Lázas nyomozásba kezdtek a dél-afrikai illetékesek, hogy kiderítsék, mennyi pénzt rejthetett el Moammer Kadhafi, amikor még Líbia teljhatalmú elnöke volt. Kadhafit 2011 őszén megölték a rendszerét megdöntő lázadók, de az új vezetés azt szeretné, ha a néhai elnök külföldre menekített vagyona visszakerülne az országba.
Tripoli úgy számol, hogy a 42 évig uralkodó Kadhafi (klán) csaknem nyolcvanmilliárd dollár vagyont halmozott fel, aminek jó része külföldön van. Líbia új vezetése szerint a vagyon teljes egészében az országot illeti, mert a volt diktátor és családja törvénytelenül jutott hozzá. A pénz nagyon kellene Líbiának, hiszen az országnak rengeteg a fizetési kötelezettsége.
A tripoli hatóságok gyanúja szerint Kadhafi és családjának több tagja a Dél-Afrikába vitt értékeket négy bankban és két biztonsági cégnél helyzete el. Főleg gyémántokat, aranyat és készpénzt vittek ebbe az országba. Líbia azt állítja, hogy Kadhafi feltehetően törvénytelenül szerezte, birtokolta és helyezte, vagy rejtette el kincseit Afrika legdélebbi országában.
A Dél-Afrikában elrejtett mesés kincsről állítólag Kadhafi volt kémfőnöke tájékoztatta az új líbiai hatóságokat. A gyanút Tripoli már fél éve megosztotta Pretoriával, amely 2011-ben ellenezte a Kadhafi-rendszer elleni külföldi beavatkozást.
Nemrég líbiai küldöttség járt Jacob Zuma dél-afrikai elnöknél és Pavin Gordhan pénzügyminiszternél, akiknek bemutatták a bizonyítékokat arról, hogy a Kadhafi-család tagjai egymilliárd dollár értékű vagyontárgyakat helyeztek el az országban. A küldöttség tagjai arra kérték dél-afrikai vendéglátóikat, hogy kerestessék meg és juttassák vissza Líbiának a gyémántokat, az aranyat és a pénzt. A dél-afrikai pénzügyminisztérium megerősítette, hogy megkezdték a líbiai kérés kivizsgálását.
Hírek szerint nem csak a titokzatos vagyon egy része van Dél-Afrikában, hanem Basír Száleh, a volt Kadhafi-rezsim egyik legkeresettebb tagja is. Száleh a bukott diktátor bizalmasa, vagyonának kezelője és kabinetfőnöke volt. Állítólag a nevén van a Dél-Afrikába menekített Kadhafi-vagyon egy része is.
A Demokratikus Szövetség (DA) dél-afrikai ellenzéki párt azt állítja, hogy az Interpol által is körözött Száleh idén márciusban megjelent egy helyi politikai csúcsrendezvényen. A DA ezért arra kérte a parlamentet, hogy vizsgálja ki a nem hivatalos értesülést. A johannesburgi Sunday Times szintén arról számolt be, hogy Száleh szabadon mászkál az országban, olykor még Nigériába és Szváziföldre is átruccan.
A rendőrség cáfolja, hogy Száleh megjelent a konferencián. A rendőrségi szóvivő szerint a hatóságoknak nincs tudomásuk arról sem, hogy az illető Dél-Afrikában tartózkodna.
Líbiai illetékesek eddig hiába próbálták visszaszerezni a Kadhafi-vagyont. Még egyik ország sem adott vissza nekik semmit. Egyiptom esetében, ahol – az arab tavasz részeként – szintén megbuktatták az évtizedekig kemény kézzel uralkodó Hoszni Mubarak elnököt, ugyanez a helyzet. Mubarak külföldre juttatott vagyona békésen „pihen”.
Franciaországban és Svájcban, ahol az arab tavasz idején megbuktatott arab diktátorok pénzének jó része „parkol”, mindössze egy-egy vizsgálóbíró foglalkozik Egyiptom, Líbia és Tunézia követelésével. Bár egyik európai országban sem sietik el a dolgot, Bern már elismerte: a hatalmától 2011-ben megfosztott és Szaúd-Arábiába menekült volt tunéziai államfő, Ben Ali hetvenmillió dollárt helyezett el Svájcban.
Tunézia kérte a kiadatását, de a bukott diktátor (és családja) ma is háborítatlanul él az Arab-félszigeten, miközben vagyonának jelentős része – több tízmilliárd dollár – külföldi bankszámlákon kamatozik. Igaz, Tunézia messze megelőzi a többi arab országot a megbuktatott elnökök vagyonának visszaszerzésében. Enrico Monfrini svájci ügyvéd nemrég perelt vissza 28 millió dollárt Tunéziának az elmenekült Ben Ali elnök vagyonából.
