2024. március 28., csütörtök

A szerbiai közvállalatok veszteségei a hétszeresére nőttek

A szerbiai gazdaság a tavalyi évet összesítve 63 milliárd dináros veszteséggel zárta. A legnagyobb vesztes 35 milliárd dináros mínusszal a Srbijagas gázszolgáltató közvállalat volt. A legnagyobb nyertes pedig a Szerbiai Kőolajipar (NIS) 49 milliárdos nettó nyereséggel. Dióhéjban így összegezhető a Cégbejegyzési Ügynökség 92 157 szerbiai vállalatot felölelő elemzésének a végeredménye, amiből félreérthetetlenül kiderült, hogy a közvállatok és az állami tulajdonban levő cégek a legnagyobb veszteségtermelők az országban. A Srbijagas után 16,6 milliárd dináros veszteséggel a Szerbiai Vasutak közvállalat következik a sorban. Őt a Petrohemija követi 12,4 milliárddal. (Többségi tulajdonosa az állam.) A Vip mobile mobiltelefon-szolgáltatónak 8,3 milliárd dináros veszteséget sikerült összegyűjtenie. Majd a Szerbia Utai közvállalat következik 7,8 milliárd dináros mínusszal.

A NIS után a Telekom volt a legjobban üzletelő vállalat Szerbiában 11,3 milliárd dináros nyereséggel. Piaci vetélytársa, a Telenor nyeresége 10,6 milliárd dinár volt. A Sunoko 6 milliárd dináros plusszal zárta a tavalyi évet.

Az elemzésből kiderült, hogy a szerbiai gazdaság legfőbb problémája az eladósodás kezelhetetlenné vált mértéke. A gazdaság szereplőinek többsége hitelekből él, ám nem képes arra, hogy akkora nyereséget termeljen, amivel fedezni tudná tartozásai költségeit.

A közvállalatokkal kapcsolatban az elemzés kimutatta, hogy a veszteséges cégek a hitelköltségeket nem beszámító éves üzleti kimutatás szerint sem tudtak nyereséget felmutatni. Az 2011-es év eredményeihez viszonyítva a veszteségeik a hétszeresére nőttek.

NÉGYMILLIÁRD EURÓBA KERÜLTEK

A közvállalatok mesterséges életben tartása az államnak és az adófizetőknek az elmúlt tíz évben 4,2 milliárd euróba került – állítja a Szerbiai Munkaadók Uniójának a közleménye. „Ez a politikusi elit tehetetlenségének az eredménye, amely még mindig nincs készen, hogy elindítsa a közvállaltokon belüli szerkezetátalakítást, és hogy az ott foglalkoztatott munkafölösleget megfelelő átképzési programok révén átirányítsa a közszférából a versenyszférába, ahol produktív munkaerővé válhatnának.” – olvasható egyebek között a közleményben. A Szerbiai Munkaadók Uniója szerint, ha ezt az elherdált pénzt kedvező hitelek formájában a versenyszférába folyatták volna, akkor 10 éven belül a 4,2 milliárd eurós ráfordításból 12,6 milliárdos bevétel termelődhetett volna.