának egyik beteljesedése, az elért eredményeket a csapatmunkának köszönheti.

Szeretném e díjat megosztani a barátommal, az időközben már elhunyt Kongó Tivadarral, aki abban az időben a Magyar Nyelvművelő Egyesület elnöke volt, de megemlíteném még közvetlen munkatársaimat, idősebb Korhecz Tamást, és a szintén elhunyt Vass Ádámot, valamint kihangsúlyoznám a Magyar Szó napilap óriási jelentőségét és akkori segítségét – mondta a díjazott.

Nikola Perušić elmondta, néhány évvel ezelőtt Szarajevóban járt és meglepődött, amikor egy bankautomatán négy nyelven lehetett opciókat választani szerbül, bosnyákul, horvátul és angolul, míg ugyanez a bank Szabadkán szerbül, angolul, németül és olaszul kínálja ezt fel, megfeledkezve az itt élő nemzeti közösségekről.

Még mindig van mit tenni, itt Szabadkán is, a kommunális vállalatok például csak szerbül adnak számlát, holott illene magyarul és horvátul is számlázni. Újságíróként viszont nem tudtam volna semmit sem tenni, ha nincs olyan szakértő, aki rámutatott volna, hogy mit és hogyan kell tenni. Ebben tartozom köszönettel ifjabb Korhecz Tamásnak, aki ekkor tartományi titkárként számos tanácskozást szervezett e kérdésben – köszönte meg a díjat az újságíró.

A díjat a nyelvhasználati bizottság hozta létre április 20-ai határozatával és arra vállalt kötelezettséget, hogy a jövőben minden évben díjazni fogja azt a két személyt, akik tevékenységükkel nagyban hozzájárultak a magyar nyelv hivatalos használatának gyakorlatához és így példaképül állíthatók a közösség elé. A díjazottak egyikét a magyar közösség soraiból, a másikat pedig másik nemzeti közösség sorából választják.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége