2024. április 25., csütörtök

Janšára börtön vár

Az államügyész két év szabadságvesztést kért a korrupcióval vádolt volt szlovén kormányfőre

Két év börtönbüntetést kért a korrupcióval vádolt Janez Janša volt szlovén kormányfőre (a képen) az ügyészség. Andrej Ferlinz államügyész a több mint egy éve folyó bírósági eljárás végén záróbeszédében kijelentette, hogy Janša első miniszterelnöki mandátuma idején, 2004 és 2008 között, amikor Szlovénia harcjárműveket vett a finn Patria hadiipari cégtől, „a legkevesebb, amibe beleegyezett, hogy jutalmat kap az üzletért”, ami a szlovén törvények szerint korrupciónak minősül. Janša képtelenségnek nevezte az ügyészség érveit.

Az államügyész 22 hónap szabadságvesztést kért Janša állítólagos bűntársaira, egy szlovén katonatisztre és egy vállalkozóra. Az államügyész emellett azt kérte a bíróságtól, hogy a három vádlottat fejenként 37 000 eurós pénzbírsággal is sújtsa. Nem foglalt állást viszont az ügy két másik vádlottja ügyében (egyikük beteg, a másik Kanadában él).

A per tárgya a Patria hadiipari céggel 2006-ban aláírt, 278 millió euró értékű szerződés, amelynek értelmében a finn vállalat 135 páncélozott harcjárművet szállított volna Szlovéniának. A finn cég – amelynek 73 százaléka állami tulajdonban van, 23 százalékát az EADS német–francia–spanyol repülőgépgyártó, űr- és hadiipari cég birtokolja – eddig 30 harcjárművet szállított le. A korrupciós gyanú miatt felfüggesztették a szerződés végrehajtását.

Az YLE finn közszolgálati tv 2008-ban hozta nyilvánosságra: felmerült a gyanú, hogy a Patria kenőpénzt fizetett Janšának és más szlovén tisztségviselőknek. Janša tagadta ezt, és beperelte a finn tv-csatornát. A politikusok vagyonosodását vizsgáló szlovén bizottság azonban azzal gyanúsította meg az év elején, hogy nem tud számot adni a privát bankszámláján levő 210 000 euró eredetéről.

Az 54 éves Janez Janša hivatalosan az idén március végén fejezte be második kormányfői megbízatását, alig több mint egy évvel azután, hogy hivatalba lépett. A korrupcióval vádolt politikust február 27-én, a megszorító intézkedések és a politikai elit elleni tüntetések után váltották le bizalmi szavazással.