Szolgálatba álltak a kapcsolattartó tisztek

Hétfőn szolgálatba álltak Belgrád, illetve Pristina kapcsolattartó tisztjei. Dejan Pavićević az Európai Unió pristinai irodájában kezdte meg munkáját, Lulzim Peci pedig az EU belgrádi irodájában.

Peci elmondása szerint a hétfői nap fontos volt a Szerbia és Koszovó kapcsolatának rendezését illetően. A pristinai kapcsolattartó tiszt nyitott és jó együttműködésre számít a szerbiai intézményekkel. Azért érkezett Belgrádba, hogy segítsen rendezni Szerbia és Koszovó kapcsolatát, hangsúlyozta Peci, aki szerbül, albánul és angolul köszöntötte az újságírókat.

Ehhez hasonlóan nyilatkozott Pavićević Pristinában, mondva: ugyanaz a feladata, mint Pecinek, vagyis hogy hozzájáruljon a Belgrád és Pristina kapcsolatát rendező brüsszeli megállapodás alkalmazásához, valamint a Szerbia és Koszovó közötti viszonyok jobbá tételéhez. Újságírói kérdésre válaszolva Pavićević elmondta, hogy Pecivel már korábban is több alkalommal egyeztetett, és reméli, hogy a jövőben is az eddigiekhez hasonlóan szoros lesz közöttük az együttműködés. Azzal kapcsolatban, hogy Peci vagy ő lesz-e az illetékes a koszovói szerbek problémáinak tekintetében, Pavićević kifejtette: „Akinek problémája van, az remélhetőleg minden lehetséges címen megkísérel megoldást találni azokra.”

– Munkámat azzal kezdem, hogy működőképessé teszem irodámat, és kapcsolatot építek ki az EU, az EULEX és a KFOR képviselőivel. Nem az átmeneti koszovói hatalom, hanem a szerb kormány képviselője leszek – részletezte Pavićević, majd sokadszorra megkísérelte nyomatékosítani, hogy nem nagyköveti küldetésről van szó, hiszen Szerbia nem ismeri el független államként Koszovót.

Ehhez képest Peci egy korábbi nyilatkozata során jövendőbeli munkáját egy nagykövet munkájához hasonlította. Hashim Thaçi koszovói kormányfő pedig közölte: „A kapcsolattartó tisztek szolgálatba állása után Koszovó diplomáciai szinten képviselteti magát Belgrádban.”

Atifete Jahjaga, Koszovó államfője csupán abbéli reményét fejezte ki, hogy a kapcsolattartó tisztek hozzájárulnak a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat normalizálódásához.

Ivica Dačić kormányfő elégedettségét fejezte ki, hogy a brüsszeli megállapodás mentén szolgálatba álltak a kapcsolattartó tisztek. Ez a bizonyíték arra, hogy minden a tervek szerint alakul, hangsúlyozta Dačić, aki szintén azon az állásponton van, hogy a tisztek nem diplomáciai szolgálatot teljesítenek, hanem hozzájárulnak a brüsszeli megállapodás alkalmazása során felmerülő nehézségek megoldásához.

Koszovó témájához kapcsolódóan Dačić tegnap arról is beszélt, hogy a biztonsági helyzet Koszovóban továbbra sem stabil. A szerb miniszterelnök Belgrádban Navi Pillaynak, az ENSZ emberi jogi főbiztosának számolt be arról, hogy az utóbbi négy hónapban 60 nemzeti indíttatású incidenst vettek nyilvántartásba. Különösen annak a 200 ezer Dél-Koszovóból elüldözött szerbnek rossz a helyzete, aki még mindig nem térhet vissza otthonába. Az idén csupán 47 személy költözött vissza dél-koszovói otthonába, tette hozzá Dačić, mondva, hogy ha ez így folytatódik, akkor Szerbiának az EU-tól kell segítséget kérnie az elüldözöttek visszatérésének ügyében.

Tomislav Nikolić köztársasági elnök szintén a koszovói szerbek rossz helyzetéről számolt be Pillaynak.

– A koszovói szerbek emberi jogainak tiszteletben tartása kapcsán fellépő aggodalom miatt már párbeszédet kezdtünk az átmeneti pristinai hatalommal. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy megvédjük a Koszovóban élő szerbek jogait. Mivel Szerbiának arról a részéről van szó, amelyet az ENSZ hatáskörére bíztunk, különösen fontos, hogy az ott élő szerbek jogai maradéktalanul érvényesülhessenek. Ami Szerbiát illeti, országunk őszinte abbéli szándékában, hogy az emberi jogok a lehető legmagasabb mércék szerint valósuljanak meg – fogalmazott Nikolić.

Pillay szerint Szerbia sokat fejlődött az emberi jogok tiszteletben tartását illetően. Ugyanakkor az emberi jogokat a hatalom minden szintjén népszerűsíteni kellene az országban, hangsúlyozta Pillay, majd arról beszélt, hogy továbbra is az LGBT közösség van a legrosszabb helyzetben Szerbiában. Ezenkívül a fogyatékkal élők és a romák helyzete a legérzékenyebb kérdés az országban – véli Pillay.