2021. október 28., csütörtök

Csaknem száz halálesetet okoztak a rossz útviszonyok

Szerbiában gyakran kétes a kimenetele az utak állapota miatt kezdeményezett kártérítési eljárásoknak

Rendőrségi adatok szerint Szerbiában tavaly 684 személy vesztette életét közlekedési balesetben, közülük 54-en azért, mert az út rossz volt, 43-an pedig a csúszós útviszonyok miatt haltak meg. A szakértők szerint a szerbiai utak 70–80 százaléka szorul komoly javításra, de még arra sincs elegendő pénz, hogy a legforgalmasabb utak összes kátyúját betemessék. A Putevi Srbije fennhatósága alá tartozó mintegy 10 000 km első és másodrendű állami út megjavítására 42 milliárd dinárt kellene fordítani, miközben erre a célra 2013-ban a szerb állam mindössze 9,5 milliárd dinárt szán.

A szerbiai utakon a sofőrökre leselkedő veszélyeket és az ott végzett munkálatokat gyakran nem jelölik megfelelő módon az utak karbantartói. Ezek az úthibák nemcsak a járműben okozhatnak károkat, hanem az utasok is súlyos sérüléseket szenvedhetnek. A baleset okát azonban nem egyszerű bizonyítani, és általában a kártérítésre is sokáig kell várni. De mi a teendő akkor, ha a vétlen gépkocsivezető a rossz útviszonyok miatt balesetet szenved?

Mgr. Fehér László közlekedési szakértő szerint annak, ha egy jármű kátyúba hajt, többféle következménye lehet: kilyukadhat az autó gumija, elgörbülhet a felnije, letörhet a fél tengelye, és fel is borulhat a jármű.

– Ha a baj egyetlen autóval történik meg, nagy valószínűséggel a rendőrök nem fognak kimenni a helyszínre, és ez a legnagyobb gond. Ők rendszerint csak akkor jelennek meg, ha fölborul az autó, és megsérül a sofőr, ezért más károk esetében problémát jelenthet a bizonyíthatóság. Legjobb ilyenkor félreállni és lefényképezni az úthibát, az elszenvedett kárt, valamint kihívni egy közlekedési szakértőt, és két tanúval igazolni a történteket. Ezek a kátyúk általában nincsenek megjelölve, így a kárért az út tulajdonosának vagy a karbantartónak kell felelnie. A kártérítési eljárásban a gépkocsi biztosítója csak akkor jelenik meg, ha a vezető a kötelező biztosítás mellett cascóval is rendelkezik – állítja Fehér, aki a praxisa során sok kátyú okozta komoly sérüléssel találkozott, köztük olyannal is, amikor az áldozat nyaktörés miatt örökre mozgáskorlátozott lett.

Óbecse egyik legforgalmasabb központi utcájában is nagy kátyút kell kerülgetniük az autósoknak (Fotó: Fehér Rózsa)

A kártérítési igényhez szükség van a rendőrségi jegyzőkönyv másolatára (amennyiben ilyen nincs, akkor két tanú igazolására), helyszíni fotókra, a biztosító kárbecslési jegyzőkönyvének a másolatára, a vezető jogosítványának, forgalmijának és személyi igazolványának a másolatára. Amennyiben jogosnak ítélik meg a követelést, a kárt a javítás (elő)számlája vagy a biztosítótársaság elszámolása alapján fizetik ki. Az ilyen esetek azonban gyakran kerülnek bíróságra, ilyenkor akár egy évnél is tovább tarthat a jogérvényesítés, amelynek kérdéses a kimenetele is, a bíróságon ugyanis gyakran hivatkoznak arra, hogy a közúti forgalom biztonságára vonatkozó törvény 43. szakasza szerint az útviszonyoknak megfelelő sebességgel kell közlekedni. Ez persze gyakran lehetetlen, mert esős időben, rossz látási viszonyok mellett lassan haladva sem lehet időben észrevenni például egy ellopott csatornafedelet.

Ha a rossz útviszonyok miatt bekövetkezett kár lakott település területén keletkezett, Óbecsén például az Építésügyi Igazgatósághoz kell fordulni kártérítésért. Goran Matić igazgató elmondása szerint amióta tavaly átvette a közvállalat vezetését, ilyen eset nem volt, de elődjétől örökölt néhány kártérítési igényt. Ezek érvényesítéséhez a rendőrség által kiállított vagy két tanú által igazolt jegyzőkönyvet, személyi sérülés esetén orvosi látleletet kell beadni az igazgatóságra, amely a jogosnak ítélt kárt megtéríti. A község területén egyébként várhatóan júniusban kezdik meg a kátyúk betömését.