2024. április 25., csütörtök

Orbán: A legjobb pillanatban veszi át Magyarország a V4–elnökséget

Varsóban tárgyaltak a visegrádi országok miniszterelnökei és Japán kormányfője

Magyarország a legjobb pillanatban veszi át a visegrádi államok (Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia) együttműködésének elnöki posztját, mert az ország éppen most áll növekedési pályára – mondta Orbán Viktor miniszterelnök tegnap Varsóban, a V4–Japán kormányfői csúcstalálkozó után tartott sajtótájékoztatón. A kormányfő a plenáris megbeszélés után szűk körben is egyeztetett japán kollégájával, majd emléktáblát koszorúzott a lengyel fővárosban a mártírhalált halt miniszterelnök, Nagy Imre újratemetésének 24. évfordulója alkalmából.

A V4-ek következő éve legyen a gazdasági érdekérvényesítés éve – javasolta a magyar kormányfő a csúcstalálkozó utáni sajtótájékoztatón, ahol egyúttal köszönetet mondott a leköszönő lengyel elnökségnek, mert az „óriási bravúrt” hajtott végre az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről szóló tárgyalások során. Magyarország ugyanis a lengyel elnökséggel nem tudott volna olyan kedvező pozíciót elérni a közös költségvetésben, mint amilyet sikerült kiharcolni – mondta Orbán Viktor a varsói királyi várban.

Robert Fico szlovák, Abe Sindzó japán, Donald Tusk lengyel, Orbán Viktor magyar és Petr Nečas cseh miniszterelnök a visegrádi országok kormányfőinek és Japán miniszterelnökének varsói csúcstalálkozóján a varsói királyi várban (Fotó: MTI)

Robert Fico szlovák, Abe Sindzó japán, Donald Tusk lengyel, Orbán Viktor magyar és Petr Nečas cseh miniszterelnök a visegrádi országok kormányfőinek és Japán miniszterelnökének varsói csúcstalálkozóján a varsói királyi várban (Fotó: MTI)

Szerinte Magyarország – július 1-jén – a legjobb pillanatban veszi át a V4 elnöki posztját, mert a kormány befejezte az új, a következő évtizedekre versenyképességet teremtő gazdasági szerkezet kialakítását, létrejött a munkaalapú gazdaság, és Magyarország éppen most lép ki a recesszióból.

Orbán Viktor a magyar V4–elnökség programjának hat pontja között említette az energiabiztonságot, az észak-déli közlekedési és szállítási infrastruktúrák kiépítését, a biztonságpolitikát – ugyanis 2016-ig fel kell állítani egy közös V4-es harci egységet –, valamint a gazdasági együttműködés erősítését elsősorban a kis- és középvállalkozások szintjén, ezért ennek érdekében létre akarják hozni a gazdasági és iparkamarák közötti együttműködést V4-es szinten. Emellett a magyar elnökség is él majd több külpolitikai kezdeményezéssel, továbbá célja a V4 „parlamenti dimenziójának” létrehozása, amelynek keretében évente kétszer parlamenti delegátusok is találkoznának a közös siker erősítése érdekében – ismertette.

A tájékoztatón a japán kormányfő közölte: a 2014-es évet a V4–országok és Japán közötti csere évének hirdetik meg. Abe Sindzó kiemelte egyebek között a védelmi, a gazdasági és az energetikai együttműködés fontosságát országa és a V4-es államok között. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a visegrádi országok régiójában befektető japán cégek már csaknem 120 ezer munkahelyet teremtettek az érintett négy államban.

A házigazda lengyel miniszterelnök országa V4–elnökségének évéről szólva azt hangsúlyozta, hogy nemcsak az Európai Unión belül, hanem globálisan is sikerült megerősíteni a V4-országok értékét. A visegrádi államok jelentőségét Abe Sindzó varsói látogatása is aláhúzza – mondta Donald Tusk, majd beszámolt arról, hogy a tárgyaláson tájékoztatták a japán kormányfőt: a V4–országokban az európai átlagnál lényegesen nagyobb a gazdaság bővülése.

Robert Fico szlovák miniszterelnök szintén a V4–országok növekvő gazdaságaira mutatott rá a sajtótájékoztatón, vonzó régióként ajánlva a térséget Japán figyelmébe. Elmondta, hogy a visegrádi államok csoportja támogatja az Európai Unió és Japán közötti szabadkereskedelmi egyezmény aláírását.

Ugyanezt szorgalmazta Petr Nečas cseh kormányfő is, jelezve, hogy a japán gazdasággal való kereskedelmi forgalomban óriási lehetőség rejlik, a szabadkereskedelmi egyezmény aláírásával akár 0,8 százalékkal is nőhet az unió GDP-je.

A közös sajtótájékoztató után Orbán Viktor külön is tárgyalt japán kollégájával. A találkozón – mint arról Havasi Bertalan, a magyar miniszterelnök sajtófőnöke tájékoztatta az MTI-t – Abe Sindzó elismerését fejezte ki Magyarországnak azért a „fantasztikus összefogásért”, amellyel elhárította az árvízveszélyt. A magyarországi dunai árvízhelyzet mellett az is szóba került a megbeszélésén, hogy számos japán cég fektet be Magyarországon, ezért a két ország befektetési hatóságai megállapodást kötnek majd Orbán Viktor – az év második felében várható – tokiói látogatása alkalmával.

A nap végén, tegnap este a varsói királyi várban a V4-ek kormányfői munkavacsorájának keretében Lengyelország átadta a visegrádi együttműködés soros elnökségét Magyarországnak.

Orbán Viktor a nap folyamán a mártírhalált halt miniszterelnök, Nagy Imre újratemetésének 24. évfordulója alkalmából megkoszorúzta azt a varsói emléktáblát, amely azon a téren található, ahol 1956-ban a lengyelek vért adtak, valamint pénzt és ruhát gyűjtöttek a magyar forradalmároknak.

A táblán az olvasható: „Hálával azon varsóiaknak, akik ezen a helyen önkéntes felajánlásaikkal fejezték ki az 1956-os magyar forradalom iránti szolidaritásukat”.

Az 1956-ban történteket Orbán Viktor felelevenítette a visegrádi országok kormányfőinek esti varsói díszvacsoráján is, ahol Donald Tusk lengyel miniszterelnökön keresztül köszönetet mondott a lengyel népnek azért a szolidaritásért, amelyet a magyar nemzet iránt tanúsított 1956-ban.