2024. március 29., péntek

A város fejlesztése a cél

A Kosztolányi Dezső Színház alapítói jogainak egy részét átruházták az MNT-re – AZ SZHP követeli, vizsgálják felül a köztisztasági vállalat gazdálkodását

A város fenntartható fejlődési stratégiája irányelv, célkitűzés, azt mutatja, ahol Szabadka 2022-ben látni szeretné magát – emelte ki Loboda Árpád, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője, a városi képviselő-testület tegnapi ülésén, a stratégia kapcsán. A többi között elmondta, több száz olyan projektumot, tervet tartalmaz a stratégia, amelyek a város életének minden területét felölelik: a kis- és középvállalkozások életben tartását, az infrastruktúra bővítését, az egészségügyi ellátás javítását, a mezőgazdaság fejlesztését, vagyis mint rámutatott, a város fejlesztése a cél.
Loboda Árpád elmondta, a stratégia számos több, évtizedek óta húzódó problémára nyújt megoldást, ilyen például a kerülőút kiépítése, vagy a Palicsi-tó és a Ludasi-tó szanálása.
Saša Vučinić, a Demokrata Párt képviselője arra mutatott rá, hogy a városnak mindenképpen szüksége van ilyen stratégiára, csak így vehet részt ugyanis nemzetközi pályázatokon, és bővítheti Szabadka bevételeit, járulhat hozzá a város életszínvonalának növeléséhez.
Az ellenzék a stratégiában megjelenő hibákra reflektált. Aleksandar Grubor, a Szerb Haladó Párt képviselője, a dokumentumban leírtak hiányosságaira hívta fel a figyelmet, történelmi tények pontatlanságát emelte ki, amit a stratégia íróinak tudatlanságával magyarázott, illetve elmondta, bár a stratégia arra is kitér, hogy Szabadka saját védjegyet dolgozhat ki, mégis véleménye szerint egy védjegy kidolgozása, annak népszerűsítése olyan beruházásokat igényel, amelyekre a városnak nincs lehetősége, és hosszú éveket vesz igénybe. Elemzése felháborodást váltott ki, Stevan Bakić, a Szerbiai Demokrata Párt képviselője arra kérte Grubor képviselőt, ne személyeskedjen, és ne méltassa a stratégia íróit. Dragi Vučković, a Városi Tanács gazdasággal megbízott tagja felhívta a képviselők figyelmét, a stratégiának olyan dokumentumnak kell lennie, ami irányt mutat afelé, amit még nem sikerült elérni, és arra, hogyan lehet a kitűzött célokat megvalósítani. Végül 43 támogató, 1 ellenző és 7 tartózkodó szavazat mellett a képviselő-testület elfogadta a fenntartható fejlődési stratégiát.
Óvatos és meggondolt hozzáállásra hívták fel a figyelmet a VMSZ képviselői a 2020-as évi Európa Kulturális Fővárosa címére való jelöltetés kapcsán. Dévavári Zoltán olyan projektumokat emelt ki felszólalásában, amelyekkel már több évtizede küzd a város, ilyen többek között a Népszínház épülete. Mint elmondta, először infrastrukturális fejlődést, a nagyobb gondok elhárítását kellene előtérbe helyezni, és amikor már Szabadka jobb életkörülményekkel rendelkezik, akkor indulni a címért. A VMSZ tartózkodott ugyan, de szavazattöbbséggel a képviselő-testület így is megszavazta a kezdeményezést, ami azt jelenti, hogy a város jelölteti magát az Európa Kulturális Fővárosa címre.
Vitát váltott ki a város üzlethelyiségeinek bérbeadásáról szóló rendelet módosítása is. Ilija Maravić, az SZHP képviselője ugyanis rámutatott, a város még mindig nem rendelkezik olyan jegyzékkel, amelyben pontosan fel lenne tüntetve, mely üzlethelyiségek tartoznak a város tulajdonába. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a mai napig nem lehet tudni, hogy a bérlők mennyi pénzzel tartoznak a városnak. Mint kiemelte, a rendelkezésére álló 2011. évi adatokból következtetve ez a tartozás mintegy 50 millió dinár. Majd feltette a kérdést, ebből a kamatleírás során mennyi adósságot írtak le, és most mekkora adóssággal számol a város.

Almási Szilárd, a .most Egyesület képviselője azt kérte, hogy hozzák a szakszolgálatok nyilvánosságra, az elmúlt 15 évben hogyan és kik jutottak olyan üzlethelyiségek tulajdonába, amelyek előtte a város tulajdonát képezték. Lacković Anna, az önkormányzat építési és vagyonjogi titkára válaszolva a képviselők által felvetett kérdésekre elmondta, a város jelentős számú pert folytat a bérek megfizettetése miatt, ugyanakkor, addig, amíg a vagyon-visszaszármaztatási folyamatok le nem zárulnak, azt sem lehet tudni, hogy hány üzlethelyiséget követelnek vissza az örökösök.
A képviselő-testület megszavazta azt a rendelkezést is, ami szerint a Kosztolányi Dezső Színház alapító jogainak egy részét átruházta a Magyar Nemzeti Tanácsra. Maglai Jenő, a VMSZ képviselője rámutatott, történelmi döntés a tegnapi, hiszen ez az első, a magyar közösség számára kiemelt jelentőségű intézmény, amelynek alapítói jogait részben átruházták az MNT-re. Mint mondta, három évnek kellett eltelnie, de további ilyen lépésekre is számítani lehet. Petar Balažević, a DP képviselője ugyanakkor miután elismerését fejezte ki az MNT felé, hogy meglépte ezt a bátor lépést, és magára vállalta az intézmény alapítói jogainak egy részét, reményének adott hangot, hogy más nemzeti tanácsok is követik az MNT példáját.
A képviselő-testület a tegnapi ülésen új tervbizottságát nevezett ki, amelytől a képviselők részrehajlás nélküli és pártfüggetlen munkát várnak. Felmentették Vladimir Dragint, a Köztisztasági és Parkosítási Közvállalat igazgatóját, a helyére Josip Kovač Strikót nevezték ki megbízott igazgatónak. Közben az SZHP képviselői kérték, vizsgálják ki, a közvállalat miért halmozott fel több millió dináros adósságot. Felmentette a testület Fazekas Sándort, a Stadion Közvállalat igazgatóját is, és a helyére Miroslav Poročićot nevezte ki megbízott igazgatónak. Mivel Sram Olga nyugdíjaztatás előtt áll, így az ő helyére, a Képzőművészeti Galéria igazgatói posztjára Nela Tonkovićot nevezték ki egyéves időtartamra.
A beterjesztettek közül a 2012. évi munkájukat figyelembe véve az idén a Dr. Bodrogvári Ferenc-díjat Mirna Mirkov Stes zenetanár, Béres Márta színésznő és Molnár Edvárd fotóművész, lapunk fotóriportere kapja.

A Magyar Nemzeti Tanács közleménye szerint „a városi képviselő-testület döntése értelmében Szabadka város polgármestere a város nevében szerződést köt a Magyar Nemzeti Tanáccsal az átruházott irányítási jogkörökről, a finanszírozás módjáról, valamint az éves előirányzat összegéről, amelyet Szabadka Város biztosít költségvetésében a Kosztolányi Dezső Színház finanszírozására. A Magyar Nemzeti Tanács Közigazgatási Hivatala az április 30-án meghozott rendelet hatályba lépését követő 30 napon belül előkészíti a szerződést, és azt megköti a Városi Tanáccsal.”
Az MNT 2011. május 6-án kezdeményezte a Kosztolányi Dezső Színház alapítói jogainak részleges átruházását. Az elmúlt időszakhoz viszonyítva a Magyar Nemzeti Tanács Közigazgatási Hivatala a szabadkai önkormányzattal való együttműködés első eredményeként és egy új párbeszéd kialakulása esélyeként értékeli ezt a döntést.