2024. március 28., csütörtök

Könnygázfelhőbe burkolózott a kormány

Törökországban folytatódnak a zavargások – Az EU és az USA nyugalomra int

Környezetvédelmi akcióként indult a minap az a békés tiltakozás Isztambulban, amely mára az utóbbi évek legjelentősebb és leghevesebb, véres rendszerellenes tüntetéssorozatává vált több tucatnyi törökországi településen, beleértve a nagyvárosok többségét is. A tömeg a tíz éve sikeres kormány és a miniszterelnök, Recep Tayyip Erdogan távozását követeli.

A zavargások központja továbbra is Isztambul, az ország második legnagyobb és legeurópaibb városa. A legutóbbi erőszakos megmozdulás tegnap hajnalig tartott az isztambuli Besiktas negyedben, egy stadionnál, ahol heves összetűzés robbant ki a rendszer ellen tüntetők és a rohamrendőrök között. A napok óta tartó isztambuli demonstrációk közül ez volt eddig a legvéresebb. A stadionnál tiltakozó többezres tömeg utcakövekkel dobálta meg a rendfenntartókat, azok edig könnygázgránátokkal és vízágyúval válaszoltak. Az összetűzésben sokan megsérültek vagy gázmérgezést szenvedtek.

A tüntetők a fővárosban, Ankarában és Isztambulban is szerették volna megközelíteni a miniszterelnök hivatalát, amelyet erős rendőri alakulatok védenek. Az épülethez vezető utakat pedig lezárták. Az érkező demonstrálókat könnygázzal fogadták Isztambulban és Ankarában is. Izmir nyugat-törökországi kikötőben vízágyúval oszlatták a tömeget. A városban feldühödött rendszerellenes tüntetők – Molotov-koktélokkal – felgyújtották Erdogan pártjának, a mérsékelt iszlamista AKP-nak a helyi irodáját, amelynek egy része leégett. A tüzet csak tegnap hajnalra sikerült eloltani.

A török sajtó igyekszik elhallgatni mindazt, ami az országban történik, közben civilszervezetek azzal vádolják a török hatóságokat, hogy rendkívül erőszakosan, olykor brutálisan lépnek fel a tiltakozókkal szemben. Az Amnesty International ismert nemzetközi emberjogi szervezet azt állítja, hogy két ember meg is halt a rendőrségi attakban. Erdogan is elismerte, hogy a rohamrendőrök túlzott erőt alkalmaztak, de a belügyminisztérium ígérete szerint a hatáskörüket túllépő biztonságiakat felelősségre vonják.

Erdogan ugyanakkor megüzente: kormánya nem fog meghátrálni „a vadak” előtt, akiket szerinte a háttérből a balközép Köztársasági Néppárt (CHP) irányít, amely az ellenzék vezető erejének számít. (A CHP valóban támogatja a demonstrálókat. Politikai elemzők azonban úgy vélik: nem ez a párt a főbűnös, hiszen a felhalmozódott politikai feszültség robbant ki s torkollott erőszakos tömegdemonstrációkba.)

A kormányfő tegnap már szélsőségeseknek nevezte a tüntetőket, a lakosságot pedig nyugalomra intette. Marokkóba utazása előtt közölte: kormánya úrrá lesz a nyugtalanságon.

Abdullah Gül török államfő ugyancsak megbékélésre és mértéktartásra intett mindenkit. Az EU és az USA is önmérsékletre szólította fel az érintetteket. Catherine Ashton, az EU külügyi főképviselője visszafogottságot tanácsolt a szemben állóknak, és azt javasolta nekik: mielőbb kezdjenek párbeszédet a békés megoldás érdekében! A Fehér Ház szóvivője, Laura Lucas szintén a nyugalom helyreállítását sürgette, a rendfenntartókat pedig visszafogottságra kérte.

Senki sem tudja pontosan, hányan sérültek meg a kétszáznál is több tüntetésen, amelyek csaknem hetven várost érintettek a napokban. Isztambulban az ezret is meghaladja a számuk; közülük legalább ötszáz személyt orvosi, kórházi ellátásban kellett részesíteni. A török orvosszövetség szerint a könnygáz miatt négy tüntető megvakult.

Muammer Güler belügyminiszter megerősítette, hogy eddig több mint 1700 embert tartóztattak le, de többségüket már elengedték.

A tüntetők és az ellenzék azzal vádolja a tíz éve hivatalban levő Erdogant és kormányát, hogy egyre inkább tekintélyelvűvé válik, korlátozza a szabadságjogokat, s közben fokozatosan leépíti a világi államot, amelynek alapjait a modern Törökország megalapítója, Kemal Atatürk rakta le, bő nyolcvan évvel ezelőtt. Azt is felróják a 2002 óta kétszer is újraválasztott Erdogannak, s az AKP-nak, hogy igyekszik visszaadni az állam vallási jellegét, a hétköznapi életben pedig egyre nagyobb teret enged az iszlámnak. Az elégedetlenkedők egyre gyakrabban nevezik diktátornak a kormányfőt, ám ő hevesen tiltakozik a minősítés ellen, s azzal vág vissza, hogy az ellenzék az utcán akarja megbuktatni.

Külföldön és a pénzvilágban a tüntetések kiszélesedésétől, elhúzódásától és elmérgesedésétől tartanak. Emiatt már meggyengült az ország nemzeti valutája, a líra, a török tőzsdei cégek árfolyama pedig folyamatosan esik, jóllehet, az ország gazdasága stabil és tíz éve erősödik.