„A Duna sem mossa le a Magyar Nemzeti Tanácsról”

Mától nem Pressburger Csaba a Magyar Szó főszerkesztője

Pesevszki Evelyn

2011. június 23., 23:48

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

edy_44342222

A Magyar Nemzeti Tanács tegnapi ülésén megerősítette a Magyar Szó Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testületének indítványát és leváltotta Pressburger Csaba főszerkesztőt. Lapunk új főszerkesztője mától Varjú Márta. A Magyar Szó újságírói egy maroknyi támogatóval felvonultak a Magyar Ház, az MNT székháza előtt. A kollégák szerettek volna részt venni az egyébként nyílt ülésen, de a biztonsági emberek már csak akkor engedték be őket, amikor a Pannon TV-ben véget ért az ülésről adott élő adás. A helyszínen a rendőrség négy tagja posztolt.

Az ülés nyolc napirendi pontjából hetet valamivel több mint egy óra alatt megtárgyalt a tanács, a lapunk főszerkesztőjének leváltására, illetve az új főszerkesztő kinevezésére vonatkozó indítványról ehhez képest négy órán át tárgyaltak, azaz vitáztak. Még soha nem fordult elő, hogy a Magyar Összefogás listájáról kikerülő MNT-tagok véleménye ennyire megoszlott volna valamelyik napirendi ponttal kapcsolatban.

BODZSONI: SAJTÓSZABADSÁG EGY HATÁRIG

Siflis Zoltán, a TJGYT, azaz az igazgatóbizottság tagja elmondta, hogy a testület hosszabb időn át elemezte lapunkat, és arra a megállapításra jutottak, hogy a magyarságot érintő fontos eseményekkel kapcsolatban a Magyar Szó nem megfelelően tudósított, illetve egyéb súlyos hibákat követett el, amelyek körébe a csúsztatás is beletartozik. A TJGYT tendenciát látott ebben a főszerkesztői magatartásban – jelentette ki Siflis.

– Igyekeztünk felhívni a főszerkesztő figyelmét a mulasztásokra, nyomásgyakorlásról azonban szó sem volt. A lapban tapasztalt mulasztások, hibák függvényében esetenként negatív kép jelent meg a lapban azokról a közéleti személyiségekről, akik felvállalták a vajdasági magyarság sorsa alakulásának képviseletét. Szóba került az MNT alapította hetilap, a Hét Nap és a Magyar Szó között vita is, amit testületünk igyekezett elsimítani, de a Magyar Szó főszerkesztője az erre vonatkozó részéről elhangzó ígéret ellenére sem járult hozzá a vita megfelelő lezárásához – magyarázta Siflis.

A TJGYT tagja azokról az eseményekről, jobbára sajtótájékoztatókról is beszámolt, amelyekről lapunk nem tudósított. Mintha nem kellő szimpátiával követnék azokat az eseményeket, amelyekről tájékoztatni kellene a közösséget, illetve az olvasót – állapította meg Siflis, a folytatásban pedig elmondta, hogy egy közszolgálati médiumnak nem szabad mérgeznie a közösséget, hanem kapaszkodókat kell neki nyújtania, és nem szabad elfordulnia azoktól, akik megpróbálják összetartani a közösséget. Egyetlen közszolgálati médiumnak sem szabad elhallgatnia azokat az eredményeket, amelyek a közösség építése terén létrejöttek – szögezte le Siflis.

Bodzsoni István, az igazgatóbizottság másik tagja azzal kezdte beszédjét, hogy azért van jelen az ülésen, mert hisz abban, hogy az erős vajdasági magyar sajtó létkérdése a vajdasági magyarságnak. Megfelelő tájékoztatás nélkül a vajdasági magyarság sorsa megpecsételődik – véli Bodzsoni.

– Újságíróként nehezen tudnám elképzelni a főszerkesztő leváltását a felsorolt mulasztások alapján. Egyébként nem a mostani főszerkesztő a leglényegesebb probléma. Ő annak a helyzetnek a terméke, amely már régóta jellemzi a Magyar Szót és a többi vajdasági magyar médiumot. A politikum és az újságírói társadalom krónikus szemben állása már 20 éve jellemző Szerbiában. Fontos a sajtószabadság, de az újságíróknak csak addig lehet szabadságot adni, amíg az nem lépi át adott közösség határait. A Magyar Szó és annak alapítója, az MNT között katasztrofálisan rossz a kapcsolat. Az ellenállás különböző formáit figyelhetjük meg ebben a kapcsolatban. Változtatni kell, de nyilván nem az MNT-t kell megváltoztatni. A Magyar Szó vagy nem, vagy csak részben elégíti ki a vajdasági magyarság igényeit. Az is kérdés, hogy vajon kié a Magyar Szó? A szerbiai demokratikus liberális közvélemény magyar napilapja, vagy a magyar közösség napilapja. A különbség nem drasztikus, de igenis van különbség. Mindenki érdeke, hogy a lapot illetően történjen valami. A közszolgálatiságot ellátó magyar tájékoztatásra van szükség – érvelt Bodzsoni.

Bús Ottó, az MNT Tájékoztatási Bizottságának tagja beszámolt arról, hogy a bizottság szerdai ülésén alaposan körüljárta a Magyar Szó igazgatóbizottságának indítványát és négy órát tárgyaltak annak kapcsán. A tárgyaláson Pressburger is jelen volt. Az igazgatóbizottság módszereit egyesek megkérdőjelezték, de a tényállást már nem – közölte Bús.

A folytatásban Simon Erzsébet Zita, az MNT tájékoztatással megbízott tanácsosa sorolta fel azokat a szakmai mulasztásokat, amelyek alapján a Közigazgatási Hivatal is jogosnak véli a főszerkesztőcserét.

PRESSBURGER: A MAGYAR SZÓ NEM ÉN VAGYOK

Mától leváltottnak minősítendő főszerkesztőnk is felszólalt az ülésen és igyekezett minden felsorolt vádra választ adni. Pressburger elmondta, hogy a főszerkesztői posztra egy olyan programmal pályázott, amelynek egyik pontja kimondja: szeretné elérni a lap tekintélyének visszaszerzését. Pressburger szerint az objektív tényállás ismeretében be kell vallani: az utóbbi két évben a Magyar Szó a leggyakrabban idézett vajdasági magyar médiummá vált Szerbiában, Vajdaságban és a határon túl is. – Ezenfelül elterveztem az olvasótábor kiszélesítését. Az igaz, hogy az eladási mutatók visszaestek, de arról senki sem beszél, hogy lapunk internetes kiadásának 150 százalékkal nagyobb az olvasottsága, mint korábban. Elhangzottak vádak azzal kapcsolatban is, hogy július elején az elsős középiskolások nem kapták meg az ingyenes Képes Ifjúságot. Ezzel kapcsolatban tudni kell, hogy a lapok kézbesítése, így a Képes Ifjúság eljuttatása a középiskolákba, a terjesztőosztály feladata, a terjesztőosztály pedig nem a szerkesztőség és nem a főszerkesztő illetékességébe tartozik, hanem az igazgatóéba. Az igazgató volt az, aki az MNT-vel aláírta a szerződést az ingyenes Képes Ifjúság programról. A mulasztásoknak feltüntetett sajtótájékoztatókkal kapcsolatban pedig tudni kell, hogy egy szerkesztőségben nem mindent a főszerkesztő dönt el önkényesen, hanem naponta összeülnek a különböző rovatok vezetői és eldöntik, hogy mi kerüljön a másnapi újságba. Így valójában a Magyar Szó egész szerkesztőségét rossz munkavégzéssel vádolják. Programomban azt is világosan megfogalmaztam, hogy a lapban háttérbe kívánom szorítani a sajtótájékoztatókat és közleményeket, ezeket inkább kiindulópontként használjuk fel elemző írásokhoz. Most tehát azokat a dolgokat olvassák a fejemre, amiket előre megfogalmaztam programomban – részletezte Pressburger. A volt főszerkesztő azt is közölte az MNT-tagokkal, hogy nem ő jelenti egyedül a Magyar Szót, leváltásával a tanács semmit sem ér el, mert ilyen módon nem változtathatnak a szerkesztőség munkatársainak hozzáállásán.

Varjú Márta szintén a szószékhez járult és elmondta, hogy már 26 éve lapunk munkatársa, szereti a lapot és magáénak érzi. Varjú Márta már a szavazás előtt közölte, hogy megbízott főszerkesztőként a szakmaiságot, a szabad és független tájékoztatást tartja majd szem előtt.

– Furcsa hozzáállás nem követni a sajtótájékoztatókat és nem közölni a közleményeket. Én a hagyományos újságírás híve vagyok – foglalta össze Varjú Márta.

Ezután szólalhattak fel az MNT-tagok. Az elhangzó beszédek igen sokszínűek voltak.

Rácz Szabó László szerint nem sorakoztattak fel komoly indokokat a főszerkesztőcsere mellett. Az a fontos, hogy a főszerkesztő mit ígért programjában, az összes többi már belemagyarázás – véli Rácz Szabó. Ha nem kérték tőle akkor, hogy kövesse a nemzeti érdekeket, akkor nem is kérhetik rajta számon – tette hozzá.

– Pressburger el kívánta indítani a Tiszavidék mellékletet, ezt nem engedték neki, pedig az a példányszám növekedését eredményezte volna. Most viszont a példányszám visszaesésével is érvelnek a leváltás mellett. Gyerekes és nevetséges vádak hangzottak el. A procedúra inkább egy inkvizícióra emlékeztetett. És az sem jó, hogy egy ilyen fontos témát sürgősségi eljárásban tárgyalunk meg – fejtette ki Rácz Szabó, végül pedig hozzátette, hogy ha megerősítik a leváltási indítványt, akkor az MNT először vállalja fel, hogy a Vajdasági Magyar Szövetséget szolgálja. Tiszteletet vált ki bennem, hogy végre valaki szembe mert szállni a VMSZ-szel annak érdekében, hogy a Magyar Szó ne pártújság legyen – üzente Rácz Szabó Pressburgernek.

22 ÍRÁS EGERESIRŐL

Csengeri Attila szintén azt kifogásolta, hogy egy ilyen jellegű kérdésről sürgősségi eljárásban döntenek. Nem látom jövőjét a demokratikus és mindenkihez szóló Magyar Szónak – hangsúlyozta Csengeri.

Širková Anikó megállapította, hogy valójában a főszerkesztő fővételéről van szó.

– Politikailag motivált felmentésről van szó. Tiltakozom, hogy ilyen módon váltják le egyetlen napilapunk főszerkesztőjét. А politikai pártоt, amelyik e mögött a tett mögött áll, a következő választásokon a választópolgárok büntetik meg – fogalmazott Širková.

Vass Tibor az előző felszólalókhoz hasonlóan vélekedett, és rosszallotta, hogy sürgősségi eljárásban került lapunk főszerkesztői posztjának kérdése napirendre. Vass reményét fejezte ki, hogy egy nap ugyanilyen kontextusban tárgyalnak a Hét Napról és annak főszerkesztőjéről.

Borsos Csilla azzal kezdte felszólalását, hogy felsorolta azokat az írásokat, amelyek az év eleje óta jelentek meg lapunkban Egeresi Sándorról, a Tartományi Képviselőház elnökéről. Borsos 22 eseményt számolt össze és így kívánt replikázni azokra a vádakra, amelyek szerint lapunk nem követte megfelelően a Tartományi Képviselőház elnökének munkáját.

– Elgondolkodtató, hogy milyen irányba haladnak a dolgok és milyen nyomást gyakorolnak a Magyar Szóra. Engem csak az érdekelne, hogy mi lesz a lap újságíróival – jegyezte meg Borsos.

Náray Éva szintén kétségeinek adott hangot az indítvány kapcsán. Egy igenlő döntés esetén mindenki vesztes lesz: az MNT, a leváltást kezdeményező párt és az új főszerkesztő is – jelentette ki Náray, a folytatásban pedig a következőket nyilatkozta: „Egy igenlő döntés esetén a mindenható sem mossa le az MNT-ről, hogy egy párt utasítására jártak el. De a párt is vesztes lesz. A nemzeti tanácsi választások előtt ez a párt lépést tett a független értelmiségiek felé. Akkor engem is meggyőztek, de a jövőben egy kicsit nehéz lesz az akkori ígéreteket, kijelentéseket igazolni.”

Hadzsy Jánosnak déja vu érzése volt: szerinte a főszerkesztő leváltására irányuló eljárás a bolsevik időket idézi fel. Egy emberrel sem lehet így bánni – hangsúlyozta Hadzsy. Nincs az a Duna, ami erről a testületről lemossa, hogy nyomásgyakorlás függvényében döntött – állapította meg Náray Évához hasonlóan Hadzsy, aki felszólalását egy felkiáltással fejezte: Halál a fasizmusra.

Zsoldos Ferenc keményebb hangot ütött meg. Ő azok közé tartozott, akik igazoltnak vélték Pressburger leváltását. A Magyar Szó az elmúlt időszakban különálló hatalomként próbált meg működni – véli Zsoldos, valamint hozzátette, hogy ez veszélyes játék egy kisebbségi közösség életében. Zsoldos azt is kifogásolta, hogy a nemzeti tanácsi választások előtt minden induló listának egyforma teret biztosított lapunk és ezzel azt a látszatot keltette, hogy minden listának egyforma esélyei vannak. A Magyar Szónak nemzetileg elkötelezettnek kell lennie és pozitív üzenetet kell közvetíteni a közösség irányába, mert erre van szükség a közösség fennmaradásához.

KÁICH: NEM SZAVAZOK VOLT DIÁKOM ELLEN

Dr. Káich Katalin dékán asszony felszólalása nemcsak e sorok írójának csalt könnyeket a szemébe. Dr. Káich elmondta, hogy tanítványait, így Pressburgert is, mindig a szabad gondolkodásra biztatta. Úgy tűnik, ezzel nem tettem neki jó szolgálatot – jegyezte meg dr. Káich.

– Nem szeretném, ha a főszerkesztőcserére irányuló eljárás miatt megváltozna az MNT-ről eddigi eredményei és munkája alapján kialakult kép. Egy ilyen fontos témát nem lehet sürgősségi eljárásban megvitatni. A Magyar Szóról hónapokkal ezelőtt is szó volt, elfogadtuk a programját, akkor ígéret hangzott el, hogy elkészítik a lap felmérését, majd ezután megtörténhet az esetleges átszervezés. Ehhez képest csak a leváltásról és kinevezésről szóló indítvány érkezett – hallhattuk dr. Káichtól, aki azt is megjegyezte, hogy az MNT-tagokhoz eljuttatott Varjú Márta-életrajz Magyar Szónál történt beiktatási dátuma 2010. január 8., az életrajz alján szereplő dátum pedig 2010. február 4.

Dr. Káich azzal zárta felszólalását, hogy soha nem szavazna tanítványa ellen, amikor ő tanította a szabad gondolkodásra.

Dr. Várady Tibor azt kifogásolta, hogy az ülésen javára pártszínezetű vita hangzott el. Elismerte, hogy a Magyar Szó nem olyan minőséges, mint amilyen lehetne, ugyanakkor egy jó újságírót kívánnak leváltani egy másikkal.

– Az a kérdés, hogy a leváltásnak milyen üzenete lenne. Nekünk sorsunkból adódóan szükségünk van a sajtószabadságra és a sokszínűségre, a Magyar Szó nem lehet polarizált. Úgy kell történnie a leváltásnak, hogy annak ne legyen rossz üzenete – részletezte dr. Várady.

Dr. Korhecz Tamás megállapította, hogy eddig egyetlen napirendi pont sem okozott számára annyi fejtörést, egyetlen napirendi pont sem keltett benne annyi kétkedést, mint a főszerkesztőcserére vonatkozó. Akármennyit is rágódott a témán, a kétségek némelyike továbbra is megmaradt – közölte Korhecz.

– Ez a döntés a sajtószabadság kérdését érinti. A modern polgári demokrácia egyik alapja pedig pontosan a szólás-, illetve a sajtószabadság. A hatalomnak hímes tojásként kell bánnia a sajtószabadsággal. Mindenki azt hiányolja a Magyar Szóból, amit ő maga tart fontosnak. Ennek ellenére történt néhány bizonyítható és súlyos mulasztás, amelyeket a főszerkesztő sem cáfolt. Azért került ez az indítvány sürgősségi eljárásban napirendre, mert nem lett volna egészséges, ha sokáig tart a bizonytalanság és a tényállás is egyértelmű volt – összegezte Korhecz.

Akármennyire is megoszlott az MNT-tagok véleménye, végül 6 nem szavazattal, 5 tartózkodással és 18 igenlő szavazattal megerősítették Pressburger Csaba leváltását. Varjú Márta kinevezését 19-en támogatták, hárman ellenezték, heten tartózkodtak.

KISZORÍTVA AZ UTCÁRA

Lapunk több mint húsz munkatársa néhány szimpatizánssal, akik között ott volt Tolnai Ottó, Kossuth-díjas író is, már délután három órakor felvonultak a Magyar Ház előtt. Úgy gondolták, hogy mivel a tanács ülései hivatalosan nyitottak, ezért figyelemmel kísérhetik a vitát. A Magyar Ház és az MNT biztonsági emberei azonban nem engedték be őket, így a rekkenő hőségben az utcán voltak kénytelenek várakozni. Végül a szomszédos kocsmába húzódtak be, ahol a kedves kocsmárosnak köszönhetően legalább tévén figyelemmel kísérhették az ülést. Valaki egyébként a rendőrséget is kihívta, azok estig ott posztoltak és felügyelték az újságírókat.

Az újságíróinkkal való bánásmódot, vagyis azok kitiltását az épületből, egyedül Borsos Csilla MNT-tag nehezményezte, dr. Káich pedig azzal nem értett egyet, hogy kihívták a rendőrséget.

Az ülés kezdetén Ljiljana Smajlović, a Szerbiai Újságírók Egyesületének elnöke és az EBESZ képviselői is megjelentek a Magyar Ház előtt, és támogatásukról biztosították Pressburger Csabát, illetve elítélően nyilatkoztak az MNT eljárása kapcsán.

A biztonságiak végül akkor engedték be munkatársainkat, amikor a Pannon TV már nem közvetítette az ülést. Így a kollégák csak a szavazást kísérhették helyben figyelemmel.

Az ülés befejeztével a csalódott újságírók gyertyát gyújtottak annak a fának a tövében, amelyre előzőleg kiragasztották a tizenkét pontot, majd sorfalat képeztek a Magyar Ház kapuja előtt és tapssal fogadták a hazafelé tartó MNT-tagokat, akik arckifejezésükből ítélve megértették a célzást és nem gondolták úgy, hogy a taps dicsérő jelleggel csattant fel.

Az újságírók közül egyesek sírva fakadtak, mert nem tudják, mi vár a jövőben rájuk és a vajdasági magyar újságírásra, illetve arra, amit ők tartanak újságírásnak.


!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


!A cikkhez nem tartozik képgaléria.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége