Szegeden a hétvégén kick box-világkupát rendeztek. Az újszegedi sportcsarnokban 27 országból 870 versenyző gyűlt össze, tehát igen népes volt a mezőny, de rangos is, mert a megjelent nemzetek tulajdonképpen a válogatottakkal érkeztek. A zentai Halasi Éva teljes erőbevetéssel készült a megmérettetésre, s nemcsak azért, mert az előző titulusok kötelezték, hanem azért is, mert ősszel esedékes a világbajnokság, s az az arany még hiányzik Éva tarsolyából. A dolgok jól is mentek az elődöntőig, ám ott hihetetlen módon ellenfelét, a fehérorosz versenyzőt hozták ki győztesként, holott a jelenlévők egyöntetű véleménye szerint Éva „agyonverte” ellenfelét.
A történtekről Halász Mihály edző kezdte el a mesét:
– Azzal kezdeném, hogy a Zentai Budo Klub négy versenyzőt indított. Éván kívül Sipos Márk szintén K-1-ben indult, csak az ifik mezőnyében, Kéri Valentin a juniorok között a full contactban próbálta ki magát, Kéri Valentina pedig a junior low kick mezőnyben. Végül is nem lehetek elégedetlen, hiszen valamennyien a dobogón végeztek – két arany, egy ezüst és egy bronz sikeredett –, de az már nevetséges volt, amit Évával művelt a szorítóbíró. Egyszerűen arról volt szó, hogy a hölgy összekeverte a kék és a piros sarkokat! Ezt egyszerű lett volna leellenőrizni, ha papírra pontoznak, mint régen. Furcsa volt a pontozás, de az is, hogy szabálytalanság miatt nem rótták meg másodszor is a fehéroroszt, ami automatikusan pontlevonást jelentett volna, és akkor is Éva nyer. Mivel mélyrúgásról volt szó, azt is megtehettük volna, hogy Éva nem folytatja a meccset, de sportszerűségből odaállt, hiszen biztosak voltunk a győzelmében. Ezt a bírót másnap már nem szerepeltették, hiszen több hibát is vétett. Ez nekünk sovány vigasz, de a meséhez hozzátartozik, hogy Évát a házigazdák ki akarták ejtetni a döntő előtt, hiszen abba egy magyar lány jutott, de végül mégsem nyert, mert a fehérorosz legyőzte.
• Éva, ennyit készültél az egészre, s tulajdonképpen hiába.
– Nagyon rosszul esett a dolog. Úgy érzem, én is követtem el hibát, hiszen változtattam egy kicsit a stílusomon. Alapvetően én az ellenfelem agresszióját szeretem kihasználni, kimozdulni a támadásaiból, és úgy visszatámadni. Valahogy ezt teljesen elfelejtettem, hanem én lettem az agresszívebb. Nem is tudom, miért gondoltam azt, hogy ezzel célba érek... Dühből szálltam tehát a ringbe, viszont ha ésszel küzdök, e bírói hiba ellenére is megnyertem volna. A vereség azért fáj, de tanulságos.
• A bronzérem sem tragédia, a vb-n lehet javítani. Mennyivel más ott a mezőny?
– Szinte ugyanaz. Ismerem az egész mezőnyt, s az én generációm már lassan „nyugdíjba” is megy. Most több fiatal is felbukkant, nem sokat ismertem közülük, de ezek a fiatalok is válogatottak voltak.
• Ez a vereség a további edzésprogramban mit változtat?
– Azt gondolom, hogy vissza kell térni a gyökerekhez. Nagyon sokat dolgozom majd azon, hogy a robbanékonyság terén fejlődjek. Erre kell majd a hangsúlyt fektetni, ezeket az izmokat kell most megmozgatni.
• Tiszta kék-zöld vagy. Most mi következik?
– A pihenésről annyit, hogy amikor hazaértünk, máris mentem futni és kerékpározni. Nem szabad veszni hagyni a felépített kondíciót. Pihenni azért szeretnék, kesztyűt nem akarok húzni egy darabig. Agyilag kell kipihennem ezt a vereséget. Augusztusban kezdődik a válogatott edzőtáborozása.
• Milyen volt egyébként a világkupa? – szegezem a kérdést ismét Misinek.
– A szegediek minden évben helytállnak, a sportcsarnok kapacitása jobban megfelel ennek a sportágnak, habár előzőleg a jégcsarnokban rendezték meg, s ott valahogy jobban feltalálták magukat a versenyzők. Négy tatamin és két ringben zajlottak az események. A szervezés jó volt, csak a bírói testület hagyott kívánnivalót maga után, mert sokaknak nem volt semmilyen technikai képzettségük. A bírói tévedést nem tudjuk befolyásolni csak úgy, hogy nem hagyunk helyet a tévedésnek. Ami a többi versenyzőnket illeti: Sipos Márk egy kicsit csalódást okozott, s bár sérülésére hivatkozott, szerintem ő még nem nőtt fel ehhez a mezőnyhöz. Kéri Valentina és testvére szívvel-lélekkel küzdött, s ezzel kompenzálták a technikai hiányosságokat. Valentina mindkét meccsét kiütéssel nyerte meg. Ez neki junior válogatottságot jelent majd, s remélem, a zentai vezetőségnél is érni fog ez valamit, amikor a díjakat és az ösztöndíjakat osztják majd ki. Évának most hétvégén országos ökölvívó-bajnoksága lesz, de meg kell beszélni, hogy indulunk-e. Pihenés tehát nincs!
