Élelmiszerünk minőségének, biológiai értékének romlása folyamatos. Például a bőtermő búzafajták lisztjéből nem lehet jó minőségű kenyeret sütni, a nagy húshozamú állatoknak gyakran vizenyős a húsa, a szemre nagyon szép és nagy távolságokra szállítható gyümölcsök íze alig hasonlít a régiekre.
A hibridek széleskörű alkalmazása a növénytermesztésben és az állattenyésztésben lehetővé tette, hogy az iparszerű mezőgazdaság módszereivel megnövekedjen az élelmiszer-termelés – ezt nevezték zöld forradalomnak. Ennek hatására szinte robbanásszerűen (demográfiai robbanás) növekedni kezdett a Föld lakosságának száma, 1960-ban 3 milliárd, 2008-ban 6,7 milliárd ember élt bolygónkon. Napjainkban ez számuk meghaladja a 7 milliárdot.
Senki sem vitathatja el a „zöld forradalom” nagy sikerét az élelmiszer-termelés mennyiségét illetően. A nagyarányú növekedésnek azonban árnyoldalai is vannak, ez pedig a minőségnek, a biológiai értéknek a romlása. Például a bőtermő búzafajták lisztjéből nem lehet jó minőségű kenyeret sütni, a nagy húshozamú állatoknak gyakran vizenyős a húsa, a szemre nagyon szép és nagy távolságokra szállítható gyümölcsök íze alig hasonlít a régiekre stb.
A nagy sikerek ellenére egyre többen hangoztatják, hogy az élelmiszerek körüli bajok forrása éppen az iparszerű élelmiszer-termelésben van, ami nem más, mint az élelmezés „csernobilizációja”.
A korszerű mezőgazdálkodás gyökeres változásokat hozott, ezeknek azonban súlyos állat- és humán-egészségügyi következményei vannak. Főbb vonalakban a következők:
a talaj savanyosodásának káros hatása az állat és az ember egészségére
az iparszerű állattartó telepek és az élelmiszeripar környezetszennyezése következtében nagymértékben növekedett a talaj nitráttartalma, ettől pedig fokozódik a talaj és a gabona penészgomba-fertőzöttsége
súlyosbodnak a gombatoxinok, az úgynevezett mikotoxinok állat- és humán-egészségügyi következményei
előtérbe kerülnek a szermaradékok közegészségügyi következményei a fölhasznált peszticidek és a takarmányhoz kevert gyógyszerek miatt.
Mi okozza a talaj elsavanyodását?
A talaj savanyodását az úgynevezett savas esők és a nagyfokú műtrágyázás okozza. Az elsavanyodott talaj megváltoztatja a növények makró- és mikroelem-tartalmát, és azok egymáshoz való viszonyát. Ez a háziállatokban anyagforgalmi és szaporodásbiológiai zavarokat okozhat. A savas talajban mobilizálódnak a nehézfémek, és olyan szerves komplexumokat alkotnak, amelyek veszélyeztetik az ember egészségét.
A savanyú talajon termesztett takarmány hatására növekszik a húsban a szerves cink-, ólom-, kadmium-, valamint arzéntartalom. Ez az állatok egészségét nem veszélyezteti, de az ilyen állat termékeit fogyasztó emberét már igen.
A savanyú talajnak (pH-érték 6,7) a nitrátredukcióhoz 45–50 napra van szüksége. A kevésbé savanyú talajon (pH-érték 8,6) ez a folyamat 9-10 nap alatt végbemegy.
A nitrátredukció idejével arányosan csökken az E. coli és a Salmonella baktériumok túlélési ideje is a talajban. Más szóval, a savanyú talajnak jelentősen csökken az „önfertőtlenítési” képessége.
A magas nitráttartalmú ivóvíz és takarmány methemoglobinémiát okoz. Ez a nagy termelékenységű állatokban magzatelhalást, koraszülést, vetélést idézhet elő. A magas nitráttartalmú víz a csecsemőknél 6 hónapos korig igen veszélyes. Állat-, de humán-egészségügyi szempontból nagyon fontos tény, hogy a talaj savanyodásával arányosan nő a talaj penészgombákkal, főleg Fusarium gombákkal történő fertőzöttsége.
A penészgombákkal fertőzött takarmányban mérgek, úgynevezett mikotoxinok képződnek – ezek hőálló, agresszív sejtmérgek.
A gombatoxinok a különféle állati szervekben dúsulnak, a magzatot károsítják, gátolják a szervezet védekező mechanizmusát, és bekerülnek az ember élelmiszerébe.
Az ember táplálkozását illetően figyelembe kell venni, hogy évmilliókon keresztül alacsony zsírtartalmú és állandó zsírsav-összetételű táplálékon élt. Az utóbbi évszázadban, de ennek főképp a második felében az ember táplálkozási szokása gyökeresen megváltozott. Fölborult az évmilliók során kialakult egyensúly, aminek következtében nagy hiány jelentkezett esszenciális anyagokban, például telítetlen zsírsavakban, vitaminokban stb., ami az úgynevezett „civilizációs betegségek”-hez vezetett, például cukorbetegség, szív- és érrendszeri megbetegedések, csontritkulás stb.
A civilizációs megbetegedések megjelenése tette szükségessé a vitaminok, makro- és mikroelemek és más biológiailag (élettanilag) fontos anyagok tápszerkiegészítéssel történő pótlását. A vitaminok és a tápszerkiegészítők gyártása komoly iparággá, nagy üzletté fejlődött.
Az élelemtermelésben a minél nagyobb hozamokra való törekvést azzal indokolták, hogy gyorsan növekszik a Föld lakosságának száma, tehát biztosítani kell számukra az élelemellátást.
1960-ban 3 milliárd ember élt a Földön, közülük 80 millióan éheztek, 2008-ban 6,7 milliárd ember élt és ebből 925 millióan éheztek, minden 7. ember! Jelenleg sem azért éheznek és halnak éhen az emberek, mert nincs elegendő élelem a világon, hanem azért, mert az éhezőknek nincs pénzük, hogy megvásárolják az iparszerűen termelt élelmiszert. Naponta tízezrek halnak éhen a hatalmas élelmiszerhegyek árnyékában!
A modern élelmiszer-technológia nemcsak növelte a földolgozott élelmiszerek minőségét, de lehetővé tette azok minőségének romlását is. Ilyenek pl. a mesterséges tej, a nem tejből gyártott sajtok, a húst nélkülöző hentesáruk; virsli, kolbász, szalámi, a mesterséges, hamisított bor.
Kiút – a biogazdálkodás
Az élelmiszerek minőségének a javulását nagyrészt az organikus, azaz biogazdálkodástól lehet remélni. Ez a termelési mód képes a jó minőségű, teljes értékű élelem előállítására, de lényegesen költségesebb a hagyományosnál. Emiatt a biotermékeket egyelőre csak a tehetősebb fogyasztók képesek megvenni.
Élelmiszereink minőségének romlását az említetteken kívül még sok esetben fokozzák a kereskedők és a feldolgozók spekulációi, például az importált, nagy mennyiségű, lejárt szavatosságú hús és más élelmiszer.
Európa nyugati felében a hűtőházakban lényegesen rövidebb a húsok tárolási ideje. A szavatossági idő lejártával a még meglevő húsokat a hűtőházakból eltávolítják és megsemmisítik, vagy földolgozzák kutya- és macskaeledelnek stb.
Európa keleti részének leleményes kereskedői olcsón megvásárolják ezt a húsárut és importálják.
Teszik ezt sokszor legálisan, mert itt a hűtőházakban hosszabb a megengedett tárolási idő. Az ilyen üzlet az eladónak és a vevőnek is kedvező, nagy haszonnal jár.
Nem lehetetlen, hogy a megengedett tárolási idők közötti nagy különbség a jó üzlet következménye, és ennek föltétele.
