2024. április 16., kedd
ÚJVIDÉKI VÁSÁR

Hereszéna helyett kész termékek

Helyi jellegű készítmények előállítására képes üzemek élveznek majd tartományi támogatást

Miként lehetne többletértékkel gazdagítani agráriumunk jelenlegi termelését, erre a kérdésre kereste a választ Goran Ješić tartományi mezőgazdasági titkár tegnap az újvidéki vásáron megtartott ismertetőjében. Mint kifejtette, Vajdaságban a megtermelt agrártermékek skálája egyszínű, évről évre ugyanazok a termékek kerülnek piacra, és többségük legfeljebb alapanyagként szolgál a külföldi feldolgozóiparnak.

A tartományi mezőgazdasági titkárság az agrártermelés értékének növelésé céljából programot készít az élelmiszer-ipari és a feldolgozóipari üzemek beindítására, mely a Vajdaságban megtermelt javakat képes lesz helyben feldolgozni, és ezzel többletet megvalósítani. A cél a mezőgazdasági termékek kivitelét azon országok teljesítményének szintjére emelni, amelyek 2004 után csatlakoztak az Európai Unióhoz. Esetükben az egy hektárra jutó mezőgazdasági termelés értéke 6000 dollár, és sokkal több személyt foglalkoztatnak. Ezek azok a célok, melyeket Vajdaságnak és egyben Szerbiának is teljesítenie kell.

A terv megvalósítása három alappillére támaszkodik, mondta a titkár. Az első a vállalkozók serkentése feldolgozóipari létesítményekbe való beruházásba (legyen az zöldmezős, vagy barnamezős beruházás), a második, a termelők társulásra való buzdítására, a harmadik pillér pedig a meglévő élelmiszer-ipari kapacitások növelése.

A már elkészített megvalósíthatósági tanulmányok szerint a prioritásokat is meghatározták. Így továbbra is a legnagyobb hangsúly a gabonafélék, az ipari növények termesztésén, valamint a gyümölcstermesztésen és a zöldségfélék termesztésén marad, és következő lépésként a megtermelt javak helyben való feldolgozásán. Továbbra is elsőbbséget élveznek majd a vágóhidak és a húsipari vállalatok, de nem a nagyok, hanem a kisebb, helyi jellegű készítmények előállítására képes üzemek. Itt tölthetnék a más földrajzi eredettel és jelöléssel is rendelkező petrőci kulent, vagy a turiai kolbászt. Ugyancsak támogatásban részesülhetnek az édességipari vállalkozások.

– Nekünk nem Al Dahra-féle kompániákra van szükségünk, amely a vajdasági parasztembert tanítaná, hogyan kell földet művelni, hanem olyan beruházók után kutatunk, akik az élelmiszeriparban látnak komoly lehetőséget – mondta Ješić.

Az Al Dahra idevonzása privát, mondhatni baráti alapon történt, azzal a megindoklással, hogy felpörgesse mezőgazdaságunkat. De mondja meg valaki – folytatta Ješić – az arab lovak és a púpos tevék takarmányozására megtermelt és kiszállított hereszéna miként növeli majd Szerbia külkereskedelmi mérlegét?