„Szerbia nélkül nem megy”

Aleksandar Vučić szerb kormányfőhelyettes észak-koszovói látogatását követően hétfőn is számos értékelés hangzott el az egyeztetések kapcsán. A vasárnapi beszélgetések súlyosak, ám nyitottak voltak, és a felek ilyen szintű őszinteségére már régen nem volt példa, mondta Marko Đurić, a köztársasági elnök tanácsadója. Bár az egyeztetés résztvevői pozitív hangnemben nyilatkoztak a brüsszeli megállapodás alkalmazásáról, az ellenzéki Szerbiai Demokrata Párt képviselői kifejtették: a dokumentumot egyetlen koszovói szerb sem támogatja. A beérkezett kezdeményezések nyomán a Szerbiai Alkotmánybíróság kijelölte a referáló bírót, akinek arról kellene véleményt alkotnia, hogy indokolt-e a brüsszeli megállapodás alkotmányossági felülvizsgálata.

Marko Đurić a B92 RTV Kažiprst (Mutatóujj) című műsorában vendégeskedve kifejtette, hogy a szerb kormány és a koszovói szerbek álláspontja közelebb került egymáshoz. Vučić őszinteségére már régen nem volt példa a szerbiai politikai színtéren, mondta Đurić, majd hozzátette, hogy a kormányfőhelyettes a Belgrád és Pristina kapcsolatának rendezését segítő megállapodás minden egyes részletét ismertette, majd órákon át válaszolt az észak-koszovói szerb községek vezetőinek kérdéseire.

Véget ért a „kabinetpolitika” korszaka, hangsúlyozta Tomislav Nikolić államfő tanácsadója, hozzátéve: „Az embereket otthonukban kell felkeresni és elmondani nekik, hogy a szerb állam mindig mellettük lesz.”

– A koszovói szerbek gyakran érzik magukat kirekesztve, hiszen közvetlenül csak ritkán kommunikálhatnak a szerb államhatalom képviselőivel. A koszovói szerbek jogaiért csak a koszovói szerbekkel karöltve harcolhatunk. Hiszem, hogy a koszovói szerbek ma már sokkal jobban fel tudják mérni, hogy mik a brüsszeli megállapodás előnyei, illetve hátrányai, és azt is megértik, hogy a belgrádi tárgyalócsoport ennél többet nem harcolhatott ki – fogalmazott Đurić.

Az államfő tanácsadója elmondta, hogy az első brüsszeli megállapodást több követi majd. Belgrádnak és Pristinának meg kell állapodniuk az egyházról és Szerbia szellemi, valamint egyéb vagyonáról Koszovóban. A tárgyalásokat csak akkor lehet lezárni, ha minden egyes kérdést megválaszolnak a felek, szögezte le Đurić.

Ami a brüsszeli megállapodás alkalmazásáról folytatott párbeszéd múlt heti körének megszakítását illeti, Đurić ehhez kapcsolódóan kifejtette, hogy a koszovói szerb községek közösségének témájával kapcsolatban a pristinai delegáció elveszítette türelmét. Ha tehetné, akkor a pristinai fél egyedül Szerbia kötelezettségeiről tárgyalna, értékelte Đurić, aki egyébként az alkalmazásról folytatott párbeszédben a szerbiai delegáció vezetője.

– Egyértelmű és törvényes garanciákat kell kapnunk a községek közösségének működésével, valamint az igazságügyi rendszer felépítésével kapcsolatban. A belgrádi fél nem adja fel, nem vesztegethetjük tovább az időnket és nem hagyhatunk megválaszolatlan kérdéseket, amelyek később félreértésekhez vezethetnek a brüsszeli megállapodás alkalmazása során – nyomatékosította Đurić.

Krstimir Pantić, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetőhelyettese szerint vasárnap kisebb, de érezhető lépést sikerült produkálniuk a feleknek. Pantić optimista a szerb kormány és az észak-koszovói községek vezetői közötti jövőbeni megállapodásával és együttműködésével kapcsolatban. Fontos, hogy a szerb községek vezetői megállapították: „Szerbia nélkül nem oldhatják meg problémáikat.”, emelte ki Pantić.

Goran Bogdanović volt Koszovó-ügyi miniszter is abban bízik, hogy a szerb kormányfőhelyettes látogatása után már semmi nem akadályozza a brüsszeli megállapodás alkalmazását. Ugyanakkor a teljes alkalmazáshoz még több idő és újabb tárgyalások szükségesek, véli Bogdanović, aki még azt is kifejtette, hogy az észak-koszovói szerb községek vezetői mellett a koszovói szerbek politikai vezetőivel is beszélgetni kellene a szerb államhatalom képviselőinek.

– A koszovói szerbek összes releváns képviselőjét meg kellene hallgatniuk, nem csak a párttársaikat. Két-három óra alatt nem ismerkedhet meg az ember az összes állásponttal. Ami a brüsszeli megállapodást illeti, hiszem, hogy az alkalmazható. Legyen a dokumentum akármennyire is rossz, nem szállhatunk szembe saját országunkkal, Szerbiával. Együtt kell működnünk a szerb kormánnyal az alkalmazás tekintetében – részletezte Bogdanović.

Oliver Ivanović, a volt Koszovó-ügyi minisztérium volt államtitkára bátor államférfiúi lépésként jellemezte Vučić koszovói látogatását. A kormányfő-helyettes azt kívánta jelezni, hogy Szerbia soha nem hagyja el koszovói intézményeit, fejtette ki Ivanović, majd hozzátette, hogy Vučić gondolkodásra ösztönzött mindenkit, aki eddig semmi jót és alkalmazhatót nem fedezett fel a megállapodásban. A koszovói szerbek megtudták, hogy Szerbia továbbra is pénzelni fogja az egészségügyet és az oktatást, valamint elismeri a Koszovóban szerezett diplomákat, magyarázta Ivanović.

Az ellenzéki SZDP a többi nyilatkozat hangulatával ellenben fogalmazta meg saját állásfoglalását. Vojislav Koštunica demokratái szerint Vučić vasárnapi látogatása egyetlen dolgot bizonyított be: „A koszovói szerbek közül senki nem támogatja a brüsszeli megállapodást.” Akármennyire is megkísérelik elhitetni, hogy a koszovói szerbek belegyeztek a megállapodás alkalmazásába, Koszovóban egyetlen olyan szerb sem él, aki elfogadná Koszovó törvényeit, emelte ki Petar Petković, a párt sajtószóvivője, majd nyilvánosan felszólította Nikolić államfőt, hogy vonja vissza kijelentését, amelyben az alkotmányossági felülvizsgálat átmeneti elhalasztását kéri a Szerbiai Alkotmánybíróságtól. Petković ezt követőn pedig az alkotmánybíróságot szólította fel, hogy minél előbb vizsgálja felül a brüsszeli megállapodás alkotmányosságát.