Szerdán második napja igyekezett egyetértésre jutni egymással Belgrád és Pristina a brüsszeli megállapodás végrehajtásáról, miközben az Európai Unió továbbra is arra várt, hogy konkrét lépések szülessenek az ügyben. A koszovói és a szerb delegáció a tárgyalások menetét másként értékelte – az egyik szerint a megegyezés mindvégig közel volt, a másik viszont bonyolult helyzetről beszélt. Mindezek ellenére Ivica Dačićnak és Hashim Thaçinak újból sikerült egyezségre jutnia.
Hat hónapnyi tárgyalássorozat után áprilisban megállapodás született Szerbia és Koszovó között az egymással kapcsolatos viszony rendezéséről, annak csupán a gyakorlati alkalmazása, végrehajtása maradt hátra. Azonban úgy tűnt, hogy hiába működött közre Catherine Ashton, az EU unió külügyi főképviselője az áprilisban megszületett megállapodáskor, Szerbia és Koszovó szakértői csoportjai nem tudtak egyetértésre jutni egymással a parafált megállapodás végrehajtásának sorrendjéről, valamint mikéntjéről, és a jószomszédi viszony felállítása újból megtorpant. Az unió külügyi főképviselőjének mindezek után nem maradt más választása, minthogy asztalhoz ültesse Brüsszelben a szerb és a koszovói kormányfőt, hogy ők egyezzenek meg a koszovói szerb párhuzamos intézmények és az észak-koszovói szerb községek közösségének a megalapításáról, valamint annak a koszovói jogrendbe történő integrálásáról. A kétnapos tárgyalási sorozat eredményeképp szerda este megszületett a végrehajtási terv lépéseit hat hónapra előre meghatározó megmeggyezés. A megegyezést még a szerb és a koszovói kormánynak is el kell fogadnia, majd össze kell hangolnia a szakértői csoportokkal.
– Ivica Dačić szerb és Hashim Thaçi koszovói kormányfő megegyezett a megállapodás végrehajtási tervének szövegéről – nyilatkozta Catherine Ashton a tárgyalás végén, amit a koszovói és a szerb delegáció is megerősített.
Ivica Dačić kijelentette: a szerdai megállapodásnak köszönhetően mindaddig megmaradnak a jelenlegi koszovói szerb intézmények, amíg nem alakulnak meg az újak. Mint mondta, most konzultációk sorozata vár rá, mielőtt a szerb kormány a hét végéig döntene a megállapodásról.
A külügyi főképviselő kedden először bilaterális tárgyalásokat folytatott Ivica Dačić szerb kormányfővel, majd Hashim Thaçi koszovói kormányfővel, és csak ezután kezdtek neki az éjszakába nyúló munkavacsorába, vagyis a trilaterális tárgyalásba, amelynek végén a külügyi főképviselő szűkszavúan azt nyilatkozta, elégedett, hogy a tárgyalófelek elkötelezettek a kérdés megoldásában.
Szerdán sem voltak bőbeszédűbbek a tárgyalófelek, Hashim Thaçi a délelőtti forduló után csupán annyit árult el, hogy előrelépések történtek az áprilisban parafált megállapodás végrehajtását illetőleg.
– Jó úton haladunk a megegyezés felé. A végrehajtási terv utolsó záradékait és kommentárjait vizsgáljuk felül. Remélem, hogy meg tudunk egyezni, és Belgrád tisztázni tudja minden kételyét. Mindkét kormány kötelezettségeket vállalt a megállapodásban, és ezeket mindenképpen tisztelni fogjuk – mondta a koszovói kormányfő.
Az Ivica Dačić kormányfő által vezetett delegáció viszont, bár nyilatkozott hivatalosan a sajtónak, egy a delegációhoz közel álló Beta hírügynökségnek beszámoló forrás arról beszélt, hogy a helyzet komplikáltabb mint tűnik és egyre bizonytalanabb, hogy szerdán megszülethet az egyezség. A szerb kormányfő számára egyértelmű, hogy ha Szerbia júniusban meg szeretné kapni a csatlakozási tárgyalások dátumának kezdetét, még a héten egyezségre kell jutnia a koszovói delegációval. Ugyanakkor az EU abbeli elvárásának adott hangot, hogy megállapodás végrehajtásában konkrét lépéseket várnak június előtt.
A délutáni fordulókat Catherine Ashton egyéb kötelezettségei miatt egy hosszabb, négyórás szünet előzte meg. A bejelentésekkel ellentétben viszont nem a háromoldalú tárgyalást folytatták, hanem újra bilaterális tárgyalásokba kezdett a külügyi főképviselő, először Hashim Thaçi koszovói, majd Ivica Dačić szerb kormányfővel. A bilaterális tárgyalások után egy rövid, mindössze egyórás háromoldalú tárgyalásokba kezdtek, amely végére megszületett a Belgrád és Pristina között a végrehajtási tervről szóló egyezmény.
Predrag Simić, a Belgrádi Egyetem politikatudományok karának professzora szerint a brüsszeli megállapodás legnehezebb része a gyakorlati végrehajtásról szóló megegyezés. Szavai szerint a brüsszeli párbeszédek sorában a tárgyalófelek most jutottak el a legnehezebb témákhoz. Mint megjegyezte, a brüsszeli megállapodás olyan elvek gyűjteménye, amelyet a saját érdekeihez mérten mindenki úgy értelmezhet, ahogy akar. Catherine Ashton feladata, hogy ezekből az elvekből konkrét végrehajtási tervet alkosson.
– Az észak-koszovói szerb községek közösségét illetően Belgrád először a közösséget alapítaná meg, és utána az intézményeket, Pristina viszont megszüntetné a jelenlegi intézményeket, és először az új intézmények megalapításába kezdene bele. Mindkét megoldás ugyanazt szolgálja, de lényegükben nem egyeznek meg egymással – vélekedett a professzor, aki szerint a nemzetközi tárgyalások során ezek a kérdések a legnehezebbek, ugyanis az elveket könnyű összeegyeztetni, de átültetni őket a gyakorlatba sokkal nehezebb.
Mint megjegyezte, jelenleg olyan komplikált kérdéseket kell megoldani, amelyeket lehetetlen átültetni a gyakorlatba a következő negyven napban. Guido Westerwelle német külügyminiszter minapi látogatásával kapcsolatban kiemelte, hogy az EU Szerbiától a végrehajtási terv megalkotásban vár konkrét lépést, nem pedig annak a megvalósításában.
