Mi a teendő jégverés után?

Vajdaság több körzetében szomorú kép tárul a határt járó ember szeme elé: letarolt búzatáblák, megsemmisített kukorica-, napraforgó- meg szójavetések – A kúlai határban mintegy 7000 hektáron 30–100 százalékban károsodott a növényzet

Gallusz László

2013. május 22., 10:06

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

A jégverést követően ennyi maradt a rekordmennyiségű termést sejtető búzából

A május 11-én késő délután, 18 óra tájban vihar kíséretében érkezett jégverés, amihez időközben kiadós eső is párosult, Palánkától Horgosig sok ezer hektáron semmisítette meg a gazda munkáját, tetemes károkat okozva a lakóépületekben és a gazdasági épületekben is. Ki tudja, hányadszor történt meg, hogy a jégvédelmi rendszer – túlságosan is enyhén fogalmazva – nem töltötte be funkcióját, aminek eredménye a mezőgazdaság több tíz (vagy akár száz) millió eurós közvetlen kára. Sovány vigasz, hogy a szerény jégelhárító rakétakészlettel képtelenség teljes védelmet nyújtani a pusztító jégfelhők ellen, de elgondolkoztató, hogy bár szerbiai viszonylatban évről évre ismétlődnek a károk, továbbra is gondot okoz a kilövőállomások felszereltsége. A legegyszerűbb pénztelenségre hivatkozni, de ha utánaszámolunk, a jégverés okozta termés- és jövedelemkiesés csak fokozza ezt a pénztelenséget, a mezőgazdaság, és vele együtt a gazda elszegényedését. Tetézi a gondot, hogy még mindig nem vált általánossá a vetés biztosítása, bár a mezőgazdasági szaktárca részben átvállalja a biztosítás költségét.

A nyomokból ítélve mintha birkanyáj ment volna végig a letarolt kukoricavetésen. Nem, a lúdtojás nagyságú jégdarabok helyét őrzi a föld

Csantavért és határának egy részét szombat este 18 óra után érték el a jégfelhők, s negyed óra sem kellett, hogy a rekordtermést sejtető búzatáblákon ne maradjon egyetlen ép kalász sem. A kukoricával meg napraforgóval bevetett parcellákon mutatóban is alig találunk sérült növényt, s a föld úgy fest, mintha birkanyáj ment volna végig rajta, nyomokat hagyva a sárban.

– Dehogy ment itt keresztül birkanyáj, a lúdtojás meg ököl nagyságú jégdarabok nyomai ezek – magyarázza Balassa Miklós, a tekintélyes tejtermelő és növénytermesztő, miközben körüljárjuk a letarolt lucerna- és búzavetést, keressük a kukorica helyét egy-egy táblán. – Föl sem tudom becsülni a gazdaságunkat ért kárt, hiszen mintegy 150 hektárt tarolt le a jég, az istállókon és fészereken egyetlen ép tetőfedő lemez sem maradt. Legalább részben meg lehetett volna védeni a falut és a határt, hiszen farmunktól alig egy kilométerre van a jégelhárító rakétákat kilövő állomás, de nincs ott sem ember, sem rakéta! Alig fejeztük be a tavaszi vetést, kezdhetjük újra, de az istállók tetejét is mielőbb meg kell javítani. Csak azt nem tudom, hogy miként és honnan szerzem be a borító lemezeket, ugyanis a legkorszerűbb, az EU-s szabványoknak és követelményeknek megfelelő farmunk teljes felszerelése külföldről érkezett. Hogy biztosítjuk-e a gazdaságot? Hosszú évek óta kötök biztosítást elemi csapás ellen, de csak részben. Sokat segítene rajtunk, ha a biztosítóintézet gyorsan felbecsülné a keletkezett károkat és átutalná a kártérítést, bármilyen szerény összegről is legyen szó.

Balassa Miklós: A jégverés következtében egyetlen ép tetőfedő lemez sem maradt az istállókon

– A korszerű pihenőboxos istállókban mintegy 200 fejőstehén volt a jégverés idején. Az ököl nagyságú jégdarabok áttörték a tetőt, s a törmelékkel együtt hullottak az állatokra...
– Stressz volt ez az ítéletidő emberre és állatra egyaránt. Szemmel látható sérülést nem vettünk észre a teheneken. Mivel egész nap ott áll az állatok előtt az adalékokkal dúsított silótakarmány, s a tető beszakadásával törmelék került bele, a lehető leggyorsabban el kellett távolítani, nehogy a tehén bendőjébe kerüljön a hulladék, ezenkívül az almot is eltávolítottuk. A tejtermelés másnap 20%-kal csökkent, de a kiegyensúlyozott takarmányozással ez az állapot néhány nap alatt helyreállítható. Sokkal nagyobb gond az, hogy a jégverés mennyire sértette meg a lucerna gyökérnyakát, újra kihajt-e a növény, s mivel a fő vetésben a kukorica legnagyobb része tönkrement, s ha gyorsan meg is történik az újravetés, beérik-e a termény, lesz-e elegendő szemestakarmányunk? – kérdezi tanácstalanul Balassa Miklós gazda.
– Gazdálkodásom során többször is érte jégverés a kúlai határt, de ilyen elemi csapás méretű kárt soha nem tapasztaltam. Nyolcvan hektáron gazdálkodom, s egyetlen parcellámat sem kímélte a jég – legyint érthető elkeseredéssel Gonclik Zoltán. – Nézze meg ezt a búzatáblát, távolról úgy tűnik, hogy nem is károsodott, csak közelebbről szemlélve látjuk, hogy alig van ép kalász, egyenesen álló szál. Gyors számítás szerint legalább 80%-os a kár. Az a szalmaszál, ami a jég ütése nyomán megtört, már nem kel életre, nem neveli ki a kalászban a szemet. Az egyedüli megoldás leszántani a búzát, tárcsával újra magágyat készíteni a kukoricának, napraforgónak.

 – Túlságosan egyszerűen hangzik, hogy amint a talajviszonyok megengedik, neki kell kezdeni a munkának.

Gonclik Zoltán és Nagy Károly: Rekordmennyiségű termést ígért a kikalászolt búza, de annyi a törött szál és a sérült kalász, hogy ki kell szántani a kenyérgabonát

– Nem hiszem, hogy akad olyan gazda, aki a tavalyi gyönge termés és az idei nagy befektetések után önerőből még egyszer elvégezheti a vetést. Most lenne szükség a termelésszervezők, a szövetkezetek támogatására. Dehogyis kérjük, hogy ingyen adjanak vetőmagot meg növényvédő szereket, csak biztosítsák számunkra az alapanyagot, aminek értékét megtérítjük a termésből. A bankok támogatására, kedvező kamattal történő hitelezésre nem számítok, hiszen eddig még sosem osztozott a bank a gazda gondjaiban. Sajnos arra sem számíthatunk, hogy elemi csapássá nyilvánítják a jégverést, mert csak egyes körzeteket ért, így érdemi támogatásra sem számíthatunk az újabb befektetésben.

– A vetés biztosítása enyhítette volna a kárt.
– Nem idegenkedem a vetés biztosításától, amit leginkább az Újvidéki Nemzetközi Mezőgazdasági Vásáron kötök meg, így használom ki a vásári kedvezményt. Egy hetet késtem, így minden bizonnyal ebben az évben is jövedelem nélkül marad gazdaságom.

– Alig egy hónappal ezelőtt beszélgettünk a kúlai határban a jó ütemben haladó vetésről, amikor még a földben nyugodott a vetőmag. Május derekán ugyanazon a parcellán mutatkoznak ugyan a sorok, de mintha fogpiszkálókat szurkáltak volna a földbe.
– Összeszorul a torkom, amikor munkánk megsemmisülését látom. A későn érkezett tavasz ellenére május elseje előtt befejeztük a vetést, talán még soha nem volt olyan gyors és egyenletes a kukorica, a napraforgó meg a szója kelése, mint az idén, s a gyomok elleni kemizálással sem késlekedtünk, de a sorközművelésre már nem kerül sor – fűzi hozzá Nagy Attila, s azt is hozzáteszi, hogy az (újabb) elemi csapás után kitűnik, hogy a mezőgazdaság mostoha gyereke-e gazdaságunknak, vagy hatékony intézkedések történnek a károsult gazdák megsegítésére.

Nagy Attila: A szójának látszik ugyan a sora, de egyetlen ép növény sem maradt a parcellán

– Nem tudok róla, hogy a szaktárca hallatta volna szavát a jégverés után, vagy a minisztériumból valaki is meglátogatta volna a termelőket, de a szakma is hallgat, hogy mitévők legyünk.

– Az optimális vetési idő régen elmúlt, de korai éréscsoportú haszonnövényeket lehet még vetni, így a gazdának versenyt kell futnia az idővel.
– Mivel kiadós eső esett, a föld annyira átázott, hogy nehéz traktorokkal nem lehet rámenni a termőtalajra, mert tengelyig süllyed a gép. A meleg, szeles idő alig 2-3 nap alatt kiszárította ugyan a felső talajréteget, szinte megcserepesedett, de képtelenség elművelni a földet, így legfeljebb huszadika körül történhet meg az újravetés. Gondot jelent a rövid tenyészidejű haszonnövények vetőmagjának beszerzése, s a vetőmag-forgalmazóktól hallottam, a fajtaválaszték is leszűkült, tehát raktáron maradt kukoricát, napraforgót vetünk, ami nem megoldás, hiszen a kései éréscsoportba tartozó kukorica még kedvező időjárás esetén is nehezen érik meg. Külön téma lehetne az újabb vetés finanszírozása, éppen ezért a szaktárcának minél előbb folyósítani kellene a területalapú támogatásra előirányzott, hektáronkénti 6000 dinárt. Meggyőződésem szerint fölösleges a támogatás kérvényezése, hiszen a kincstár, ugyanúgy a mezőgazdasági minisztérium is, pontos adatokkal rendelkezik a bejegyzett gazdaságokról.

 – Van-e adatuk arról, hogy hány hektárt károsított a jégverés a kúlai határban?
– Megkezdődött a károk bejelentése, hozzávetőlegesen mintegy 7000 hektáron károsodott a növényzet 30–100 %-ban. A pontos adatok és a közvetlen kár csak a helyszínlelőbizottság munkája után lesz ismeretes – tájékoztat Valka Károly agrármérnök, a Polja földműves-szövetkezet növénytermesztési vezetője, s azt is hozzáteszi, hogy igyekeznek vetőmagot beszerezni és tanáccsal is ellátni a hozzájuk forduló gazdákat az újravetéssel kapcsolatban. – Rövid tenyészidejű vetőmagok után kilincselünk, mert májusban már a FAO 300 és FAO 400 éréscsoportú kukoricák, illetve a 0 és a 00 éréscsoportba tartozó szójafajták vetése tanácsos. A termelőket olyképpen támogatjuk, hogy a vetőmag, esetleg a növényvédő szer értékét a termény betakarítása után törlesztjük. Némi előnyt jelent, ha ebben az esetben beszélhetünk előnyről, hogy a termőföldben elegendő a nedvesség, a talajhőmérséklet magas, tehát a vetést követően gyors és egyenletes kelésre számíthatunk. Arra azért felhívom a figyelmet, hogy várják meg, amíg kellő szintre csökken a talajnedvesség, így taposási károk nélkül végezhetik el az újabb nagy munkát.

– A gazdák fölvetik a kérdést, hogy az újra bevetett parcellákon esetleges fejtrágyázással ismételjék-e meg a tápanyag-utánpótlást, de a gyomirtás és a már kijuttatott gyomirtó szerek hatása is foglalkoztatja őket.
– A kijuttatott tápanyagot a gyönge növényzet nem használta fel, így szükségtelen az újabb műtrágyázás. A gyomirtó szer utóhatása már összetettebb kérdés, s legjobb, ha növényvédő szakmérnök tanácsa alapján határoznak, hogy az adott parcellába milyen haszonnövényt vetnek. Mivel azonban többnyire szelektív hatású gyomirtó szereket használnak, javasolom, hogy a kukoricával bevetett területekre, melyeket megsemmisített a jégverés, ismét kukorica kerüljön, ugyanígy a szója és a napraforgó esetében is. Sokan kételkednek, hogy eredményes lesz-e a május második felében végzett vetés. Erre azt válaszolhatom, hogy ha kedvező időjárás esetén az árpa aratása, tehát a június derekán elvetett korai éréscsoportú kukorica és napraforgó is beérik, a májusi vetéstől is, bár szerényebb hozammal, de várhat terményt a gazda. Sokat jelent a tenyészidőben esedékes csapadék eloszlása. Talán csak nem sújt bennünket újabb csapás...


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége