2024. március 28., csütörtök

Szerbia újrafestheti önarcképét

Ausztria szerint az EU-nak nem kellene újabb feltételekhez kötnie a sokat emlegetett dátum kitűzését

Ausztriai látogatásának második napján Ivica Dačić szerb kormányfő hétfőn Bécsben újfent nyomatékosította, hogy a Szerbia és Koszovó kapcsolatainak rendezését szolgáló brüsszeli megállapodás egy olyan lehetőség az ország számára, amelyet nem szalaszthat el. A megállapodást Szerbia jobb pozíciójának kiépítésére kell kihasználni, nyilatkozta Dačić, majd nyilvánosan kérte a koszovói szerbek politikai képviselőit, hogy ne akadályozzák a megállapodás alkalmazását, hiszen az nem jelenti intézményeik felszámolását.

A Michael Spindelegger osztrák kormányfő-helyettessel, külügyminiszterrel folytatott tárgyalás után megtartott közös sajtótájékoztatón Dačić megismételte, hogy a belgrádi hatalom ismét összeül egyeztetni a koszovói szerbek képviselőivel.

– Nem ismertük el Koszovó államiságát. A Pristinával folytatott párbeszéd Koszovó státuszának vonatkozásában semleges volt, ugyanakkor közös álláspontunk szerint Koszovó egy különleges irányítás alatt álló terület. A különleges irányítás feltételeit az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozata fekteti le. Megalapozatlan az aggodalom, hogy a megállapodás miatt Szerbia elveszíti koszovói intézményeit, az emberek pedig a munkahelyüket. A megállapodásnak köszönhetően a szerbek lakta területeket senki nem támadhatja meg hadseregével, a rendőrségen és a bíróságokon pedig szerb nemzetiségű emberek fognak dolgozni. A szerb községek közössége meghatározott hatásköröket gyakorolhat majd a gazdaság, a területtervezés, az egészségügy és az oktatás tekintetében. Hiszem, hogy sokkal előnyösebb közösen alkalmaznunk a megállapodást, mintsem hogy a koszovói szerbek ellenezzék azt – fejtegette Dačić.

A szerb miniszterelnök szerint rendkívül fontos, hogy Szerbia esélyt kapott a vele kapcsolatban meglevő kép megváltoztatására. Az ország a nemzetközi közösség segítségével az utóbbi húsz évben háromszor kapott esélyt a holtpontról való elrugaszkodásra: először a daytoni megállapodással, másodszor 2000. október 5-én, Slobodan Milošević bukásakor, harmadszor pedig most, magyarázta Dačić, hozzáfűzve, hogy a harmadik esélyt már nem szalaszthatja el az ország. A Szerbiában uralkodó pozitív klímát kihasználva az államvezetésnek a lehető legjobban kell védelmeznie a nemzeti és az államérdekeket – szögezte le Dačić.

– Szerbia nem azért írta alá a megállapodást, hogy bárkit is becsapjon ezzel a lépéssel. Az Európai Uniótól is hasonló hozzáállást várunk el, nem szeretnénk, ha becsapnának bennünket. Korábban jellemző volt, hogy a Pristinával tárgyalók az utolsó pillanatig vártak, és csak akkor fogadtak el valamit, ami végül egy kedvező brüsszeli döntést eredményezett. Ez ahhoz vezetett, hogy az ilyen körülmények között elfogadott megállapodásokat végül senki nem alkalmazta. Az EU-nak viszont az róható fel, hogy újabbnál újabb feltételeket fogalmazott meg. Ez nem kelt jó benyomást. Mi világos helyzetet kívántunk teremteni, és felelősségteljesen, éretten léptünk fel. Szerbia jó híreket vár Brüsszelből – fogalmazott Dačić.

A szerb kormányfő reményét fejezte ki, hogy Ausztria a jövőben is támogatni fogja Szerbia uniós integrációját, majd megköszönte, hogy a bécsi politikum eddig folyamatosan a segítő szerepében állt ki Szerbia mellett. A nemzetközi közösség már évek óta arra vár, hogy Szerbia végre pozitív kontextusban legyen téma tárgya, nyilatkozta Dačić, mondva, hogy most Szerbia számít pozitív hírekre Brüsszelből.

– Az európai integráció gyógyír a Balkán nemzetei közötti kapcsolatok tekintetében. Kedvezőtlen lenne, ha Horvátország csatlakozása után leállna az EU bővítése, hiszen az több évszázaddal röpítené vissza a régió országait, és elmélyítené az államok közötti megosztottságot. Szerbia támogatja Horvátország csatlakozását, hiszen országunknak csak jó lehet, ha a régió országai egytől egyig az EU tagjává válnak. Szerbia bizalmat és stabilitást kíván kiépíteni a régióban. Pristinával folytatni fogjuk a párbeszédet, a brüsszeli megállapodást pedig elkezdjük alkalmazni. Végre pontot kell tenni a múlt végére. A múltat sajnos nem változtathatjuk meg, a jelen és a jövő alakulására azonban igenis kihathatunk. Szerbia rengeteg időt elvesztegetett, és nagy veszteségeket szenvedett el a háborúk, a szankció és a NATO-bombázás miatt. A GDP aktuális értéke csupán 65 százaléka az 1989-esnek. Éppen ezért az ország nem vesztegetheti idejét, mérföldes léptekkel kell előrehaladnia. Az első lépést már megtettük – összegezte Dačić.

A szerb miniszterelnök szerint a Szerbia és az Ausztria közötti kapcsolatok elmélyítésére van lehetőség. A két ország közötti politikai dialógus, az együttműködés a gazdaság, a kultúra és az oktatás területén közös érdek, értékelte Dačić, mondva, hogy a két országot az Ausztriában élő több százezer szerb nemzetiségű vendégmunkás is összeköti. Bár Ausztria már most is a legjelentősebb külföldi beruházó Szerbiában, a gazdasági együttműködés elmélyítésére még vannak lehetőségek, véli Dačić, aki azt is elmondta, hogy a két ország között 700 millió euró értékben valósul meg külkereskedelmi árucsere. Dačić elmondása szerint csak addig hitte azt, hogy ez kielégítő, ameddig meg nem tudta, hogy Bosznia-Hercegovina és Ausztria között mintegy kétmilliárd euró értékben valósul meg külkereskedelmi árucsere.

Spindelegger Ausztria további támogatásáról biztosította a szerb miniszterelnököt. Az osztrák államvezetőség szerint Szerbiának el kell nyernie a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját, és az EU-nak nem kellene újabb feltételekhez kötnie a dátum kitűzését – fejtette ki Spindelegger.

– Szerbia egy tizenkilenc pontos megállapodás alkalmazásáról állapodott meg Koszovóval. Számomra ez az a feltétel, amelynek teljesítésével már semmi nem akadályozza, hogy Szerbia elnyerje a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját. Nem vélem úgy, hogy újabb feltételeket kellene megfogalmazni. Eddigi ígéreteinkhez kell tartanunk magunkat. Ha Szerbia megkezdi a megállapodás alkalmazását, akkor az országnak el kell nyernie a dátumot. Szívesen elbeszélgetek uniós kollégáimmal, így a német külügyminiszterrel is, arról, hogy Szerbia megérdemli a dátumot – részletezte Spindelegger.