A rendezetlen árakért elsősorban a kereskedelmi bevétel, vagyis a magas haszonkulcs tekinthető felelősnek. Egyebek között ezzel magyarázható az is, hogy ugyanazon élelmiszer ára egy településen belül bevásárlóközpontonként különbözhet.
Szakemberek szerint a kereskedelmi árrések értéke közötti különbségekért elsősorban a beszerzési kedvezmények a felelősek. Amennyiben a felvásárló képes egyszerre nagyobb mennyiséghez hozzájutni egy adott termékből, akkor akár akciós, illetve lerakati áron is hozzájuthat, így nem kell annyira felemelni az árát, hogy a cikket nyereségesen árusíthassa.
A legnagyobb árkülönbség a húskészítményeknél érzékelhető, melyeknél sokszor a nyereséges értékesítés miatt a termék eladási ára akár a duplájába is kerülhet a beszerzési árhoz képest. Példaként, egy kilogramm teakolbász ára 790 dinártól egészen 1400 dinárig terjed. Hasonló a helyzet a nyers hússal is: Egy kilogramm sertéshús ára 390 dinártól akár 950 dinárig terjedhet, míg ugyanennyi marhahúsért egyes helyeken 520 dinárt kell fizetni, másutt pedig 950-et. Figyelemre méltó(k) a száraz füstölt sonka ára(i), amelynek az alsó határa 1800 dinár, de az egy kilogramm ára akár a 3000 dinárt is elérheti.
Azonban nem csak a húskészítményeknél találkozhatunk ezzel a jelenséggel. Különböző helyeken ugyanazon lisztféleségek ára is eltérhet, sőt, hasonló a helyzet a kávéval és a csokoládéval is.
A nagy árkülönbségekre már felfigyelt a Szerbiai Fogyasztók Társulása (APOS) is, amely legutóbbi kutatásai folyamán összehasonlította az alapvető élelmiszerek árait a boltokban, és amellyel kapcsolatban Edina Popov, az APOS elnöke megerősítette, hogy igenis érzékelhető különbségek vannak az árak között.
Egyes szakemberek a piac zártságában látják ezeket a különbségeket. Szerintük az, hogy a piacon lényegében csak néhány üzletlánc diktálja a tempót, és ez nem engedi az árak stabil és egységes alakulását.
A januári változtatás a kereskedelmi törvényben a piaci körülmények feljavítását igyekszik felgyorsítani, ez várható a júniusban meghozandó konkurenciavédelmi törvénytől is.
Az említett változtatások megkönnyítik majd más üzletláncok betörését a hazai piacra, illetve javítja majd a piaci viszonyokat, ugyanakkor gátolja majd a monopolhelyzet kialakulását. A Helyi Gazdasági Fejlesztés Nemzeti Szövetsége (NALED) hírlevelében emellett még említette, hogy egyszerűbb eljárással is kaphatnak építkezési engedélyt majd az üzletláncok, hiszen amennyiben 2000 négyzetméteres objektum felépítéséről van szó, nem kötelesek piaci szerkezetváltásra vonatkozó hatástanulmányt beadni a kérelmezés mellé, ugyanakkor az illetékes tárca elveszíti vétójogát az engedély megvonására.
