Eldőlt, Ivica Todorić, a horvát mágnás, az egykori jugoszláv térség leggazdagabb embere, végre megszerezte a Szerbiában is szupermarketeket működtető szlovén kereskedelmi láncot, a Mercatort. Tavaly Todorić cége, az Agrokor konszern 832 millió eurót kínált a szlovén nagyvállalatért, de akkor a horvátellenes érzelmeket felkorbácsoló szlovén politika keresztbe tett a mágnás régóta dédelgetett tervének, hogy övé legyen a szlovéniai gazdaság büszkesége. Végül is ő járt jól: az elmélyülő szlovén válság a kezére játszott, s így „potom” 450 millió euróért hozzájuthatott a kereskedőlánchoz. Ez csak negyede a szlovén cégóriás egykori becsült értékének.
Ebből is látszik, hogy Ivica Todorić, aki az „első millióját” a virágüzlettel még a régi Jugoszlávia idején kereste meg, nemcsak jó üzletember, hanem szerencsés is. Az üzleti sikerhez bizonyára mindkettőre szükség van. A bátraké a szerencse – üzeni a szólás. Csak az első milliót nehéz megszerezni, a többi már gyerekjáték – hangoztatják gyakran.
Ivica Todorić a Mercator megvásárlásával megerősítette korábbi pozícióját, hogy ő a volt jugoszláviai térség leggazdagabb embere. A szlovén kereskedőláncot bekebelezve egy immár 60 000 munkást foglalkoztató balkáni cégbirodalom tulajdonosává vált, amelynek érdekeltségei Szlovéniától Horvátországon és Bosznia-Hercegovinán át Szerbiáig terjednek. A folyamatosan növekvő cégbirodalom a Mercator megvásárlása után már évi 7 milliárd eurós forgalmat valósíthat meg.
Todorićé Bosznia-Hercegovinában a Ledo Čitluk, a Sarajevski Kiseljak, a Velpro Sarajevo, Szerbiában pedig a belgrádi Frikom, a nagybecskereki Dijamant étolajgyár, a nagykikindai malom, valamint a több ezer hektár vajdasági földet birtokló Dijamant Agrar, amely három évvel ezelőtt Futakon egy nagy szarvasmarhafarmot, Begecsen pedig zöldségféléket és konyhakerti növényeket feldolgozó hatalmas hűtőházat létesített. Övé a nálunk is terjeszkedő Idea üzletlánc is.
Ivica Todorić a Mercator megszerzésével nemcsak az egykori jugoszláviai térségben, hanem Szerbiában is az egyik legnagyobb gazdasági erőt maga mögött tudó emberré vált. Szerbiai cégeinek a forgalmát csak Miroslav Mišković Delta Holdingjának forgalma múlja felül, ám Miškovićnak, mint jól tudjuk, meggyűlt a baja az aktuális szerb hatalommal. Ha a gazdasági erő politikai befolyássá váltható át, s eddig ez – bevallatlanul bár – így volt Szerbiában, akkor a horvát üzletember lehet erre az egyik legjobb jelölt. Fonák egy helyzet.
A Mercator megvásárlása után, amely 2006-ban a szerb tulajdonú Roda üzletláncot szerezte meg, Todorić konszernjének komoly befolyása lehet a szerbiai áru jövőbeni forgalmára is. Az Ideával együtt a jövőben ez a konszern birtokolja a kereskedelmi láncok lefedte szerbiai piac egyharmadát. (A Delta Maxit megvásárló belga Delhaiz-zel együtt már a piac több mint 70 százaléka az övéké!) A szerbiai versenyvédelmi hivatal ez ellen az egyharmad ellen várhatóan nem emel majd kifogást, mert a törvénybe foglalt megengedett piaci részarány 40 százalék. Lehetőség nyílik viszont a szerb áru forgalmának visszaszorítására a horvát és a szlovén áruval szemben. Erre figyelmeztetett a Betának nyilatkozva Dragovan Milićević, a kereskedelmi minisztérium államtitkára, mondván, hogy a kapu bezárulhat a szerb áru előtt a Mercator és az Idea üzletláncok egyesülésével, hiszen „ők nem azért jöttek, hogy a szerb gazdaságot, hanem azért, hogy a sajátjukat fejlesszék.” Ez pedig, ha valóban így lesz, igencsak rossz hír a szerbiai mezőgazdasági termelők és feldolgozóipar számára.
