A tavaszi időszak végét, a nyár beköszöntét is jelzi a keresztény egyház egyik legbecsesebb ünnepe, a pünkösd eljövetele, amelyet virággal köszöntenek, és a „rózsák húsvétjának” is titulálnak. Az egyházi év egyik fő ünnepéhez kötődő keresztény elemek mellett számos népszokás is elevenen élt a múltban pünkösd kapcsán. E hagyományok éltetését közösségünkben manapság is több polgári egyesület, kulturális és tanügyi intézmény képviselői tartják fontosnak. Köztük a topolyai Bambi gyermekintézményben 2013 januárjában alakult, az óvodai pedagógusok alkotta, huszonegy főt számláló Tündérrózsa hagyományőrző csoport is.
„Én még kicsi vagyok, / Nagyot nem szólhatok, / Ami kicsit szólok, / Jól meghallgassátok. / Köszöntjük a Máriát, / Vele együtt szent fiát, / Köszöntjük a pünkösdöt, / E háznak gazdáját.”– idézte Topolya népszokásai című kötetében dr. Borús Rózsa néprajzkutató az egyik 1922-ben született adatközlőjét, Prokecné Pataki Katalint a kötet pünkösdi topolyai népszokásokról szóló fejezetében. Akár ezen kedves rigmus, köszöntő is elhangozhatott volna a topolyai tájházban pünkösdhétfőn, május 20-án tartott hagyományápoló rendezvényen, hiszen napjainkban, a topolyai helyszínen, csakúgy, mint ugyanebben a közösségben a múltban, a nép körében a legfiatalabb generáció képviselőinek jutott a legmeghatározóbb szerep pünkösd eljövetelével, az ünnep előtt tisztelegve. Ezúttal a topolyai tájház házigazdáit népes ünneplősereg, mindenekelőtt pedig a Bambi gyermekintézmény topolyai, a Gorica épületből érkező óvodásai, valamint bajsai és zentagunarasi társaik köszöntötték. Topolyán, Vajdaságban elsőként, 1986-ban adták át rendeltetésének a ma is működő, a lakóépület mestergerendájának vésete szerint 1843-ban épült tájházat. A védelem alá helyezett, kiemelt jelentőségű műemlékké nyilvánított tájházat, valamint a topolyai bognár- és kovácsműhelyt a helyi Művelődési Ház működteti. E művelődési intézmény a tájház meglétében rejlő lehetőségeket továbbgondolva, felújítást célzó beruházásokat eszközölve, állandó jelleggel új tartalmakkal is megtölti a teret. A községi civil szervezetekkel, kulturális, oktatási intézményekkel együttműködve, 2006 óta egyre jelentősebb előrelépéseket végrehajtva, sokrétű programok valósulnak meg a helyszínen. A Szent György-napi hivatalos évadnyitót követően évről évre nem csupán a népi kultúrát hirdető és bemutató egységként él tájházunk, sokszínű egyéb programmal is várja a helyieket, csalogatja a Topolyára látogatókat.
– Első ízben szerveztünk Pünkösdi apróságok elnevezéssel pünkösdölést az óvódásaink számára. Elsődleges célunk, hogy megőrizzük gyerekeink számára, továbbadjuk azokat az értékeket, amelyek a mai világunkat is harmonikusabbá tehetik. Egy történésekben színes délutánt szeretnénk varázsolni a pünkösdi ünnep népszokásainak felelevenítésével, gyakorlásával. A húsvét és pünkösd közé eső vasárnapok a lányok, legények kedves napjai voltak egykoron. Lehetett bármilyen az időjárás, ők csoportosan énekelve mentek ki a faluból a gyepre, vagy egy nagyobb udvarra, ahol aztán különböző énekes és ügyességi játékokkal szórakoztak. Pünkösdhöz sokféle népszokás kötődik. Igen régóta ismert a pünkösdi király- és királynéválasztás szokása, a komatál küldése, májusfa kitáncolása... Többek között ezeket az elemeket próbáltuk beleszőni a magunk sajátos módján a mai ünnepi programsorba – foglalta össze köszöntőjében Fekete Edit óvónő, a Tündérrózsa vezetője.
A Bambi igazgatósága, a topolyai Csalóka zenekar, helyi Művelődési Ház, a Kodály Zoltán Magyar Művelődési Központ, a Nagyapáti Kukac Péter Magyar Hagyományőrző és Néprajzkutató Társulat támogatta tartalmas, oktató és szórakoztató jellegű, remek szervezésben és koordinálásban lezajlott rendezvény programpontjai között a fiúk és a lányok számára szervezett ügyességi versenyek, körjátékok és karikázók szerepeltek. A lépegető, a falovacskázás, célba dobás, lengőteke elnevezésű többfordulós versenyszámokban történő megmérettetést követően a zentagunarasi Fekecs Csabát választották meg pünkösdi királynak. Mellé a trónra, a szintén zentagunarasi Tari Tianna került, személyében a pünkösdi királynét tisztelhettük. Első közös táncuk nyitotta meg az ovisoknak szervezett táncházas mulatságot, amelyben Fekete Edit és Szabó Erika óvónők irányításával a sárközi táncoknak és népi szabadtéri játékoknak, a folytatásban pedig a kézműveskedésnek jutott a főszerep.
