2024. március 28., csütörtök
KAJAK-KENU

Kerékpározó férj-edző és bőröndös életmód

Ínhüvely-gyulladása ellenére a portugáliai Montemor-o-Velhóban Benedek Dalma megismételte 2006-os sikerét, amikor Račicében 500 és 1000 méteren is Európa-bajnok lett. Hogy mi változott a csehországi és a portugáliai verseny között eltelt hét év alatt? Nagyon sok minden: Benedek férjhez ment a kenus Dušan Ružičićhez, így már Ružičić-Benedek Dalmának hívják, sem a pekingi, sem a londoni olimpiára nem sikerült kijutnia, s az idén már nem a magyar, hanem a szerb válogatott színeiben indul a nemzetközi versenyeken.

A magyar válogatott tagjaként hét világbajnoki aranyérmet és ugyanennyi Eb-győzelmet begyűjtő, 31 éves kajakos is kíváncsi volt, hogy kezeli majd azt a helyzetet, hogy tizennégy magyar himnusz után mostantól a Bože pravde szól a tiszteletére, s arról is beszélt, hogyan sikerült a szerb csapatba való beilleszkedése.

– Az ínhüvely-gyulladásom, amely a jobb kezemben jelentkezett, a felkészülés során okozott nagy gondot, mivel az Eb előtti két hétben emiatt nem tudtam teljes értékű munkát végezni az edzéseken, s ez lett volna a legfontosabb – mondta Benedek a Magyar Szónak. – Ami az 1000 méteres döntőt illeti, ha egészséges vagyok, akkor valóban én lettem volna a szám főesélyese, így azonban az volt a célom, hogy egy jó futamot menjek, s hogy a dobogóra álljak. A győzelemmel magamat is megleptem.

A szombaton szerzett aranyérem után megnyugodott?

– Amennyire megnyugtatott a győzelem, annyira fel is pörgetett, ugyanis elkezdtem agyalni, hogy ha ilyen jól ment 1000-en, akkor 500-on is sikerülhetne dobogóra állni… A szombati aranyérem abban segített, hogy sokkal higgadtabb voltam, mint szoktam.

Az 1000 méteres döntő előtt már túl volt az 500-as elődöntőn, amely nem sikerült olyan jól, hiszen a döntőben az egyes pályát kapta. A döntőben Kozák Danuta tetemes előnnyel vezetett, a hajrában azonban változott a sorrend. A surranópálya is kellett az aranyéremhez?

– Nagyon örültem az egyes pályának, mert én szeretek a szélén versenyezni. Nekem azért jó, mert ott el tudom vonatkoztatni magam attól, hogy egy versenyen vagyok, nem látok senkit, és csak magamra figyelek. Ami még előny volt, hogy az a pálya volt legközelebb ahhoz a szigethez, amelyről az edzők követték a futamot. Dušan, aki az edzőm is, kerékpárral jött mellettem, s kivételesen még hallottam is a hangját, ami nagyon jó volt.

A világbajnokságokon és az Eb-ken összesen 14-szer játszották Önnek a magyar himnuszt. Portugáliában két nap alatt kétszer is a Bože pravde szólt a tiszteletére. Amikor az 1000 méteres győzelem után indult a pódium felé, mi járt a fejében?

– Amikor mentem a dobogó felé, akkor tudatosult bennem, hogy hűha… Kíváncsi voltam, hogyan fogok reagálni erre a furcsa helyzetre. Érdekes, hogy teljesen meghatódtam, mert tudtam, hogy nekem szól a himnusz. A verseny után a magyar válogatott tagjaival arról beszélgettem, hogy ha nem én nyerek, hanem egy magyar válogatotté az aranyérem, akkor nem biztos, hogy a magyar himnuszt ugyanúgy éltem volna át, mert az nem nekem szólt volna. Furcsa volt, de végül mégsem volt annyira az, mint amennyire számítottam rá.

Aztán jött a vasárnap, 500 méteres döntő, újabb aranyérem, újabb himnusz.

– A második az icipicit viccesre sikerült, ami a szervezők hibája miatt történhetett meg. Az utolsó napon minden himnuszt csak félig engedtek, utána lekeverték. Nem is értem, hogy lehet ezt megcsinálni egy ilyen versenyen. A mi éremátadásunknál a zászlókkal volt probléma: a magyar zászló beragadt, nem ment felfelé, a szerb az szépen felment, a német is elindult, de csak a rúd feléig jutott. Ekkor a szervezők elkezdték rángatni, aminek az lett az eredménye, hogy a német lány röhögőgörcsöt kapott. Röviden azt mondhatnám, a vasárnapi megható és komikus is volt.

Az ínhüvely-gyulladás nem új keletű dolog az életében.

– Sajnos nem, de eddig mindig a felkészülés elején jelentkezett, azonban most először fordult elő, hogy nyáron, egy fontos verseny előtt jött elő. A fájdalom ellen kaptam gyógyszeres kezelést, krémeket, de igazából ezek csak akkor hatásosak, ha az ember pihenteti, nem erőlteti meg a kezét. Most van is erre idő, vákuumos kezelésre járok, és merevítőt is hordok.

Az augusztusi duisburgi világbajnokságon csak 500 méteren indul majd. Ha nem így alakították volna ki, hogy csak fél óra van az 1000 és az 500 méter között, rajthoz állt volna a hosszabb távon is?

– Igen, mert ez a két táv nagyon jól megfér egymás mellett, sokkal jobban, mint a 200 és az 500, annak ellenére, hogy ez utóbbi esetében méterekben kisebb a távolság. Amikor 1000 méteren jól teljesítettem, akkor az 500-as futam is jól sikerült. Sajnos a harminc perc az nagyon kevés.

Kettesben vagy négyesben tervez-e indulni a világbajnokságon?

– A négyesről volt szó, hogy a világkupán majd kipróbáljuk, de ez nem jött össze, s mivel azóta sem került szóba, így marad az egyes.

A szerb csapatba való beilleszkedés hogyan sikerült?

– Ők hadilábon állnak az angollal, így a kommunikáció mókás, mivel kézzel-lábbal történik. Dušan sokat segít, ő a tolmács. Nagyon boldog vagyok, mivel nem azt érzem, hogy én vagyok a magyar lány, a kívülálló. Ez már a belgrádi válogatón is érezhető volt: sokan üdvözöltek a válogatottban, ami azért volt furcsa, mert még a selejtezők előtt voltunk… A Moldovan testvérekkel nagyon gyorsan közös nevezőre jutottunk, Nikolina beszél angolul, így vele könnyebb volt. A kedvességéről mindent elmond, hogy a tavalyi olimpiára kapott mezét nekem adta, hogy abban induljak.

Szerda délelőtt a szerbiai állami televízió egyes csatornáján a férjével együtt a reggeli műsor vendége volt. Dušan Ružičić külön kiemelte, hogy szeretne köszönetet mondani a Szerbiai Olimpiai Bizottságnak, az ifjúsági és sportminisztériumnak és a Nišović vezette sportági szövetségnek. Úgy tűnt, nem csak a szokásos tiszteletköröket igyekezett lefutni ezzel a kijelentésével.

– Valóban nem csak dobálóztunk ezekkel a közhelyekkel, mivel ez a három intézmény az edzőtáborok költségeit és a táplálék-kiegészítőket is fedezte. A mi szemszögükből ezeket nem lett volna feladatuk fizetni, hiszen tiszta lappal érkeztem, a szerb válogatott színeiben egy tornán se indultam előtte.

A versenyekre Szolnokon készül. Állandó lakhellyel hogyan állnak?

– Most még bőröndös életmódot élünk, ami engem rendkívül bosszant, de ebben a pillanatban ez tűnik a legjobb megoldásnak. A legtöbb időt Szolnokon töltjük, ott leszünk egész nyáron, egészen a világbajnokságig. Az elmúlt időszakban voltunk egy kicsit Szerbiában, egy kicsit Magyarországon, ezenkívül edzőtáborok Bulgáriában, az Egyesült Államokban… Panaszkodtam Dušannak, hogy 4-5 hónapja egy bőrönd tartalmából élek, de tudtam, tudtuk, hogy az elején ez ilyen lesz. Most türelmesnek kell lennünk, mindennek megvan a maga ideje, s majd remélem, nemsokára lesz egy hely, amelyről azt tudom mondani, hogy: na, végre hazajöttem.

NÉVJEGY

Név: Ružičić-Benedek Dalma

Születési idő: 1982. február 21.

Legnagyobb sikerei: hatszoros vb-aranyérmes (2003: K-2 1000 m; 2006: K-1 500 m és 1000 m; 2007: K-4 1000 m; 2009: K-4 500 m; 2010: K-4 500 m; 2011: K4 500 m); háromszoros vb-ezüstérmes (2005: K-1 1000 m; 2007: K-2 és K-4 500 m), kétszeres vb-bronzérmes (2005: K-4 500; 2009: K-4 1000 m); hétszeres Európa-bajnok magyar színekben (2004: K-2 500 m; 2006: K-1 500 és 1000 m; 2007: K-2 500 m; K-4 1000 m; 2008: K-1 és K-4 1000 m); kétszeres Eb-győztes szerb színekben (2013: K-1 500 és 1000 m)