2024. március 29., péntek

Stratégia és tervdokumentáció nélkül sehol sem lehet pályázni

Gyurcsik Miklós: A magyar állam kedvező hitellel támogatná az óbecsei fürdőberuházást

Lesz-e Óbecsén gyógyfürdő? A munkalehetőségek mellett ez a kérdés foglalkoztatja talán leginkább az óbecseieket. Pontos választ erre a kérdésre ma még talán senki sem tud adni, annyi viszont tény: az utóbbi hónapokban a korábbinál jóval több lépés történt egy esetleges beruházás megvalósulása érdekében. Gyurcsik Miklós, az óbecsei önkormányzat regionális és határokon átívelő együttműködésekkel megbízott tanácsosa szerint érdeklődők vannak a beruházás iránt, de az ajánlatokra még várni kell.

– Az óbecsei önkormányzat decemberben írt ki közbeszerzési pályázatot a tervezett óbecsei szálloda- és fürdőberuházás megvalósíthatósági tanulmányának kidolgozására, amelyen a budapesti Mérték Kft. ajánlata bizonyult a legkedvezőbbnek. A cég alvállalkozója a szálloda- és fürdőkoncepciók kidolgozásában nemzetközi tapasztalattal rendelkező Horwath Company lett, és az általuk elkészített tanulmány is azt igazolja: Óbecsén érdemes wellness-központot és szállodát építeni. A koncepció szerint egy nagyjából 150 szobás, minimum négycsillagos szállodáról lenne szó, amelyhez egy részben fedett wellness- és spa-központ is tartozna. Ilyen kategóriájú szálloda elvétve akad csak az országban. A tanulmány szerzői a hangsúlyt a konferencia- és a wellnessturizmusra helyezik, de természetesen a gyógyturizmus is része a tervnek. Ennek a tanulmánynak az alapján márciusban egy újabb kis értékű közbeszerzési pályázatot írtunk ki, ez már a konkrét tervdokumentáció és egy a pénzügyi számításokat is tartalmazó fejlesztési koncepció elkészítésére vonatkozik, amit szintén a Horwath Company dolgoz ki. Ha elkészül, ez a dokumentum lesz az alapja a beruházás megvalósítására kiírandó közbeszerzési pályázatnak is.

A beruházási tervekről már az előző hatalom idején sokat lehetett hallani, de tavaly végül a korábbi közbeszerzési pályázatra egyedüliként ajánlatot benyújtó budapesti Aquaprofit Zrt. elállt befektetési szándékától. Visszalépését azzal indokolta, hogy a magyar kormány beígért anyagi támogatása nélkül nem áll módjában megkezdeni a beruházást. Mekkora az esélye annak, hogy az említett tanulmányok kidolgozására fordított pénz és energia meghozza a várva várt beruházót?

– Ha elkészül a fejlesztési koncepció, akkor tudunk ajánlatokat kérni azoktól a magyar, osztrák, orosz, olasz cégektől, amelyekkel már felvettük a kapcsolatokat. A magyar kormány egy általa támogatott banki kölcsönt kínál a beruházáshoz. Egy 3,5 százalékos teljes hiteldíjmutatóval rendelkező kölcsönről lenne szó, és ezzel a rendkívül előnyös ajánlattal élnünk kellene. Ezt a hitelt az itteni projektcégnek biztosítaná a magyar bank. Újra kell számolni az önkormányzat által rendelkezésre bocsátott telek, gyógyvíz, infrastruktúra értékét is, hogy ezt a tulajdonosi arányban érvényesíteni tudjuk. A beruházás becsült értéke megközelítőleg 25 millió euró.

Milyen egyéb regionális és határokon átívelő együttműködésekről tud beszámolni?

– Készülünk azokra a Magyarországgal közös IPA-projektekre, amelyek a reményeink szerint januártól beindulnak, emellett Horvátországgal is vannak tárgyalásaink határokon átívelő közös projektekről. Azt remélem, hogy az országban történő pozitív változásoknak köszönhetően további alapok is megnyílnak előttünk. Számunkra a legfontosabb projektek a vízvezeték- és a szennyvízelvető-hálózat fejlesztésére, valamint a központi tér rendezésére és a városháza épületének a felújítására vonatkoznak.

Magyarország évekkel ezelőtt a pályázati lehetőségeknek csupán a 30 százalékát használta ki. Mit tesznek azért, hogy nekünk ez jobban sikerüljön?

– Ez nagyban függ a város vezetőinek ügyességén, valamint a politikai és a gazdasági kapcsolatokon. Az önkormányzat mellett a közvállalatoknak és a civil szervezeteknek is fontos lenne, hogy minél több pályázaton vegyenek részt. De előkészített projektek nélkül nem lehet pályázni, és leggyakrabban épp ez a dokumentum hiányzik. Tudni kell azt, hogy mire van a legnagyobb szükség, ki kell dolgozni egy stratégiát ennek a célnak a megvalósítására, és ezekre el kell készíteni a dokumentációt. A közvállalatokkal együtt egy fejlesztési stratégiát kell kidolgoznia az önkormányzatnak – mi ezen is dolgozunk. Ilyen stratégia-tervek nélkül nem csak az európai alapoknál, de szerbiai támogatásokért sem pályázhatunk. Sajnos sok olyan „projekt” létezik, amelyekkel gondolatban ugyan foglalkoztak az illetékesek, de papírra még senki nem vetette őket.

Ez szakmai kérdés, de vajon tudnak-e elegen jó pályázatot írni?

– Az EU több továbbképzést is indít ebből a célból, ezekre az önkormányzat mindenképpen delegál szakembereket. A civil szervezetek az önkormányzattól is kérhetnek ehhez segítséget, vagy feltalálják magukat más módon. Rövid idő alatt egyébként magáncégek fogják fölvállalni a pályázatok megírását. Magyarországon és Szlovéniában is sok ilyen sikeres cég működik, ők nemcsak írják, hanem figyelik is a pályázati kiírásokat.