2024. március 29., péntek

Termeljünk inkább kevesebbet, de jobb minőségűt!


Szürke marha, bivaly, cigája juhok – valamennyi őshonos állat és megtalálható a Topolya melletti Truzsinszki farmon, ahol május 25-én tartották meg az őshonos állatok tisztelőinek és a magyar szürke marha tenyésztőinek hagyományos összejövetelét, melyen tapasztalatot és véleményt cserélhettek állattenyésztésünk helyzetéről, a genetikai értékek megőrzésének fontosságáról. A nagy termelőképességű haszonállatok, a hibridek megjelenése háttérbe szorította az őshonos állatokat, közöttük a szürke marhát, a mangalica sertést, számos baromfifajtát (ugyanez történt az őshonos zöldségnövények és gyümölcsfajták nagy részével), de a magasabb biológiai értékű élelmiszer iránti igény teret nyitott a kihalás peremére került állatfajták újbóli tenyésztésére, ennek öszönhetően napjainkra a veszélyeztetettséget is elkerülték. A Truzsinszki farmon nyolc évvel ezelőtt szervezték meg első ízben a magyar szürkemarha-tenyésztők találkozóját, s az volt a cél, hogy szervezetbe tömörítsék a hazai tenyésztőket, összefogással biztos (lehetőleg külföldi) piacot szerezzenek a szürke marha húsából készült termékeknek. Ez azonban csak részben sikerült, hiszen összességében nem rendelkezünk olyan törzsállománnyal, ami meghatározó piaci jelenlétet szavatolna. Az őshonos állatok tenyésztőinek járó, de akadozó állami támogatás nem serkenti a termelői kedvet, de a gyönge vásárlóerő, a szerény felvevő-képességű hazai piac sem szolgál alapul a gazdasági tevékenység kibontakoztatásához, így az őshonos állatokat inkább kedvtelésből, a gazdaság díszeként tartja egy-egy gazda, nem pedig nyereségszerzés céljából.

– Amikor kereken 25 évvel ezelőtt megvásároltuk az első szürke marhákat, nem gondoltam arra, hogy Szerbia, de túlzás nélkül mondhatom, hogy a térség legnagyobb tenyészetévé terebélyesedik az állomány. Kezdetben az volt a célunk, hogy az őshonos állatok tartásával agrártörténelmünk előtt tisztelegjünk, majd ahogyan az organikus gazdálkodás felé orientálódtunk, egyre több szó esett az egészséges életmódról és táplálkozásról, a magas biológiai értékű élelmiszerekről, gazdasági lehetőséget láttunk a tenyésztésben, így szaporodott fel az állomány több mint 250 egyedre, de a támogatás elmaradása miatt kénytelenek vagyunk fokozatosan csökkenteni – mondja Truzsinszki Szabolcs, azt is hozzátéve, hogy nem alakult ki a szürke marha húsának piaca, az értékesítés alkalomszerűen történik. – A nyílt szakmai napon, amikor bárki megtekintheti a farmot, megismerkedhet a tenyésztéssel, az elmúlt években külföldi vendégek is megjelentek, így olasz, osztrák és magyar tenyésztőket is vendégül láttunk, akiktől tanulhatunk mind a szerveződést, mind a késztermékek értékesítését illetően. Nálunk nincs, aki foglalkozzon az őshonos állatok tenyésztésének föllendítésével, sem tavaly, sem az idén nem kaptunk állami támogatást, nem csoda, hogy a gyors növekedési erélyű haszonállatok tenyésztése vonzóbb, jövedelmezőbb.

– Az idei szakmai beszámolók nemcsak őshonos állatok tenyésztésére korlátozódtak, hanem mezőgazdaságunk, egészében véve élelmiszer-termelésünk jelenlegi helyzetét is érintették.
– Neves szakembereket, tekintélyes egyetemi tanárokat, az agrárágazat jó ismerőit kérjük fel minden évben, informáljanak bennünket, s ez így történt most is. Az egészséges, illetve az egészségre ártalmatlan élelmiszerek előállítását szorgalmazzuk, közben feltartóztathatatlanul növekszik a GMO, a transzgénikus növények vetésterülete. Elgondolkoztató, hogy világviszonylatban meghaladta a 135 millió hektárt! Ha emberi táplálkozásra nem is, de az állatok takarmányozására genetikailag módosított kukoricát, szóját használnak, a termőföldeken a tápfenntartás hosszú évek óta kizárólag műtrágyázással történik, s bár kiváló terméseredményeket érnek el, a termény minősége nem lehet jó, s a végtermék, vagyis a hús meg a tej sem kifogástalan. Azt szeretnénk tudatosítani a gazdákban, hogy termeljünk inkább kevesebbet, de jobb minőségűt, de ez érdemi támogatás nélkül nehezen valósítható meg.

– A fogyasztói társadalom megváltozott igénye szorította háttérbe az őshonos állatokat, de a háziállatok sokféleségének megőrzése az 1960-as évekre nyúlik vissza, ebben a magyarok a franciákkal együtt világelsők, s Magyarország már 1964-ben támogatta, persze módjával, az őshonos állatok tenyésztését. Szerencsére a világ felismerte, hogy az őshonos állatok ugyanúgy a kultúra, ez esetben az agrárkultúra részei, mint egy-egy műemlék – hangsúlyozza Gera István, a Magyar Szürkemarha-tenyésztők Egyesületének ügyvezetője és tenyésztési vezetője, majd hozzáfűzi: – Az őshonos állatok egy részét, köztük a szürke marhát is, azért fenyegette a kihalás veszélye, mert a gazdák az intenzív, nagy hozamú fajták felé fordultak, nagyobb és biztosabb nyereséget szavatolt a szimentáli vagy a holstein tejelő marha, később a francia húsmarha. Bár az utolsó pillanatban történt, de ráébredtünk arra, hogy a génmegőrzésben is milyen értéket képvisel egy-egy őshonos állatfajta, így a szürke marhát már nem veszélyezteti a kihalás veszélye, tenyésztése gazdasági alapokra került.
– A szürke marhát magukénak vallják a magyarok, az osztrákok, az olaszok, a horvátok... Vannak-e megbízható adatok az egyedszámról?

– A podóliai családnak mintegy 17 fajtája van, s ezek közül egy a magyar szürke marha. Vannak olyan őshonos fajták is, amelyek nincsenek védelem alatt, mert nem ismertek, nem is tudni róluk, hogy veszélyeztetett fajták. Egyébként Európában 40–60 ezerre becsülhető a szürkemarha-állomány, ami alapul szolgálhat törzstenyészetek megalapozásához, tehát az egyedszám fokozatos növeléséhez is.
– A topolyai önkormányzat támogat minden olyan rendezvényt, ami hozzájárul mezőgazdaságunk egészének népszerűsítéséhez, így a szürkemarha-tenyésztők találkozóját is. Meggyőződésem szerint az őshonos állatok meghatározott időn belül nemcsak színfoltjai lesznek állattenyésztésünknek, hanem a jövedelem biztos forrása, mint ez részben megtörtént a mangalica sertéssel – vallja Csorba Ottó, az önkormányzat mezőgazdasági osztályvezetője, az értékesítés lehetőségét pedig a következőkben látja:

– Ahhoz, hogy megjelenhessünk a külföldi piacon, nagyobb volumenű termelésre lenne szükség. Lépést vesztettünk a magyar és az olasz tenyésztőkkel szemben, így a hazai lehetőségek felé kell fordulnunk, a falusi és a tanyai turizmus fejlesztésével lehetőség nyílik a családi gazdaságon előállított tájjellegű és földrajzi eredetvédelemmel rendelkező élelmiszerek értékesítésére.
– Valóban lenyűgöző látvány a szürkemarha-gulya a Truzsinszki farmon, s kalapot kell emelni a tenyésztő kitartása előtt. Nem vonom kétségbe a hús magas biológiai értékét sem, de csak az állatállomány színfoltjaként tudom elképzelni a ridegtartásra, ezzel együtt kizárólag a hústermelésre alkalmas szürke marhát, ugyanis gazdaságunk tejtermelésre alapozódik – kapcsolódik be a beszélgetésbe Vojcsena Kornél gazda, s amikor a takarmányozásra és a jövedelmezőségre terelődik a szó, határozottan állítja: – Az intenzív tenyésztésben a takarmányozás és a genetika meghatározó tényező. Mindenképpen előnyös, ha 130 fejőstehénnek meg a növendékmarháknak saját gazdaságunkban termeljük meg a takarmányt, amit vitaminokkal meg premixekkel egészítünk ki, így a holstein állományban az egyedenkénti napi istállóátlag meghaladja a 33 liter extra minőségű nyers tejet. A tejelő marhánál a tejen kívül a borjú is értéknek számít, míg a szürke marhánál ez az egyedüli érték.
A nyílt szakmai nap résztvevői véleményt mondhattak a szürke marha húsának minőségéről is, ugyanis hatalmas bográcsokban rotyogott az ínycsikladó marhapaprikás.
– A szürke marha húsának gazdagabb az ízvilága, nem olyan zsíros, mint a szimentálié vagy a herefordé, ezenkívül a hús színe is sötétebb, vagy ahogyan mondják: vadasabb – magyarázza a bográcsokat felügyelő Siska Béla, és azt a konyhatitkot is elárulja, hogy a fűszerezés adja meg a szürkemarha-pörkölt „sava-borsát”. – Sok szakács különböző fűszerkivonatokat, ízesítő porokat használ, de én kizárólag természetes vöröshagymát, paprikát rakok bele. Hogy milyen a jól elkészített pörkölt? A húst nem kell rágni, szinte elolvad a szájban, s ha még a bográcsot is kitörölgetik a vendégek...
A Truzsinszki farmon a szürkemarha-tenyésztés mellett az egészséges táplálkozásban nélkülözhetetlen tönköly termelése is meghatározó. De nem csak termelése, feldolgozása is.
– A szervezet ellenálló képességét növelő tönkölyfűlével és teljes kiőrlésű liszttel kezdődött a népszerűsítés, majd a kenyérrel és a tésztával folytatódott, s úgy terveztük, hogy a szürkemarha-tenyésztők napját a tönkölytermelők és
-fogyasztók összejövetelével egészítjük ki, de ez csak kezdeményezés maradt, ellenben a szürkemarha-pörkölthöz kizárólag tönkölylisztből készített tésztát és kenyeret szolgálunk fel – mondja Truzsinszki Rózsa asszony, és elégedetten nyugtázza, hogy egyre növekszik a termékek iránti kereslet. – Nemcsak a különböző betegségekben szenvedők fogyasztják ezeket a termékeket, hanem az egészségüket féltve őrzők is. A tönkölyből készült termékek fogyasztói nem ismerik a magas vérnyomást, a magas koleszterinszintet, emésztési zavaraik sincsenek. S akármilyen hihetetlenül hangzik, magas fehérjetartalma révén még a hús is helyettesíthető tönkölykásával.

Az óbecsei kereskedelmi középiskola szakács-diákjai tönkölylisztből készített, ízletesebbnél ízletesebb süteményekkel lepték meg a vendégeket.
– Azt igyekeztünk bemutatni, hogy nemcsak fehér búzaliszt felhasználásával készíthetünk süteményeket, kalácsokat, hanem a sokkal értékesebb tönkölylisztből is, így egyebek mellett pl. linzert, zserbószeletet, de még a fiatalok körében kedvelt muffint is készítettünk – mondja Snežana Živkov Arsić tanárnő, majd megjegyezi: A sütemények, torták esetében a tönkölylisztet ugyanúgy használjuk, mint a 400-as vagy 500-as típusú búzalisztet, de kelt tészták készítéséhez megfelelő arányban kell keverni a tönköly- és a búzalisztet, hogy a kalács vagy a kifli magasra duzzadjon. A tönköly előnye, hogy lisztérzékenyek is fogyaszthatják. Hogy a tönkölyliszt felhasználásával készített sütemények ízlettek-e a vendégeknek, azt ékesen bizonyították az üres tálcák...