2024. március 29., péntek

Dačićot faggatták az Európai Parlament képviselői

A brüsszeli megállapodásról, valamint az Oroszországgal megvalósított „túl szoros” kapcsolatokról is kérdezték a kormányfőt – Belgrádban mindeközben felállították a Pristinával kötött megáll

Létrehozta a Belgrád és Pristina közötti brüsszeli megállapodás végrehajtásával megbízott szerb bizottságot szerdai ülésén a kormány. A testület élére Aleksandar Vulint, a kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetőjét nevezték ki. Veljko Odalović, a kormány főtitkára, Marko Đurić, az államfő tanácsadója, Nikola Selaković igazságügyminiszter és Dejan Đurđević, a Köztársasági Törvényügyi Titkárság igazgatója töltik be a bizottság alelnöki tisztségeit. A belügyminisztérium, a gazdasági- és pénzügyminisztérium, az oktatási, tudományügyi és technológiai fejlesztési tárca, az egészségügyi minisztérium, valamint a foglalkoztatási és szociálpolitikai minisztérium tagjai közül került ki a bizottság további kilenc tagja. Mint ismeretes, a szerb kormány előző, május 26-i ülésén elfogadta a brüsszeli megállapodás végrehajtásának tervét, melyről Catherine Ashtont, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét is értesítették.

A kormány mindent el fog követni annak érdekében, hogy teljesítse a Pristinával kötött megállapodás részleteit – mondta szerdán az Európai Parlament külpolitikai testülete előtt megtartott beszédében Ivica Dačić miniszterelnök. Ehhez semmi kétség sem férhet – tette hozzá. Úgy fogalmazott, hogy Szerbia ezzel a megállapodással nem ismerte el Koszovó függetlenségét, de teljesen tisztában van azzal, hogy mi a helyzet valójában.

– Nincs itt szó semmilyen új boszniai Szerb Köztársaságnak a létrehozásáról, ahogyan azt egyesek állítják. Csupán annak az esélynek a megteremtéséről beszélhetünk, mellyel egyenlő mértékben szavatolhatjuk a biztonságot minden koszovói nemzeti közösség számára – értékelte Dačić.

A kormányfő a reformokról is szólt, amelyekkel, mint mondta, zérótoleranciát vezettek be Szerbiában a korrupcióval és a szervezett bűnözéssel szemben. Véleményének adott hangot, hogy az európai integráció folyamata nem állhat le Horvátország csatlakozását követően, és Szerbia csatlakozása elengedhetetlen a Balkán egészének integrációja érdekében. Az európai képviselőknek azt üzente, hogy a vízumkényszer esetleges visszaállítása, melyet egyes EU-tagállamok fontolgatnak, hatalmas pofont jelentene a reformoknak és az európai integrációs politika egészének is.

PRISTINA, MOSZKVA, OHRID

Dačić beszédét tapssal jutalmazták, s többen gratuláltak neki ahhoz a merész hozzáálláshoz, melyről a Pristinával folytatott párbeszéd során tett tanúbizonyságot. Ezt követően a képviselői kérdések következtek, melyek többsége a brüsszeli megállapodásra vonatkozott. Szóba kerültek azonban a Belgrád és Moszkva közötti kapcsolatok is, Eduard Kukan képviselő szerint az Oroszországgal való szoros viszony sokakban kételyt ébreszt Szerbia őszinte európai irányultságát illetően. Dačić azt mondta, hogy Szerbia évszázados baráti viszonyt ápol Moszkvával, de nyugaton is keresi partnereit, s arra mutatott rá, hogy az Európai Unió egyes tagállamainak még Szerbiánál is jobb kapcsolatai vannak Oroszországgal. Ulrike Lunacek, az EP koszovói jelentéstevője arra kérdezett rá, miért lehetetlenítette el Szerbia Koszovó részvételét az idei Délkelet-európai Együttműködési Folyamat (SEECP) macedóniai, ohridi értekezletén. A szerb kormányfő azt válaszolta, hogy Szerbiának semmi kifogása sincs Koszovó jelenléte ellen a regionális fórumokon, de „egyértelmű játékszabályokat” kell lefektetni az efféle szituációk kezelése végett. Pierre Mirel, az Európai Bizottság képviselője arra emlékeztetett, hogy e testület már javasolta a csatlakozási tárgyalások dátumának megadását Szerbia számára, s a bizottság most a Pristinával kötött megállapodás alkalmazását várja el.

Az EP külpolitikai testületének képviselőivel folytatott beszélgetését követően a miniszterelnök kijelentette, hogy szerinte az EU júniusban jóváhagyja a csatlakozási tárgyalások megkezdését. Dačić Brüsszelben találkozott Martin Schulz-cal, az Európai Parlament elnökével, Štefan Füle uniós bővítési biztossal, de sajtóértesülések szerint Catherine Ashton külpolitikai főképviselővel is tárgyalt.

Lemondták az ohridi értekezletet

Lemondták a június 1-jére és 2-ára tervezett ohridi csúcsértekezletet. A találkozót eredetileg a délkelet-európai együttműködési folyamatnak szentelték volna, de Koszovó részvétele miatt Szerbia, Bosznia és Románia tiltakozott, ezért Koszovó meghívását visszavonták. Ezt követően a részvételi szándékot lemondta Albánia és Horvátország. A Tanjug hírügynökség jelentése szerint Gjorge Ivanov macedón köztársasági elnök szerdán kora este kijelentette, az összejövetelt azért mondta le, hogy „megvédje Macedónia államérdekeit és méltóságát”, és azért, mert országa „nem kíván részt venni abban a játékban, amelyben vétóznak, s még kevésbé abban, amelyben bojkottálnak is”.

JÓL MŰKÖDŐ DIPLOMÁCIA

Tanja Miščević, a Belgrádi Egyetem Politikai Tudományok Karának tanára, a kormány integrációs irodájának korábbi vezetője fontosnak nevezte azt, hogy Ivica Dačić tájékoztatta az EP képviselőit a kormány integrációs törekvéseiről.

– A külpolitikai bizottságnak nincs olyan hatásköre, hogy kötelező érvényű döntéseket hozzon integrációs kérdésekben, de nem téveszthetjük szem elől, hogy tagjait az EU tagállamainak különböző pártokhoz tartozó képviselői alkotják, s ezek a tagállamok mondják ki a végső döntést nemcsak a dátummal, hanem az integráció folytatásának módjával, irányával kapcsolatban is – fogalmazott.

Lényegesnek nevezte, hogy tetten érhető diplomáciai tevékenységet folytat az állam, s emlékeztetett, hogy olyan periódusai is voltak a szerb külpolitikának, amikor minderre nem volt példa, vagy csupán végszükség esetén alkalmazták a politikusok ezt a lehetőséget. Úgy vélekedett, hogy a diplomáciai tevékenység önmagában még nem lesz elegendő a sikerhez, s azt valóban alá kell támasztani a Brüsszelben kötött megegyezés alkalmazásával is.