2024. április 24., szerda

Az idén tizenkét jégveszélyes nappal számolnak a szakemberek

Dragan Jovanović: Jövőre elkészülhet a Magyarországgal közösen kiépített jégelhárító rendszer, amely hatékonyabban védené meg Vajdaság északi részét a jégkártól

Vajdaságban három radarállomás van, a bajsai, a Fruška gora-i és számosi – nyilatkozta lapunknak Dragan Jovanović, a bajsai radarállomás vezetője. A bajsai radarállomás Észak-Bácska, Dél-Bácska, Nyugat-Bácska, Észak-Bánát és Közép-Bánát 16 községét felügyeli. A védett terület 722 ezer hektár nagyságú, ebből 626 ezer hektárnyi mezőgazdasági földterület, vagyis az egész terület 85 százalékán végeznek földművelést. A jégvédelmet a belügyminisztérium irányítja, ugyanis a minisztérium rendelkezik csak adatokkal arról, hogy mikor tartózkodik valamilyen repülőgép egy adott légtérben.

– A jégvédelmi időszak elkezdődött, és május 6-án megtörtént az első bevetés is, méghozzá Zomborban, Kulában és Hódságban. Nyolc kilövőállásból kilenc rakétát lőttünk ki a felhőkbe – mondta a radarállomás vezetője.

Szerbiában a jégvédelmet rakétákkal látják el, minden rakétaállomás kilövőállásból és kommunikációs eszközökből áll. Szerbiában 13 jégvédelmi radarállomás működik, ebből 3 Vajdaságban, így az egész ország le van fedve. Ezenfelül még 2 radarállomás található Koszovóban, azok azonban 1999 óta nem működnek. Az ország területét megközelítőleg 1500 kilövőállás védi, az állomásokat pedig 2 személy kezeli váltásban.

– A területünkön levő 157 kilövőállásból az idén 140 állomást aktiváltunk. Községenként más és más az indok, hogy miért nincsenek még aktiválva a szóban forgó állomások. A bajsai központ idejekorán elküldte a központba az évkezdő jelentést, és abban reménykedünk, hogy az inaktív állomásokkal rendelkező községek is rövidesen megkezdik munkájukat. A Szabadkán levő 23 állomásból például csak 18 aktív. Két állomáshoz nem találtunk alkalmazottakat, egy állomást pedig kiraboltak. Az alkalmazottak keresésében az illetékes önkormányzat segít nekünk, és már megkezdtük a közbeszerzést a feltört állomás felszerelésének pótlásához – mondta Jovanović.

Szavai szerint a pirotechnikai eszköz működtetése egyszerű, de cseppet sem veszélytelen, ha nem rendeltetésszerű az alkalmazása. A rakétakilövést végzők közvetlen rádió-összeköttetésben állnak a radarállomással, ahonnan pontos és könnyen értelmezhető utasítást kapnak a kilövés irányára és idejére vonatkozóan. A jégelhárítás lényege, hogy a rakétákkal reagenseket juttatnak a veszélyt jelentő felhőkbe. Mint a szakember megjegyezte, a zivatarok többségében kialakulnak jégszemek, csak az esetek egy részében ezek a felszínre érve elolvadnak. Azt, hogy kialakul-e jégeső, az a körülmény dönti el, hogy a felhőben a jégszemek mennyire tudnak megnőni, egy bizonyos mérethatár fölött ugyanis a jégszem már nem képes elolvadni zuhanás közben, és a talajra szilárd halmazállapotban hullik. A felhőkbe juttatott reagenssel – ezüst-jodiddal – megakadályozható, hogy ezek a jégszemek nagyra növekedjenek. A reagensnek köszönhetően a felhőben sokkal több jégszem keletkezik, ezek azonban a kis méretük miatt a földet érés előtt elolvadnak. A radarállomás feladata kiszűrni a jégfelhőt, és megállapítani, melyik a jégfelhőnek az a része, amelyben a leghatékonyabb ennek a folyamatnak a felgyorsítása.

– Sajnos az idén még nem rendelkezünk elegendő rakétával. Az ideális az volna, ha kilövőállomásonként 12 rakétánk volna, a tapasztalatok szerint pedig évente 6 rakéta is elég. Az idei jégszezont országos szinten átlagosan 3-4 rakétával kezdtük meg. Ugyanakkor a közbeszerzés megtörtént, és 15 napon belül 4 ezer rakétának kellene megérkeznie, így a raktárakban levő mennyiséggel együtt mindegyik állomást felszerelhetnénk 6-7 rakétával – számolt be Jovanović.

Az időjárásról szólva elmondta, hogy várhatóan az évi átlagnak megfelelő kilövéssel számolnak, vagyis 12 kritikus nappal. Tavaly például csupán öt olyan nap volt, amikor jégelhárító rakétákat kellett kilőni. A szakember elmondta még, hogy Szerbiában 3 üzemben gyártanak jégelhárító rakétákat, amely ellátja Horvátországot és a boszniai Szerb Köztársaságot is, míg Bulgária saját gyárral rendelkezik. Magyarország viszont nem rendelkezik egész országot lefedő jégelhárítási rendszerrel, csupán néhány helyen juttatnak talajfelszínen működő generátorok segítségével ezüst-jodid-kristályokat a légkörbe.

– Ez gondot okoz, ugyanis a határ menti 5–10 kilométeres zónában Magyarország irányába nem indíthatunk rakétát. Tavaly ezért egyszer szenvedtünk jégkárt, ugyanis a határ közelsége miatt későn indíthattunk rakétákat a légkörbe – mondta Jovanović.

Ennek orvoslására született meg az IPA-program keretében az a tervezet, amely a Bács-Kiskun és Csongrád megyéket, valamint Vajdaság északi részét lefedő közös jégvédelmi rendszer kialakításáról szól. A megvalósíthatósági tanulmányt már elkészítették, és várhatóan egy év múlva életbe léphet a közös jégvédelmi rendszer, amely a határ inneni és túloldalán is 150-150 kilövőállomást foglalna magában, és hatékonyabban védené meg a területet a jégkártól.