Horvátországnak és Szerbiának először a két ország közötti problémákat kell megoldaniuk, azután pedig megfontolhatják, hogy visszavonják-e a hágai nemzetközi bíróságon átadott kereseteiket, fejtette ki Aleksandar Vučić első szerb kormányalelnök a Pink TV-nek nyilatkozva, majd hozzátette, hogy probléma alatt elsősorban a múlt század kilencvenes éveinek horvátországi háborújában eltűnt személyeket érti. A nyitott kérdések listáján ezenfelül a lakhatási jog megvalósulása, a nyugdíjra való jog és a kataszterek szerepelnek, magyarázta Vučić, nyomatékosítva a továbbiakban, hogy a szerb államhatalom nem politikai marketing céljából emlegeti ezeket a témákat, hanem valóban szeretné, ha a felek megválaszolnák a közös kérdéseket.
Szerbia nem csak Horvátország tekintetében kívánja magasabb szintre emelni az együttműködést, hiszen Montenegróval is javítja kapcsolatait és megkísérel minél jobb viszonyban lenni Bosznia-Hercegovinával, valamint a boszniai Szerb Köztársasággal, hangsúlyozta Vučić.
A szerb kormányalelnök hétfői zágrábi látogatását követően Ivo Josipović horvát államfő is kijelentette, hogy nem kizárt a horvát kereset visszavonása, mivel a szerb fél Horvátország követeléseinek java részét már teljesítette. Ugyanakkor a végső döntést a horvát kormánynak kell meghoznia, fűzte hozzá Josipović, mondván: a horvát keresetet akkor adták át, amikor a két ország között szinte semmiféle együttműködés nem volt, Szerbia nem működött közre a hágai törvényszékkel és a szerb bíróságok nem indítottak eljárást a háborús bűnök elkövetésével terhelhető szerbek ellen.
– A kereset átadásakor Horvátország több követelést is megfogalmazott: a háborúban eltűntek sorsának felderítését, az eltulajdonított kulturális javak visszaszolgáltatását, valamint a szerb nemzetiségű háborús bűnösök felelősségre vonását. Ma nagyon közel járunk ezen követelések teljesítéséhez. A kormány dolga eldönteni, hogy ésszerű lépés lenne-e visszavonni a horvát keresetet – nyilatkozta Josipović.
A szerb–horvát kapcsolatok alakulásával az osztrák Standard napilap is foglalkozott. A csütörtökön megjelent elemzésben az újságíró kifejtette, hogy a Belgrád és Pristina közötti brüsszeli megállapodás, valamint Tomislav Nikolić szerb államfő a boszniai háborúban elkövetett gaztettek miatti bocsánatkérését közevőten a szerb–horvát kapcsolatok is újjáélednek. Vučić kormányalelnök zágrábi látogatásakor a felek még a népirtás miatti nemzetközi kereseteik visszavonását is kilátásba helyezték, írja az újságíró, majd emlékeztet arra, hogy Josipović horvát államfő a Standardnak nyilatkozva már április közepén kilátásba helyezte a horvát kereset visszavonását.
A Standard elemzője szerint a megbékélés tekintetében fontos lépés volt, hogy a szerbiai illetékesek a múlt héten információkkal szolgáltak horvátországi kollégáiknak egy Vukovar melletti falucska határában lévő tömegsírról. Az információnak köszönhetően 13 személy maradványait sikerült exhumálni.
– Az 1991 és 1995 közötti délszláv háborúban a horvátok ellen elkövetett népirtás miatt Horvátország 1999-ben adta át keresetét a hágai nemzetközi bíróságon. Szerbia 2009-ben nyújtotta be saját vonatkozó keresetét a horvátországi szerbek ellen elkövetett gaztettek miatt. A szerbiai keresetben a második világháborúban a horvátok által elkövetett népirtásra is kitértek. Zágrábi látogatásakor Vučić kijelentette: fontos, hogy a felek ésszerűen és pragmatikusan álljanak hozzá a témához. Horvátország európai uniós csatlakozásának köszönhetően a Szerbia és Horvátország közötti gazdasági együttműködés terén is új lehetőségek nyílnak meg. A két ország ezenfelül lehetőséget kap majd arra, hogy az uniós támogatások felhasználásával határokon átnyúló programokat valósítson meg. Az utóbbi időben az Amerikai Egyesült Államok és Németország is egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a két országra kapcsolataik rendezése miatt. Bár Josipović horvát államfő eddig nem volt hajlandó találkozni Nikolić szerb köztársasági elnökkel, most úgy tűnik, hogy a két országelnök hamarosan megejt egy találkozót. Nikolić megválasztása után érezhetően romlott a kapcsolat Szerbia és Horvátország, valamint Szerbia és Bosznia-Hercegovina között. Ez egyebek mellett azzal magyarázható, hogy Nikolić elnökválasztási kampányában a multietnikus Vukovart szerb városnak nevezte, a boszniai népirtások megtörténtét pedig tagadta. Ante Gotovina horvát tábornok hágai felmentése csak tovább mélyítette a Szerbia és Horvátország közötti szakadékot. Nikolić államfő ma már egészen más retorikával él, ezért a horvát államvezetés meghívta az ország június végi csatlakozási ünnepségére – olvasható az elemzésben.
