Szakmai nap a javából

A Truzsinszki-farmon immár harmadik alkalommal találkoztak az őshonos állatok tenyésztői véleménycserére, ismereteik gyarapítására

Gallusz László

2009. május 19., 09:45

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

Truzsinszki Szabolcs: – Őshonos állatokra és növényekre alapozódik a farmunk


Szürke marha, bivaly, mangalica sertés, racka juh, tönkölybúza, pohánka – alig 10-15 éve, ha ezek a kihalás peremére szorított őshonos állatok és növények kerültek szóba, a legtöbben (enyhén szólva) mosolyogva legyintettek: nincs helyük a köztermesztésben. Jórészt az egészséges életmód és táplálkozás szószólóinak, de a tudománynak meg az állhatatos tenyésztőknek köszönhetően egyre többen fordulnak az őshonos állatok és növények, illetve a belőlük készített élelmiszerek felé.


Tájainkon Truzsinszki Szabolcs gazdasága a zászlóvivője az őshonos állatok tenyésztésének, hiszen a Topolya környéki tanyán található Szerbia legnagyobb, mintegy 250 egyedet számláló szürkemarha-tenyészete, több mint húszéves munka eredménye, amit négy anyaállattal és egy borjúval kedvtelésből alapozott meg. Május 2-án a Truzsinszki-farmon immár harmadik alkalommal találkoztak az őshonos állatok tenyésztői véleménycserére, szakmai ismereteik gyarapítására. Szakmai nap volt ez a javából, ugyanis olyan beszámolók hangzottak el a hamisítatlan tanyai környezetben, amilyeneket kongresszusokon is elvétve hallani. Többek között Dragan Kljaić a mezőgazdasági földterület védelméről és hasznosításáról, dr. Anđelija Antonov a szarvasmarhák genetikai örökségének védelméről, dr. Bodó Imre az őshonos állatok és növények termesztésének jelentőségéről, dr. Gera István az EU állattenyéstési szabályzatának a magyar állattenyésztésre gyakorolt hatásáról értekezett, dr. Bakony Mária pedig a tönkölybúza termesztésének és fogyasztásának jelentőségét taglalta, s az alkalomhoz illően tönkölybúza lisztjéből sütött kenyér és szürkemarha húsából főzött paprikás került az asztalra.

– Az igaz ugyan, hogy szürkemarha-tenyészetünkkel váltunk ismertté, de gazdaságunk a biogazdálkodásra épül, s ebbe a láncba tartozik egyebek mellett a tönkölybúza-termesztés is. Amikor lépten-nyomon azt hangoztatjuk, hogy kemizálás nélkül nincs eredményes növénytermesztés, adalékokkal dúsított takarmányozás nélkül magas szintű hús- vagy tejtermelés, farmunkon ennek ellenkezőjét bizonyítjuk az őshonos állatok és növények termesztésbe vonásával – mondja Truzsinszki Szabolcs, miközben körüljárjuk a karámokat, ezekben pihen a gulya. Bár a legelő lenne a szürke marha igazi élettere, így is szemet gyönyörködtető, minden támogatást megérdemlő látvány. – Ha késve is, de kaptunk némi támogatást a mezőgazdasági szaktárcától, biztattak is bennünket az állomány növelésére. Most már folyamatos értékesítésre lenne szükség mind tenyészállatok, mind vágóállatok tekintetében, de magunkra maradtunk. Azért szervezzük a szakmai napot, hogy fölhívjuk a figyelmet az őshonos állatok és növények újbóli elterjesztésének fontosságára, hogy népszerűsítsük a belőlük készült élelmiszerek fogyasztását, ami többé nem kiváltság, hanem egészségünk megőrzésének egyik fontos eleme.

– A régi vagy őshonos háziállatok nagy része nem tartozik a gazdaságos vagy gazdagságot jelentő tenyésztési ágazatok közé. Megtartásuk feladatot ró ránk: mai formájában megőrizni az állományt a következő nemzedékek számára, aminek kulturális, de természetvédelemmel összefüggő jelentősége is van – veszi át a szót dr. Bodó Imre, akinek nagy érdeme, hogy a magyarországi szürkemarha-állomány az alig másfél százról napjainkra 7000 tehénre duzzadt! – A szürke marha mellett itt van a mangalica sertés, melyről csak azt tudtuk, hogy zsírsertés, amire a modern életben, illetve táplálkozásban nincs szükség, így száműzték a tenyésztésből, hogy a közelmúltban fölfedezzük: húsának fogyasztása jótékony hatású egészségünk megőrzésére, tenyésztése igazi gazdasági haszonnal jár. Említhetjük a gidrán lófajtát, az egykori huszárlovat is, amire azt mondták, hogy nem sokat ér, alig pár százra csökkent a számuk, de azóta kiderült, hogy a magyar gidrán a militári sportban világviszonylatban is az élvonalba tartozik!

A génmegőrzésben is jelentős értéket képviselnek az őshonos állatok...

– Amellett, hogy szélsőséges területek, legelők hasznosítására alkalmasak, tehát igénytelenek a takarmányozásra, jól tűrik a zord időjárást és a betegségekkel szemben is ellenállóak, így génforrást jelenthetnek a leromlott fajták feljavítására. A mangalica sertés és a durrock keresztezésével kiváló eredményt lehetett elérni, a szürkemarha pedig a francia charolet fajtával adott versenyképes eredményt.

Hullámvölgyek és -hegyek váltogatják egymást állattenyésztésünkben. Kedvet kap-e a gazda, hogy őshonos állatokkal cserélje fel modern” hibridjeit?

– Sertéstenyésztéssel is foglalkozom, s a mangalica felé tekingetek, de a szürkemarha-állományt látva szinte kedvet kaptam néhány egyed tartásához, hiszen tanyánkon bőven van hely az állatok részére is – mondja Cindel Antal gazda, akit főleg az egyszerű, akár primitívnek is mondható tartás ragadott meg. – Szinte hihetetlenül hangzik, hogy nem igényel külön vitaminokat, ásványi anyagokat, s mint láttam, jóízűen fogyasztja még a szalmát is! A tejnek különben sincs értéke, s úgy látom, hogy a hústermelésre kiváló a szürke marha. Ha hosszú távon lenne piaca, gondolkodás nélkül kezdenék munkához…

A külföldi, az EU piaca jelentheti a korlátlan értékesítési lehetőséget. Egyébként az EU-ban hogyan tekintenek az őshonos állatokra és növényekre?

– Külön figyelmet fordítanak átmentésükre, jelentős támogatást élvez a gazda, de az más kérdés, hogy a magyar termelők esetében a lépcsőzetes támogatottság következtében 2011 február 15-e után kapják meg az olyan szintű támogatást, amit az EU farmerei régóta élveznek – nyilatkozza dr. Gera István, a magyar szürkemarha-tenyésztők magyarországi szövetségének elnöke, aki arra is figyelmeztet, hogy nem könnyű érvényesülni a nyugati piacon. – Nem az esetleges állatbetegségek, hanem a piaci restrikció, az IBR és VD jelentenek gátat az exportban, úgyhogy pl. Dániába mutatóba sem tudtunk hízóállatot küldeni, mert ezeknek a mentességeknek a feltételrendszerében olyat követelnek, hogy pl. sohasem volt oltva, teljesen egészséges, közben nálunk a vakcina-forgalmazás igényli, hogy minden állat vakcinázva legyen. Ezzel nem értek egyet, hiszen, ha a betegségekkel szemben ellenálló, miért oltani? Ütközik tehát a hazai és a külföldi érdek. Az őshonos állatok esetében az Unió nem ad pénzt piackutatásra, ami egyértelműen bizonyítja, hogy nem érdeke az őshonos állatok állományának ugrásszerű növekedése, nem érdeke, hogy delikát formájában konkurens termék jelenjen meg. Az őshonos állatok nem jelenthetik a jövő állattenyésztését, de, persze szigorúan korlátozott állománnyal, jól megférnek a favorizált belterjes fajtákkal, hibridekkel.

– Vajdaságban több mangalicatenyészet van, a szürke marha iránt is növekszik az érdeklődés. Hogyan lehet gazdasági tevékenységgé fejleszteni az ágazatot?

– Truzsinszki Szabolcs farmja a követendő példa: az őket megillető figyelmet fordítani a tanyákra, a tanyai életmódra, a paraszti gazdálkodás egykori eszközeire, s ezeket bemutatni, fölkínálni kibontakozóban lévő falusi turizmusunkban – hangsúlyozza Varnyú Ernő tartományi idegenforgalmi titkárhelyettes. – Igazi kis mezőgazdasági múzeumot láthatunk a szürkemarha-állomány mellett, amit megcsodálna a városi ember, ha tudna róla. Készül Vajdaság marketingstratégiája, amit a gazdasági tárca is támogat, ami utat nyit az idegenforgalmi vállalkozások előtt is. Elfelejtett látványra, ízekre éhes a kor embere, még ha ezt sokszor nosztalgiázásnak is mondjuk, nincs ebből hiány a vajdasági rónán, csak meg kell tanulni kihasználni. Az lenne az igazi, ha itt a tanyán, s nem csak itt, nem egyszer verődne össze ilyen népes vendégsereg, hanem akár minden hét végén…


Szürke marha

Szürke marha

Dr. Gera István: – Nem könnyű boldogulni az EU-ban még az őshonos állatok tenyészt

Dr. Gera István: – Nem könnyű boldogulni az EU-ban még az őshonos állatok tenyésztiőnek sem

Dr. Bodó Imre: – Kulturális és természetvédelemmel összefüggő jelentősége is va

Dr. Bodó Imre: – Kulturális és természetvédelemmel összefüggő jelentősége is van az őshonos állatok tenyésztésének

Cindel Antal: – Kedvet kaptam a szürke marha tenyésztéséhez, csak biztos lenne az ér

Cindel Antal: – Kedvet kaptam a szürke marha tenyésztéséhez, csak biztos lenne az értékesítés

Varnyú Ernő tartományi idegenforgalmi titkárhelyettes és Fremond Árpád köztársasá Varnyú Ernő tartományi idegenforgalmi titkárhelyettes és Fremond Árpád köztársasági képviselő a Truzsinszki-farm „mezőgazdasági múzeumában”


!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


!A cikkhez nem tartozik képgaléria.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége