A 14 ezer hektár állami mezőgazdasági földterület nem eshet 700 hektár áldozatául! –jelentette ki a Vajdasági Magyar Szövetség pénteki szabadkai sajtótájékoztatóján Fremond Árpád, a VMSZ parlamenti képviselője. Kiemelte, még februárban eljuttatták a mezőgazdasági minisztériumba a város területén található állami mezőgazdasági földterület bérbeadásáról szóló éves programot, de mind a mai napig nem hagyták azt jóvá. A sajtótájékoztatón elhangzott, az erre az évre vonatkozó programot addig nem lehet alkalmazni, amíg azt a minisztérium jóvá nem hagyja, aminek az egyik feltétele, hogy a szabadkai képviselő-testület hatályon kívül helyezze azt a törvényellenes rendelkezést, amely alapján az egyházaknak 700 hektár állami földterület adtak bérmentes használatra.
Fremond Árpád elmondta, az önkormányzat február óta több, törvénybe foglalt határidőt is megsértett, mivel már március 31-ig a minisztériumnak el kellett volna fogadnia az erre az évre vonatkozó programot, majd pedig az árverésnek is le kellett volna zajlania június 1-jéig, hogy a termelők időben megkezdhessék a mezőgazdasági földterületek megmunkálását. Mint kiemelte, a korábbi évek tapasztalatai alapján átlagosan 80 millió dinárral bővül Szabadka költségvetése az állami mezőgazdasági földterületek bérbeadásának köszönhetően, ami azért is jelentős, mert ezt a pénzt a mezőgazdaság fejlesztésére köteles az önkormányzat visszafordítani, így például a határutak javítására, az öntözőrendszerekre, a kanálisok tisztítására, jégvédelemre vagy a tanácsadó szolgálatok működésére. De a program elfogadása nélkül, a pénzt sem tudja az önkormányzat felhasználni.
– A minisztérium nem tudja jóváhagyni a programot, mert különböző hibákat fedezett fel benne. Olyan intézmények jutnak állami földterületekhez, amelyeknek ahhoz nem lenne joguk. Az állami mezőgazdasági földterületeket ugyan bérmentve használatra adhatják az önkormányzatok, például mezőgazdasági tanintézményeknek, szociális központoknak vagy különféle mezőgazdasági állomásoknak, ezekben az esetekben is azonban legfeljebb 100 hektárt – mutatott rá Fremond Árpád.
Osztrogonác Simon, a Városi Tanács mezőgazdasággal megbízott tanácsadója összefoglalva az elmúlt hónapok eseményeit, elmondta, a 2007-ben született törvényellenes önkormányzati rendelkezés hatályon kívül helyezése már szerepelt a városi képviselő-testület napirendjén, csak akkor az egyházak fenyegetésének eleget téve, végül visszavonták. Időközben a köztársasági jogvédő is véleményezte a szabadkai helyzetet, felszólította az önkormányzatot, hogy helyezze hatályon kívül azt a rendelkezést, amely alapján 700 hektár mezőgazdasági földterületet törvényellenesen az egyházak rendelkezésére bocsát, a Városi Tanács újabb véleményezést kért a mezőgazdasági minisztériumból a kérdéses helyzetre. A minisztérium kijelentette, ők már állást foglaltak az ügyben, nem kívánnak ezzel a problémával tovább foglalkozni, a városi képviselő-testület döntése alapján született meg ez a törvényellenes rendelkezés, nekik kell a problémát megoldaniuk.
– A kérdéses rendelkezés hatályon kívül helyezése felháborította a közvéleményt, és megingatta a koalíciót is. Csütörtökön a Városi Tanács ülésén végül 6:2 arányban – a Szerbiai Szocialista Párt, valamint a Szerbiai Demokrata Párt tanácstagja szavazott ellene – elfogadta a tanács, hogy a képviselő-testület június 20-i ülésén megvitassa, majd hatályon kívül helyezze a törvényellenes rendelkezést – tudtuk meg Osztrogonác Simontól. Elmondta, a rendelkezés hatályon kívül helyezése előfeltétele annak, hogy a szóban forgó 700 hektárt is árverésre lehessen bocsátani.
– Ez a 700 hektár földterület nem tárgya a restitúciós folyamatoknak, vagyis nem ezeket a földeket követelik vissza az egyházak. Talán megoldás lenne, ha azokat a földeket bocsátanánk az egyházak rendelkezésére, amelyek a követelésük tárgyát képezik a vagyon-visszaszármaztatási folyamatokban. A gond az, hogy valószínűleg a visszakövetelt földterületek jelentős része nincs állami tulajdonban – emelte ki Osztrogonác.
Újságírói kérdésre, miszerint az éves program elfogadásának elodázása hátterében lehet-e politikai ellentét, Fremon Árpád elmondta, Észak-Bácskában, attól függetlenül, hogy egyik-másik település polgármestere mely politikai párthoz tartozik, nincs másik település, ahol a szabadkaihoz hasonló probléma felmerült volna.
