2024. március 28., csütörtök

„A város egyik legszomorúbb napja”

Az 1944-ben elhurcolt zsidókra emlékeztek Szabadkán

Tegnap Szabadkán a zsinagóga udvarában, az áldozatok emlékére felállított emlékmű tövében a szabadkai zsidók deportálásának 69. évfordulóján a város történelmének egyik legszégyenteljesebb időszakára emlékeztek az egybegyűltek. A megemlékezésen egyebek mellett Nikowitz Oszkár, Magyarország belgrádi nagykövete, Dragan Đurić, Horvátország szabadkai főkonzulja, Ruben Fuks, a Szerbiai Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke, Isak Asiel szerbiai főrabbi, Modest Dulić, Szabadka polgármestere, valamint az iszlám felekezet és a Szerbiai Pravoszláv Egyház szabadkai képviselői vettek részt.

Fotó: Molnár Edvárd

Fotó: Molnár Edvárd

Milan Vejnović, a Szabadkai Népszínház szerb társulatának színművésze Aleksandar Tišma Blahm könyve című alkotásából olvasott fel részletet, ezt követően a zentai Mécsvirág együttes mutatta be alkalmi összeállítását, majd a Szabadkai Zsidó Hitközség nevében Milovan Miković szabadkai író szólt az egybegyűltekhez.

A folytatásban felszólaló Modest Dulić szavai szerint 1944 június 16-a Szabadka történelmének egyik legszomorúbb napja. A szabadkai zsidók jelentős mértékben hozzájárultak a város fejlődéséhez, hangsúlyozta beszédében Dulić, majd arról szólt, hogy mindannyiunk kötelessége megőrizni a zsidó közösség örökségét és hagyományát. A polgármester reményét fejezte ki, hogy hamarosan sikerül visszaadni a zsinagóga valamikori szépségét és fényét.

A rendezvényen Ruben Fuks idézte fel a szabadkai zsidóság történelmét. A zsidók beolvadtak a szabadkai társadalomba és hozzájárultak a város fejlődéséhez, hangsúlyozta Fuks, majd hozzátette, hogy a békés együttélés a többi vallási felekezet képviselőivel valamikor a XX. század elején kezdett megbomlani, amikor mondjuk 1919-ban a Subotičke Novine lapban megjelent írásban a szerző negatív hangnemben írt a zsidókról, akik szerinte túlságosan nagy gazdasági befolyásra tettek szert.

– Ennek ellenére a zsidóság befolyása egyre erősödött, egészen a második világháborúig, amikor Európa egy másik, csúnya arcát mutatta meg. A szabadkai zsidókat kezdetben megkímélték a deportálástól, ennek ellenére egyre inkább elszegényedtek, majd 1944-ben először megfosztották őket vagyonuktól, majd gettóba zárták őket és végül nekik is a deportálással kellett szembesülniük. Legtöbbjüket az auschwitzi koncentrációs táborba szállították. A mai, kisszámú zsidó közösségnek az a feladat, hogy emlékezzen és megkíséreljen tovább élni – fogalmazott Fuks.

Az alkalmi beszédeket követően az egybegyűltek megkoszorúzták az áldozatok emlékére felállított emlékművet.