Miután 2011 végére elkészült a Magyar Államvasutak által 1885-ben lerakott sínek rekonstrukcióját előirányzó (Szeged–Röszke–Horgos–Szabadka–Csikéria–Bácsalmás–Baja) vasútvonal felújítására vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány, kezdetét vehette a projektum következő szakaszának kivitelezése, a technikai dokumentáció elkészítése is. Mint ismeretes, a kezdeményezést vajdasági oldalon a tartományi kormány gazdasági, munkaügyi és nemek egyenjogúságával foglalkozó titkársága, magyar oldalon pedig a szegedi Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégiós Fejlesztési Ügynökség (DKMT) irányítja. A költségek nagyobbik részét az IPA határon átnyúló együttműködési programnak köszönhetően fedezik, a tartományi kormánynak a kiadások 15 százalékát kell fedeznie.
„A határnak átjárhatónak, adminisztratív vonalnak kell lennie, nem pedig akadálynak” (Fotó: Ótos András)
– A most induló projektum egy folyamatnak a részét képezi, annak a folytatása. A határ mindkét oldalát érintő megvalósíthatósági tanulmány már elkészült, a projektum technikai dokumentációjának az elkészítésén van most sor. Jelen pillanatban a Szeged és Szabadka közötti negyven kilométeres szakasz kivitelezési tervén dolgozunk, illetve az ehhez tartozó környezeti hatástanulmányt kell létrehozni. A Szabadka és Baja közötti szakasz esetében egy előkészítési terv fog most születni – nyilatkozta lapunknak a technikai dokumentáció projektumának készítése kapcsán megtartott pénteki újvidéki konferencián Juhász Bálint tartományi gazdasági titkárhelyettes.
Mint mondta, egy 1,7 millió eurós projektumról van szó, mely a jövő év július 31-én zárul majd. Emlékeztetett, hogy a megvalósíthatósági tanulmány szerint a sínek lefektetése, vagyis a munkálatok teljes befejezése 2019-ben várható.
A Tartományi Képviselőházban megtartott tanácskozást – amelyen a projektum magyarországi és hazai kivitelezői mellett Nikowitz Oszkár, Magyarország belgrádi nagykövete is részt vett – Miroslav Vasin gazdasági titkár nyitotta meg. Úgy fogalmazott, hogy a szóban forgó vasútvonal felújítása az európai integrációk melletti elkötelezettségről tanúskodik, mely magában foglalja az európai értékek elfogadását, de az európai rendszerekhez, a többi között az infrastrukturális és közlekedési rendszerekhez való csatlakozást is. Méltatta a Szerbia és Magyarország közötti együttműködést, s aláhúzta, hogy a határon túlról érkező segítség Szerbia európai útjának egyértelmű támogatásáról tanúskodik. A tartományi kormány felismerte és elfogadta a felkínált segítséget, mely mindannyiunk életét, mindennapjait fogja pozitív módon befolyásolni – értékelte Vasin.
Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke köszönetet mondott mindazoknak, akik a projektum kivitelezésén dolgoznak, s mint mondta, ezt nem puszta udvariasságból teszi. Úgy fogalmazott, hogy a közös törekvés nélkül nem lenne megvalósítható az a központi elképzelés, hogy úgy éljünk, mint más normális országok polgárai. A határnak átjárhatónak, adminisztratív vonalnak kell csupán lennie, nem pedig akadálynak – közölte.
– A mi számunkra ennek a vasútvonalnak a közlekedési jelentőségén túl egészen biztosan szimbolikus és életszerű mozzanatai is vannak. A szimbolikus jelentősége a valamikori Fiume–Constanta vasútvonal felújításának esélyéből eredeztethető, de ezen túlmenően lényeges az, hogy három fontos központot: Szegedet, Szabadkát és Baját köti össze. Így az általunk lakott területnek egy olyan „vérellátási” lehetőséget nyújthat, mely élhetőbbé, fejlődőképesebbé tudja tenni e térséget – nyilatkozta a sajtónak Pásztor.
A szegediek majd esetleg arra is gondolhatnak, hogy ingatlanokat vegyenek Szabadkán, Hajdújáráson vagy Királyhalmán, s onnan utazzanak át dolgozni, de arra is adott lesz a lehetőség, hogy valaki húsz perc alatt Szabadkáról Szegedre érjen, hogy ott tanulni, vásárolni tudjon – hozott fel néhány példát a parlament elnöke. Reményét fejezte ki, hogy e példák belátható időn belül realitássá válhatnak, s olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy mindezt meg tudjuk majd engedni magunknak.
– A szerb költségvetés az utóbbi két, két és fél évtizedben nem adott lehetőséget a minimális vasúti karbantartási munkálatok elvégzésére sem, s ez meg is mutatkozik a vasúti szerelvények, sínek, állomások állapotán is. Most előrelépésnek számít az a négy új szerelvény, amit kaptunk. Gondoljunk arra, hogy a nyolcvanas években itt még egy tizenhatezer vagonnal rendelkező vasútvállalat működött, most pedig örülünk négy új szerelvénynek is: azt hiszem ez jól mutatja, milyenek a realitások ma. Azonban ennek a kicsi, de nagyon fontos lépésnek is örülnünk kell, mert az a menetrend betartását eredményezi – mondta el Pásztor.
Felszólalásában Magyar Anna, Csongrád megye közgyűlésének elnöke rendkívül fontosnak nevezte a zavartalan közlekedési feltételek szavatolását, s úgy értékelte, hogy nem elég a két ország politikusainak a pozitív hozzáállása, támogatása, olyan személyekre van szükség, akik realizálni tudják az elképzeléseket. Ebből a szempontból jelentősnek tulajdonította a két állam vasúti társaságának kiváló együttműködését.
