„Nagykorú” a budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karának Zentai Kihelyezett Tagozata, a népszerű „kertészeti”. Július 15-éig várja az újabb – majdani – kertészmérnök-nemzedék jelentkezését...
A folyamatos működés és bővülés, a 330 kertészmérnöki oklevél a legjobb bizonyítéka a felsőoktatási intézmény létjogosultságának, amihez Magyarország hathatós támogatást nyújt, és elősegíti a szülőföldön maradást, a munkahelyteremtést, a gazdálkodás magasabb szintre emelését. A gyakorlatorientált „kertészetinek” ugyanis ma is elsődleges célja, hogy olyan elméleti és gyakorlati tudással ruházza fel a hallgatókat, hogy tanulmányaik befejezése után ne várjanak munkahelyre, térjenek vissza a családi gazdaságra vagy agrárvállakozásba, és ott kamatoztassák a megszerzett tudást, esetleg irányítsanak is. Aki pedig vezetői munkakör betöltését tűzte ki célul, adott a lehetőség a képzésre, hiszen az önkormányzatokban, a kommunális vállalatokban stb. egyre kifejezettebb a környezetvédelmi és -gazdálkodási igény. Az ennek megfelelő tudást a környezetgazdálkodási agrármérnöki szakon szerezhetik meg az érdeklődők, akik sokat tehetnek a fenntartható gazdálkodás szemléletének terjesztése, valamint a még mindig csak szárnyát bontogató falusi turizmus térhódítása érdekében. Folyamatban van a leendő agrármérnökök, a hallgatók jelentkezése, s az érdeklődésből ítélve betelik a 70 fős (45 hallgató a kertészmérnöki és 25 a környezetgazdálkodási szakon) létszám.
– Elégedetten mondhatjuk, hogy hallgatóink zöme nem időnyerés céljából és azért iratkozik a kertészetire, mert ingyenes az oktatás, hanem azzal a céllal választja az agrártudományt, hogy a tudományon alapuló, magasabb szintű termelést alapozzon meg a családi gazdaságon, ott kamatoztassa tudását. A kívülállók körül egyre kevesebben vetik fel a kérdést: miért szükséges az oklevél, ha a gazdaságan marad a végzett agrármérnök, ha egész nap a szántón vagy a gyümölcsösben végzi teendőit? Jó, hogy tudatosodik az emberekben a tudás és az információ értéke, hogy a mezőgazdaság valamely ágával való foglalkozásra nem kényszermegoldásként tekintenek, hanem olyan gazdasági tevékenységként, amelyben a termelő rátermettsége, találékonysága a fő meghatározója az eredménynek – hangsúlyozza dr. Lengyel László tagozatvezető, majd az intézmény fejlődését vázolja. – Kezdetben felsőfokú felnőttképző rendszerhez hasonlított az oktatás, a szakmai továbbképzés, az ismeretek gyarapítása állt előtérben, több volt az olyan hallgató, aki munkahely vagy éppenséggel a családi gazdaság vezetése mellett vállalta a továbbtanulást, mint a pályakezdő, míg napjainkban fordított a helyzet. Ma már nem kertészeti főiskolaként működünk, hanem felsőfokú alapképzést nyújtó konzultációs központként, s az itt szerzett oklevelet Európa-szerte elismerik, Szerbiában, illetve Vajdaságban is megoldódott a honosítás kérdése, sőt a bolognai oktatási rendszer bevezetését követően a mesterképzés, majd a doktori cím megszerzéséhez szolgáló tanulmányok folytatása is.
– A hallgatókat a magas szintű önálló gazdálkodásra, illetve agrárvállalkozásra készítik fel, de a tanulmányok során különböző programokban is részt vesznek, elsajátíthatják a pályázatírást is.
– A fejlesztés a mezőgazdaságban is ugyanolyan fontos, mint a gazdaság bármely ágazatában, a beruházáshoz pedig pénzre van szükség, amit a gyakorló gazdák tudnak a legjobban. A termelőnek nem azt kell várnia, hogy a bankok kedvező hitelfeltételekkel kínálják a pénzt, hanem fel kell kutatnia a vissza nem térítendő forrásokat, amire vannak hazai példák is, de az EU-s csatlakozás, illetve az előcsatlakozási időszak, a felkészülés nyitja meg az alapokat remélhetőleg a mezőgazdaság előtt is, tehát erre a pillanatra is fel kell készülnie a gazdálkodónak. Természetesen a szakmai ismeretek átadása, megszerzése az elsődleges feladat, de az mindenképpen előnyére szolgál a hallgatónak, ha tudja, milyen lehetőségek állnak rendelkezésére a fejlesztéshez.
– Az elmúlt alig másfél évtizedben 330 olyan kertészmérnökkel gyarapodott a honi szakemberek tábora, akik anyanyelvükön, magyar nyelven tanulva szereztek oklevelet, nem vártak munkahelyet, hanem többnyire önerőből teremtettek maguknak. Mennyivel könnyebb lett volna a kezdet a fiatal vállalkozónak, ha a pénzügyi szaktárca munkahelyenkénti 10 000 eurós támogatása a mezőgazdaságra is kiterjed, illetve élhetne a lehetőséggel a kezdő kertész, a gyümölcstermelő, a dísznövénytermesztő...
– A közgazdasági középiskola elvégzése után mindenképpen tovább szerettem volna tanulni, de hogy távolabbi városban működő egyetemre iratkozzak, nem volt meg a lehetőség, így választottam a „kertészetit”, de az első év és a szakág választását követően már éreztem: ez az igazi. A négy év alatt megfelelő szakmai alapot szereztem a kerttervezésből és dísznövénytermesztésből, ezenkívül a külföldi szakmai gyakorlatokon is láthattam a magánvállalkozás nyújtotta lehetőséget, így miután megszereztem a kertészmérnöki oklevelet, 2008-ban megalakítottuk a Zentral Park kertépítészeti és parkrendezési céget, s elégedetten mondhatom, hogy olyan hivatásom és munkám van, amelyben örömöm lelem – mondja Nagy Zámbó Szarvák Brigitta kertészmérnök, s azt is hozzáteszi, hogy a szép iránti igény mindig megvan. – Kezdetben több munkánk volt, mint napjainkban, de a tevékenység bővítésével, ami kertészeti kellékek, dísznövények és virágok, valamint természetközeli gyermekjátékok forgalmazására is kiterjedt, nem ülünk ölbe tett kézzel. Parkosított udvarunkban dísznövények és virágok termesztését is megkezdjük.
– Vannak-e divatos virágok vagy dísznövények, a szakember tanácsát egy-egy kert megtervezéséről és berendezéséről megfogadják-e?
– A kerttervezéskor és -építéskor az a célom, hogy olyan zöld területet képezzek ki, ahol mindig jól érzi magát az ember, s érvekkel támasztom alá, hogy a kert mely sarkába kell kerülnie az évelő virágoknak vagy az egynyáriaknak, milyen arányban legyenek a lombhullatók és örökzöldek. Rendszerint megfogadják tanácsaimat. S azt is, hogy a kertet, a parkot a telepítés után szakszerűen rendben is kell tartani, gondozni a pázsitot és a díszcserjéket meg -fákat. Kevesen tudják, milyen fontos a gyepszellőztetés, amit tápanyag-utánpótlással egészítünk ki. Persze vannak divatos növények, mint amilyen most a gyorsan növekvő csodasövény (ulmus pumilla), ami kellő nyírással évente akár 1,2 métert is növekedhet. A formára nyírt tuják és borókák, azután a gömbjuhar dísze minden kertnek. A kertészetinek köszönhetem, hogy a vállalkozásban bizonyíthatok, s ha történetesen egy-egy tervezésnél és kivitelezésnél megkérdezik tőlem, mi a végzettségem, büszkén mondhatom: kertészmérnök vagyok...
– Sokan munkahely és család mellett szereztek/szereznek kertészmérnöki oklevelet, s a tanulmányok során felébred a vállalkozói kedv...
– A középiskola befejezése után nem adatott meg a lehetőség a továbbtanulásra, s több mint tíz év telt el, mire megkezdtem tanulmányaimat. Hallottam a zentai kertészetiről, és egy kicsit kíváncsiságból, egy kicsit a bizonyítani akarástól fűtve hallgattam az előadásokat, s alig fél éve szereztem meg a kertészmérnöki oklevelet – idézem Bús Elvira friss diplomást, aki munkahely és család mellett is gyűjtött annyi erőt, hogy késlekedés nélkül védje meg szakdolgozatát. – Szüleim mezőgazdasági termeléssel foglalkoztak, s gyakran hallottam édesapámtól, hogy becsülni kell a földet, az itteni embernek ez a legnagyobb kincse és lehetősége. Az itt tanultak és a szakmai gyakorlatok csak megerősítik mindezt, s mondhatom, másként tekintek a mezőgazdaságra, annak is a kertészeti ágazatára, mint tanulmányaim kezdetén.
– Mihez lehet kezdeni a kertészmérnöki oklevéllel?
– Munkahelyem mellett folytatom tanulmányaimat, erre biztat a család is, s ha megszerzem a mesteri fokozatot, vállalkozást tervezek a dísznövénytermesztésben. Sokan azt mondják, hogy ehhez nem kell még kertészmérnöki oklevél sem, amivel nem értek egyet, csak meglegyen a szülői háttér. A vállalkozáshoz pénz kell, önerőre támaszkodva nehezen alapozható meg, esetleg hitelekből, kölcsönökből, amire a kezdőnek nincs is lehetősége. Eddig is figyeltem a pályázatokat, s ha egy napon megnyílnak az EU-s mezőgazdaság-fejlesztési alapok, talán eséllyel pályázhatok.
Nem szabad lebecsülni őseink gazdag gyakorlati tudását, de a korszerű mezőgazdaság, bármely ágazatáról legyen szó, már megfelelő elméleti tudást is követel, a kettőt ötvözve szeretnék helytállni termelőként is.
– Az oktatási intézmény átalakulásával nagyobb teret kapott a gyakorlati munka, amit részben tangazdaságunkon, részben pedig külföldi tanulmányutakon és helyi gazdaságokat járva végzünk. A jól felszerelt tangazdaság sokat segít a gyakorlati tudnivalók elsajátításában.
A családi birtokokat és agrárvállalkozásokat járva betekintést nyernek a hallgatók egy-egy korszerű gazdaság működésébe, átvehetik az ott bevált termelési módszereket – magyarázza Döme Zoltán, a tangazdaság vezetője, azt is hozzátéve, hogy éppen a gyakorlati képzés eredményének köszönhetően a saját gazdaságban módosítottak pl. a gyümölcsfák metszésén, a növénytápláláson vagy az addig alkalmazott termelési technológián.
– A szakembernek tudása, informáltsága révén tekintélyt parancsolónak kell lennie. Mindezt megszerezheti tanulmányai során, mert gazdag könyvtárral rendelkezünk, két éve online kapcsolat van a hallgató és a tanár között, bármikor konzultálhatnak, próbateszteket tölthetnek ki, a tananyag nagy része ugyanis a világhálóra is fölkerült. Elégedetten mondhatom, hogy aki oklevelet szerzett a „kertészetin”, kivétel nélkül munkahelyet is talált, s vagy a családi birtokon, vagy valamilyen agrárvállalkozásban kamatoztatja tudását, s szép számban vannak, akik neves külföldi cégek alkalmazottai. Az intézmény nyílt napja mindenképpen jó alkalom, hogy az agrárszakma iránt érdeklődők betekintést nyerjenek az ágazatba, s azt a gyakorlatot vezettük be, hogy találkozzanak és elbeszélgessenek a tanárokkal és a hallgatókkal, s a látottak és hallottak alapján döntsenek, így július 15-éig várjuk az újabb – majdani – kertészmérnök-nemzedék jelentkezését...
